pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 12 találat | 0 - 12
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1856. jan. 16.

Az orosz cár elfogadja az osztrák ultimátumot.

1856. febr. 1.

Oroszország, Anglia, Franciaország és Törökország képviselőinek bécsi találkozója az osztrák ultimátum alapján a békekonferencia előkészítésére. A bécsi előzetres béke a krími háború végét jelenti.

1856. febr. 18.

A nagyhatalmak nyomására a szultán kibocsátja a Tanzimatot folytató hatti-humájunt, amelyben vallásszabadságot biztosít a birodalom keresztény alattvalóinak, s kinyilvánítja a nyitást az európai civilizáció felé . kapcsolódó térképek: 64 68

1856. febr. 25.

Összeül a párizsi héthatalmi békekonferencia (Oszmán Birodalom, Oroszország, Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország, Piemont).

1856. márc. 19.

II. Sándor deklarálja a háború befejezését.

1856. márc. 25.

Kiegészítő párizsi nagyhatalmi szerződésben Oroszország lemond Montenegró patronálásáról, amely ezzel kiszolgáltatottá válik a Portával szemben.

1856. márc. 26.

Párizsban a Portát képviselő Ali pasa az Oszmán Birodalom integráns részének deklarálja Montenegrót.

1856. márc. 30.

A krími háborút lezáró párizsi békeszerződésben a nagyhatalmak kollektíven garantálják az Oszmán Birodalom integritását, és a hatti-humájunt tudomásul véve, felveszik az európai nemzetközi jog hatáskörébe tartozó államok közé (a nagyhatalmak tanácsába), kimondják a Fekete-tenger demilitarizálását és semlegességét (minden állam kereskedelmi hajója szabadon használhatja, hadihajóik azonban nem, Oroszország és a Porta tíz-tíz hadihajót tarthat a partvidék védelmére), ugyancsak demilitarizálják az orosz kézen lévő Aland-szigeteket, a Tengerszorosokat lezárják minden külföldi hadihajó elől, Moldvát tengeri kijárathoz juttatva neki ítélik Besszarábiának a Dunára és a Prutra támaszkodó délnyugati sávját, így Oroszország elveszti a Duna-deltát is, a szabad Duna-hajózás biztosítására csak nemzetközi bizottságot hoznak létre. A román fejedelemségeket kollektív védelme alá helyezik. A háborúban semleges Szerbia már-már függetlenséggel felérő autonómiát kap. A békével Oroszország kiszorul Európából, a kontinens hegemón hatalma Franciaország lesz (bár igényét az összes európai kérdés megtárgyalására elutasítják.

1856. ápr. 15.

Osztrák-francia-angol kiegészítő szerződés, amelynek értelmében casus bellinek tekintenek egy az Oszmán Birodalom elleni orosz támadást.

1856. máj. 27.

(és júl. 23.) Cári amnesztia a lengyel katonaszökevényeknek.

1856. máj. 31.

I. Dániel montenegrói fejedelem a Porta párizsi deklarációja miatt tiltakozik a nagyhatalmaknál, egyúttal javaslatot tesz a montenegrói-török határ megvonására.

1856.

Elkészül a Belső-Finnországot a Finn-öböllel összekötő stratégiai jelentőségű Saimaa-csatorna, amely erősíti a keleti finn területek és Szentpétervár kereskedelmi kapcsolatait.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék