A Szicília függetlenségét kikiáltó palermói Bourbon-ellenes felkeléssel elkezdődik a nagy európai forradalmi hullám. II. Ferdinánd febr. 10-én alkotmányt bocsájt ki. kapcsolódó térképek: 55
1848. jan. 27.
Nápolyban kirobban a forradalom.
1848. jan. 28.
Az új dán király, VII. Frigyes nyilvánosan is kihirdeti Schleswig és Holstein 1846-os annektálását. A tartományi rendek kieli gyűlése tiltakozik.
1848. febr. 8.
Forradalmi megmozdulás Piemontban.
1848. febr. 17.
Forradalmi mozgalom Toscanában.
1848. febr. 22.
Bécs hadiállapotot vezet be a Lombard-velencei Királyságban.
1848. febr. 23. - 24.
A párizsi ("februári") forradalom megdönti Lajos Fülöp királyságát. Kikiáltják a köztársaságot ("második köztársaság"). kapcsolódó térképek: 55
1848. febr. 24.
Megjelenik a Karl Marx és Friedrich Engels fogalmazta Kommunista Kiáltvány, a Kommunisták Szövetségének programja.
1848. febr. 27.
Az első forradalmi megmozdulások Dél-Németországban.
1848. márc. 3.
A pozsonyi magyar országgyűlés a birodalomnak demokratikus alkotmányt, benne Magyarországnak önállóságot követel.
1848. márc. 4.
Forradalmi megmozdulás Münchenben.
1848. márc. 5.
A forradalmi Franciaországban bevezetik az általános választójogot.
1848. márc. 7.
I. Miklós, segítséget ígérve a porosz királynak a forradalmak ellen, február 25-én mozgósít, majd félmilliós hadsereget vonultat fel a Nyemanhoz és a Bughoz.
1848. márc. 11.
Forradalmi megmozdulás Prágában.
1848. márc. 13.
Kirobban a bécsi forradalom. Metternichet eltávolítják. Március 21-én Franz Anton Kolowrat-Liebsteinsky gróf elnökletével megalakul az első osztrák felelős kormány. kapcsolódó térképek: 55
A Habsburg Birodalomban Bécs és Pest után Velencében is kitör a forradalom.
1848. márc. 19.
Lembergben 12 ezren írják alá a császártól állampolgári és nemzeti szabadságjogokat, valamint a jobbágyság eltörlését kérő feliratot.
1848. márc. 20.
Felkelés robban ki a Poznani Nagyhercegségben, amelynek élére Lengyel Nemzeti Bizottság áll. Berlinben szabadon engedik a "lengyel per" fogjait. Mieroslawski Posenbe megy. kapcsolódó térképek: 54
1848. márc. 21.
IV. Frigyes Vilmos porosz király proklamálja a német egységet és összehívja a porosz alkotmányozó nemzetgyűlést. kapcsolódó térképek: 55
1848. márc. 21.
Az utcai tüntetések után hatalomba bekerülő liberálisok Dániában megszüntetve a tartományok autonómiáját annektálják Schleswiget és Holsteint, mire ott dánellenes felkelés robban ki, amelyet a Német Szövetség, elsősorban Poroszország - meglehetősen gyengén - támogat. A kieli ideiglenes kormány deklarálja a két hercegség elszakadását Dániától.
1848. márc. 22.
Velencében proklamálják a független Szent Márk Köztársaságot (az 1790-ben felszámolt államra utalva). A forradalmi erők kiűzik a városból az osztrák csapatokat.
1848. márc. 23.
Az illirizmus híveként ismert Josip Jelačićot az uralkodó a magyar kormány megkérdezése nélkül horvát bánná nevezi ki. A horvát szábor Jelačićot megválasztja, aki hivatali esküjét a szerb pátriárka kezeibe teszi le. kapcsolódó térképek: 56
1848. márc. 24.
Piemont az egységes Habsburg-ellenes front élén hadbalép Ausztria ellen (osztrák-piemonti háború, 1848. márc. 24-aug. 9). Csatlakozik Toscana, Róma és Nápoly.
1848. márc. 24.
A dán király rendeletben tiltja meg Schleswignek és Holsteinnek a csatlakozást a Német Szövetséghez.
1848. márc. 24.
A poznani lengyel ideiglenes kormány egyezményt köt a porosz hatóságokkal, amelynek értelmében jelentős önkormányzatot kapnak: Poznant egy német és egy lengyel részre osztják fel, utóbbi lesz a lengyel "nemzeti reorganizáció" területe. kapcsolódó térképek: 54
1848. márc. 25.
A zágrábi népgyűlésen megszületik a horvát nemzeti követeléseket tartalmazó petíció, amelyre a bécsi udvar 30-án kitérő választ ad.
