Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 34 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1871. jan. 18.

A kisnémet egység megvalósulásaként, a délnémet államok csatlakozásával az Északnémet Szövetséghez Versailles-ben kikiáltják az I. Vilmos porosz uralkodó vezette Német Császárságot ("Második Birodalom"). kapcsolódó térképek: 63 72

1871. jan. 24.

Az orosz cár elismeri az új Német Birodalmat.

1871. jan. 28.

Aláírják a francia-német fegyverszünetet. A francia kormány Párizst átengedi a győzteseknek.

1871. jan.

A livlandi (majd márciusban az észtlandi) tartománygyűlés petíciója a Nagy Péter által 1710-ben és 1721-ben biztosított tartományi alkotmány helyreállítását kéri II. Sándortól, és tiltakozik az orosz nyelv bevezetése ellen.

1871. febr. 12.

Bordeaux-ban összeül a febr. 8-án megválasztott, zömmel monarchista francia nemzetgyűlés, amely Thiers-t választja kormányfőnek.

1871. febr. 26.

A versailles-i előzetes békében Franciaország átengedi Németországnak Elzászt és Lotharingia nagyobb részét, hozzájárul Párizs ideiglenes megszállásához és 5 milliárd frank hadisarc fizetésére kötelezi magát. Garanciaként a német csapatok az ország keleti területeit megszállva tartják . kapcsolódó térképek: 63

1871. febr. - okt.

Hohenwart osztrák miniszterelnök kísérlete a cseh nemzeti követelések elismertetésére.

1871. márc. 1.

A porosz csapatok bevonulnak Párizsba.

1871. márc. 3.

Nacionalista légkörben megrendezett első választás a német parlamentbe, amelyen 52 %-os részvétel mellett a Nemzeti Liberális Párt 28,5 %-kal győz.

1871. márc. 13.

A nagyhatalmak január 17-étől ülésező londoni konferenciáján megkötik a Tengerszoros-szerződést, amely az 1856-os párizsi béke megfelelő pontjait törölve jóváhagyja a Fekete-tenger semlegességének egyoldalú orosz megszüntetését (Pontus-konferencia) . kapcsolódó térképek: 117

1871. márc. 18.

Párizsban fegyveres munkásfelkelés robban ki, s kikiáltják az ún. Párizsi Kommünt, a világ első munkáshatalmát (ünnepélyes deklarálására március 26. kerül sor).

1871. márc. 19.

A Thiers vezette francia polgári kormány Versailles-ba menekül.

1871. márc. 21.

Németország szövetségi kancellárja Bismarck lesz.

1871. márc. 22. - márc. 23.

A francia és a porosz párt ellentétei miatt Károly fejedelem lemondásával fenyegető belpolitikai válság tetőzése Romániában.

1871. ápr. 2.

Harcok kezdődnek a Kommün csapatai és a poroszok által támogatott versailles-i francia kormányerők között.

1871. ápr. 5.

Miután végrehajtották Lengyelország integrálását az Orosz Birodalomba, feloszlatják az 1864-ben létrehozott Szervezési Bizottságot.

1871. ápr. 11.

Galíciai lengyel kinevezése tárca nélküli miniszterré az Osztrák-Magyar Monarchiában.

1871. ápr. 16.

A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.

1871. máj. 1.

A Párizsi Kommünben 9 fős Közjóléti Bizottság veszi át a teljhatalmat.

1871. máj. 10.

Frankfurtban aláírják a végleges német-francia békét, amelynek feltételei azonosak a versailles-i előzetes béke előírásaival . kapcsolódó térképek: 63


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék