Az ellenzéki megmozdulások tetőzéseként 60 ezres tüntetés Shkodrában.
1991. jan. 5.
30 ezres tüntetés Durrësben.
1991. jan. 7.
Szovjet katonai alakulatok vonulnak be a balti és a kaukázusi államokba, Moldovába és Ukrajnába.
1991. jan. 9.
A csehszlovák Szövetségi Gyűlés "Emberi és Szabadságjogok Chartája" néven elfogadja az alapjogok alkotmánytörvényét.
1991. jan. 11. - 12.
A macedóniai albánok népszavazáson mondanak igent Nyugat-Macedónia autonómiájára.
1991. jan. 11. - 13.
A szovjet hadsereg véres beavatkozása Vilniusban (13 halott, 331 sebesült). A NATO már 11-én, az USA szenátusa 12-én, az EK 17-én felszólítja a Szovjetuniót, hogy ne alkalmazzon erőszakot a Baltikumban. kapcsolódó térképek: 309
1991. jan. 17.
A hatástalan ENSZ-ultimátum lejárta után megkezdődik az USA vezette ENSZ-csapatok Irak elleni győztes háborúja (Öböl-háború). A televízió által először élőben közvetített háborúban a szovjet haditechnikával harcoló iraki haderővel szemben nyomasztó amerikai fölény érvényesül. A február 28-i ideiglenes tűzszünet után az ENSZ BT március 2-án deklarálja a békefeltételeket (mindenekelőtt Kuvait iraki kiürítését), s elfogadásuk után április 11-én hivatalosan életbe lép a tűzszünet, majd - a nagyhatalmi ellenőrzés alatt maradó - Irak kivonja csapatait Kuvaitból.
1991. jan. 20.
Horvátország és Szlovénia kölcsönös védelmi szerződést köt "egy központi támadás esetére". Döntenek a szövetségi kormányzattól független fegyveres erők létrehozásáról is.
1991. jan. 24.
Kučan és Milošević találkozójukon megállapodnak abban, hogy Szerbia tiszteletben tartja Szlovénia döntéseit, cserében Szlovénia "tudomásul veszi" a szerbek azon érdekeit, hogy egy államban éljenek.
1991. jan. 25.
Lettország és Oroszország diplomáciai kapcsolatra lép.
1991. jan. 25.
A macedón parlament elszakadási joggal kimondja a köztársaság szuverenitását.
1991. jan. 30.
Öt halottat követelő összecsapás Rigában a szövetségi és helyi fegyveres erők között.
1991. febr. 1.
Románia különleges meghívotti státust kap az Európa Tanácsban.
1991. febr. 1.
A Szlovák KP új neve Demokratikus Baloldal Pártja lesz.
1991. febr. 3.
A Riminiben rendezett OKP-kongresszuson a párt új neve Baloldali Demokratikus Párt lesz.
1991. febr. 9.
A szovjet alkotmányreferendumot elvető Litvánia függetlenségéről szóló népszavazásán (amit Gorbacsov február 5-i rendelete eleve semmisnek nyilvánít), 84,5%-os részvétel mellett a résztvevők 90,5%-a szavaz a függetlenségre. kapcsolódó térképek: 309
1991. febr. 12.
Helyreállítják az Ukrajnán belüli a Krími autonóm szovjetköztársaságot.
1991. febr. 15.
Az 1990-es pozsonyi csúcstalálkozó folytatásaként Visegrádon létrejön Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország konzultatív fóruma ("visegrádi hármak". kapcsolódó térképek: 287
1991. febr. 17.
Tudjman és Milošević Karađorđevóban Bosznia-Hercegovina felosztásáról tárgyal.
1991. febr. 20.
Százezres antikommunista tüntetés Tiranában, amelynek során ledöntik Enver Hodzsa szobrát. A 23-i újabb demonstráció 4 halálos áldozattal jár.
1991. febr. 20.
A szlovén parlament jóváhagyja a föderációtól való végleges elszakadását, egyszersmind javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását "két vagy több" független állammá. A horvát parlament enyhébb formában hasonló döntést hoz.