1848. márc. 26.
I. Miklós cár kiáltványában meghirdeti a harcot a forradalmak és a lengyelek ellen.
1848. márc. 27.
A délvidéki szerbek újvidéki gyűlése és petíciója a nemzetként való elismerést követeli.
1848. márc. 30.
A dán hadsereg benyomul Schleswigbe.
1848. ápr. 9.
A dán és a schleswig-holsteini csapatok összecsapása Flensburgnál. Ezzel kezdetét veszi a Dánia elleni német háború.
1848. ápr. 10.
A porosz csapatok bevonulnak Schleswigbe, és 23-ára elfoglalják a tartományt.
1848. ápr. 10.
Hivatalba lép az első magyar parlamentáris kormány.
1848. ápr. 10.
Az első komolyabb összecsapás a poznani radikális lengyel felkelők és a porosz csapatok között Tsemesnonál.
1848. ápr. 11.
V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.
1848. ápr. 11.
A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.
1848. ápr. 11.
Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.
1848. ápr. 13.
Lembergben Lengyel Bizottság alakul.
1848. ápr. 14.
A karlócai szerbek különálló szerb vajdaság alakítását követelik.
1848. ápr. 14.
Prágában Franz Palackỳ vezetésével megalakul a cseh Nemzeti Bizottság, amely önkormányzatot követel Csehországnak és Morvaországnak.
1848. ápr. 14. - 26.
Két porosz kormányrendelet felosztja a Poseni Nagyhercegséget, eszerint a nyugati részt a német szövetséghez csatolják, a keleti és a középső részt pedig újjá kell szervezni. A lengyelek tiltakoznak az "újabb felosztás ellen.
1848. ápr. 25.
Az osztrák kormány ideiglenes oktrojált alkotmányt bocsájt ki.
1848. ápr. 28.
Kisebb piemonti győzelmek után az ellentétek miatt a pápa visszavonja csapatait a piemonti háborúból.
1848. ápr. 29.
Porosz győzelem Xion/Ksiaznál a lengyel felkelők fölött. kapcsolódó térképek: 54
1848. ápr. 30.
Az első román népgyűlés Blaj/Balázsfalván.
1848. ápr. 30.
A porosz hadsereg az Eideren átkelve dán területre lép.
1848. máj. 1.
(és 8.) Választások az össznémet nemzetgyűlésbe.
1848. máj. 4.
Franciaországban törvénybe iktatják a köztársaságot.
1848. máj. 9.
A poznani lengyel forradalmi erők (Mieroslawski) Bardónál kapitulálnak a porosz hadsereg előtt. kapcsolódó térképek: 54
1848. máj. 10. - 11.
A szlovák nemzeti vezetők liptószentmiklósi tanácskozása autonómiát követel.
1848. máj. 11.
A zágrábi báni értekezlet kinyilvánítja, hogy a horvátok nem vetik alá magukat a magyar kormánynak.
1848. máj. 13. - 15.
A szerbek első karlócai nemzeti gyűlése deklarálja az autonómiát: Josip Rajačićot patriárkának, Stefan Šupljikacot vajdának választják. kapcsolódó térképek: 25 56 56
1848. máj. 14.
A magyar Batthyány-kormány két követet akkreditál a frankfurti nemzetgyűlésbe, osztrák követelésre azonban szeptemberben Frankfurtban visszavonják mandátumukat.
1848. máj. 15.
Nápoly visszavonja csapatait a piemonti háborúból.
1848. máj. 15.
A második bécsi felkelés követeli Ausztria szövetségi állammá alakítását a parlamentarizmus elvei alapján. Az osztrák udvar május 17-én Bécsből Innsbruckba menekül.
1848. máj. 15. - 17.
Az erdélyi és magyarországi románok első nemzeti gyűlése Balázsfalván a román nemzet valódi elismerését követeli, autonómia formájában. Román Nemzeti Bizottságot hoznak létre Andrei Şaguna vezetésével, Nagyszeben központtal. A petíciót Şaguna püspök viszi Bécsbe.
1848. máj. 15.
Az osztrák udvar a forradalmi Bécsből Innsbruckba menekül.
1848. máj. 18.
Frankfurt am Mainban megnyílik a Német Szövetség - zömmel liberálisokból álló - össznémet alkotmányozó nemzetgyűlése. kapcsolódó térképek: 55
1848. máj. 22.
Berlinben megnyílik a porosz alkotmányozó gyűlés. A lengyelek a választáson nem vettek részt.
1848. máj. 23.
A poznani küldöttek a frankfurti gyűlés elé terjesztik "Lengyelország" helyreállítására onatkozó következtetéseiket, azzal, hogy a német többségű területeket átengedik Németországnak.
1848. máj. 28.
Prágában cseh kormány alakul, s összehívják a cseh nemzetgyűlést.
1848. máj. 30.
Az utolsó erdélyi rendi országyűlés Kolozsvárott kimondja az uniót Magyarországgal.
1848. máj.
Havasalföldön forradalmi bizottság alakul. Vezetői többek között Ion és Dimitru Brătianu, Nicolae Bălcescu.
1848. jún. 4.
Megvonják a Poznani Nagyhercegséget német és német és lengyelrészre osztó demarkációs vonalat.
1848. jún. 5. - 9.
A választott horvát szábor ülésen jóváhagyja a birodalom nemzeti és föderalista alapú átszervezését, benne a "Háromegy Királyság" (Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) helyreállítását. Jelačić jún. 6-án a száborban egységes szerbhorvát nemzetről beszél.
1848. jún. 10.
Az uralkodó Jelačićot felfüggeszti báni tisztéből, valamint szentesíti az unióról szóló erdélyi törvénycikket.
1848. jún. 12.
A szerb határőr-katonaság fegyveres harcba kezd Magyarország ellen. kapcsolódó térképek: 56
1848. jún. 21.
A havasalföldi forradalom kirobbanása.
1848. jún. 23.
Forradalmi megmozdulás Bukarestben. kapcsolódó térképek: 100
1848. jún. 26.
A forradalmi erők nyomására lemond és Erdélybe emigrál Gheroghe Bibescu, Havasalföld fejedelme. Neofit metropolita vezetésével alakul új kormány.
1848. jún. 26.
Prágában a felkelés letörése nyomán feloszlatják az ideiglenes kormányt (Cseh Nemzeti Bizottság) és a nemzetőrséget.
1848. júl. 3.
A havasalföldi Islazban Bălcescu és társai megfogalmazzák a forradalom követeléseit ("Islazi Kiáltvány"). Fő követelés a statútumok rendszerének eltörlése és az orosz védnökség megszüntetése. A szervezők ideiglenes kormányt alakítanak, majd a forradalmi Bukarestbe vonulnak.
1848. júl. 5.
Pesten megnyílik az első magyar népképviseleti országgyűlés.
1848. júl. 22.
Összeül az osztrák alkotmányozó birodalmi gyűlés.
1848. júl. 23.
A frankfurti gyűlés 342:31 arányban törvénybe iktatja a Poznani Nagyhercegség megosztását ("Lengyelország új felosztása"), azonban a hercegséget egészében (valamint Nyugat- és Kelet-Poroszországot) csatolják a Német Szövetséghez.
1848. júl. 23. - 25.
A Radetzky vezette osztrák csapatok döntő győzelme Custozzánál a magára maradt piemonti sereg fölött. Károly Albert szárd király elhagyja Milánót.
1848. aug. 6.
Az osztrák csapatok visszafoglalják Milánót, és helyreállítják Lombardiában az osztrák uralmat.
1848. aug. 9.
Angol-francia közvetítéssel osztrák-piemonti fegyverszünet Vigevanóban (majd békekötés Milánóban) a status quo ante bellum alapján. Ezzel az egész félszigeten helyreáll az abszolutizmus.
1848. aug. 12.
Az udvar visszaköltözik Bécsbe.
1848. aug. 26.
Miután a Dánia elleni támadás során Jütlandig jutó porosz csapatokat Anglia és Oroszország együttes ultimátuma megállította, Malmőben dán-porosz fegyverszünetet kötnek. A Német Szövetség és Dánia egyaránt elismeri a schleswig-holsteini kormányt.
1848. aug. 27.
A magyar kormány Fiume átengedése fejében elfogadná a horvátok széles autonómiáját.
1848. aug. 31.
A bécsi kormány Magyarországot osztrák tartománnyá nyilvánítja.
1848. aug. 31.
Jelačić bevonul Fiuméba, amelyet Horvátországhoz csatolnak.
1848. szept. 4.
Az uralkodó Jelačićot visszahelyezi báni tisztségébe.
1848. szept. 11.
Jelačić horvát bán 35 ezres sereggel betör Magyarországra. kapcsolódó térképek: 56
1848. szept. 16.
Magyarországon Kossuth Lajos vezetésével Országos Honvédelmi Bizottmány néven forradalmi kormány alakul (a képviselőház okt. 8-án nyilvánítja teljhatalmú kormánynak).
1848. szept. 18.
Felkelés tör ki Frankfurtban, amelyet a porosz csapatok levernek.
1848. szept. 19.
A szlovák légió Myjavánál betör Magyarországba, de 29-éig visszavonulásra kényszerítik.
1848. szept. 25.
V. Ferdinánd király Lamberg altábornagyot nevezi ki Magyarország katonai főparancsnokává és császári biztosává (28-án Pesten meglincselik).
1848. szept. 25.
A Havasalföldre betört török csapatok bevonulnak Bukarestbe.
1848. szept. 27.
Az orosz csapatok átlépik Havasalföld határát. A román forradalom fegyveres erő híján összeomlik.
1848. szept. 28.
Az erdélyi románok újabb, radikális többségű balázsfalvi gyűlése elutasítja az uniót.
1848. szept. 29.
A Jelačić fölött aratott pákozdi győzelemmel kezdetét veszi a fegyveres harc a magyarok és Ausztria között.
1848. szept. 30.
Fegyverszünet Jelačić és a magyarok között.
1848. okt. 2.
Az erdélyi szászok birodalmi fennhatóságot igényelnek.
1848. okt. 4.
Az uralkodó Jelačićot Magyarország polgári és katonai kormányzójává nevezi ki, az országgyűlést feloszlatva ostromállapotot hirdet, az eddig nem szentesített törvényeket érvényteleneknek minősíti, s csapatait megindítja Magyarország ellen.
1848. okt. 17.
A szebeni osztrák főparancsnokság felhívására román népfelkelés tör ki Erdélyben a magyar forradalom ellen, mindenekelőtt a magyar-erdélyi unió megakadályozására. kapcsolódó térképek: 56
1848. okt. 22.
A bécsi udvar és az osztrák kormány Olmützbe menekül. A magára maradt fővárost Alfred Windischgrartz csapatai 23-án körülzárják.
1848. okt. 26. - 31.
A városi felkelést leverve Windischgrartz és Jelačić csapatai elfoglalják Bécset.
1848. okt. 30.
A Bécs ellen vonuló magyar csapatok Schwechatnál döntő vereséget szenvednek.
1848. nov. 1. - 2.
A lengyel Nemzeti Tanács vezette osztrákellenes felkelés Lembergben. Az osztrákok lövik a várost. kapcsolódó térképek: 54
1848. nov. 4.
Josif Rajačić pátriárka vezetésével megalakul a Szerb Vajdaság ideiglenes kormánya (főodbor).
1848. nov. 9.
IV. Frigyes Vilmos porosz uralkodó államcsínye, amelynek során az alkotmányozó nemzetgyűlést Brandenburg városába helyezi át.
1848. nov. 10.
Meghal Ibrahim, 1847 óta a beteg Mohamed Ali helyett Egyiptom kormányzója.
1848. nov. 15.
Forradalom Rómában. A pápa 24-én elmenekül a városból.
1848. nov. 27.
A 21-én kormányt alakított Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnök a Birodalmi Tanács előtt Kremsierben - elutasítva a frankfurti parlament igényét a Német Szövetséghez tartozó német és nem német birodalmi tartományok szétválasztására (és az utóbbiakkal pusztán perszonálunió létrehozására) - bejelenti egy összbirodalom létrehozását.
1848. nov. 29.
Az erdélyi magyar seregek főparancsnoka a lengyel Józef Bem lesz.
1848. dec. 2.
Lemond V. Ferdinánd császár, akit a trónon unokaöccse, Ferenc József követ. A magyar országgyűlés trónbitorlónak nyilvánítja. Az osztrák nemzetgyűlés székhelyét Bécsből Kremsierbe teszi át.
1848. dec. 4.
Újabb szlovák betörés Magyarországra.
1848. dec. 5.
A porosz király a novemberi államcsíny kiteljesítéseként feloszlatja az alkotmányozó nemzetgyűlést és oktrojált alkotmányt bocsájt ki, az általános választójog fenntartásával, de a király vétójogával. kapcsolódó térképek: 55
1848. dec. 10.
A franciaországi közvetlen elnökválasztás során hat jelölt közül az emigrációból hazatérő Louis Bonaparte (I. Napóleon unokaöccse) a szavazatok 74,2 %-ával győz.
1848. dec. 15.
Ferenc József császár megerősíti tisztségében Šupljikac vajdát és a patriarkát, s "nemzeti beligazgatást" ígér a szerbeknek. kapcsolódó térképek: 25 56 57 56 57
1848. dec. 16.
Windischgrätz csapatai átlépik a Lajtát, s ezzel kezdetét veszi a forradalmi Magyarország elleni második támadás.
1848. dec. 25.
Bem Erdélyben visszafoglalja Kolozsvárt.
1848. dec.
Román vezetők újabb találkozója. A Nemzeti Tanács autonómiát kérő petícióját Şaguna püspök viszi Olmützbe a császárhoz.