1991. febr. 21.
Csehszlovákiát felveszik az Európa Tanácsba.
1991. febr. 21.
A szlovákiai magyar kisebbség történetében először a Független Magyar Kezdeményezés a kormánykoalíció tagja lesz.
1991. febr. 25.
A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülése április 1-jei határidővel a szerződés katonai szervezetének felszámolásáról határoz.
1991. febr. 26.
A csehszlovák Polgári Fórum egyik frakciójából Václav Klaus vezetésével létrejön a Polgári Demokrata Párt.
1991. febr. 27.
Hivatalosan helyreáll az 1961-ben megszakadt diplomáciai kapcsolat Albánia és a Szovjetunió között.
1991. márc. 1. - 3.
A januárban kezdődött illegális albán menekülthullám tetőzése az Adriai-tengeren át Olaszországba (Brindisi). Március folyamán mintegy 20 ezren kelnek át és maradnak ott ideiglenes menekülttáborokban.
1991. márc. 2.
A horvátországi háború előjeleként horvát-szerb összecsapás a nyugat-szlavóniai Pakracon.
1991. márc. 3.
Az utolsó népszámlálás Csehszlovákiában, amely szerint a 15,6 millió lakos 63, %-a cseh (Csehországban 93,2%), 31,0%-a szlovák (Szlovákiában 85,6%; magyar 11,9%, azaz 587 ezer fő). A mintegy 1,4 millió csehországi "morva" és "sziléziai" ezután háromtagú föderáció igényével lép föl, s 1993 elején külön morvaországi és sziléziai tartomány alakul (ezeket Prága törvénytelennek minősíti). kapcsolódó térképek: 10 11 32 32 245 247 247 247 247 321
1991. márc. 3.
A szovjet alkotmányreferendumot elvető Észtország népszavazásán 82,7%-os részvétel mellett a résztvevők 77,8%-a szavaz a függetlenségre.
1991. márc. 3.
A szovjet alkotmányreferendumot elvető Lettország népszavazásán 87,6%-os részvétel mellett 73,7% szavaz a függetlenségre (24,1% ellene).
1991. márc. 6.
A Mečiar-frakció kiválásával kettészakad a szlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom.
A jugoszláv szövetségi hadsereg megtagadja bevetését a belgrádi tüntetők ellen.
1991. márc. 15.
Helyreáll az 1939-ben megszakadt diplomáciai kapcsolat Albánia és az USA között.
1991. márc. 15.
Lemond Jovič jugoszláv államelnök, mivel a szövetségi elnökség elutasította a rendkívüli állapot bevezetését (lemondását később visszavonja).
1991. márc. 16.
Slobodan Milošević - Jugoszlávia halálát előrevetítve - a szerb érdekek védelmének prioritását deklarálja.
1991. márc. 17.
A 15 tagköztársaság közül 9-ben népszavazás a Szovjetunió megújítását célzó új szövetségi szerződésről, amelyen összességében 80,0%-os részvétel mellett 76,4% áll ki a föderáció fenntartása mellett (Oroszországban 75,4%, Ukrajnában 70%, Belorussziában 83%). A balti államok, Moldova, továbbá Grúzia és Örményország bojkottálja a népszavazást . kapcsolódó térképek: 311
1991. márc. 19.
A szerb parlament megszünteti az utolsó kosovói autonóm szervet, a tartományi elnökséget.
1991. márc. 21.
Romániában parlamenti és parlamenten kívüli pártok összefogásából - az 1990 decemberi előzményből - kikristályosodik a Demokratikus Konvenció.
1991. márc. 22.
A precedensértékűnek szánt (és az államfők által ünnepélyesen április 5-én Moszkvában aláírt) román-szovjet alapszerződésben szerepel az 1948-as finn-szovjet szerződésre emlékeztető "pozitív biztonsági garancia" (amit a volt szovjet blokk többi állama az alapszerződési tárgyalások során elutasít).
1991. márc. 28.
Splitben csúcsszintű köztársaságközi tárgyalássorozat kezdődik a jugoszláv föderáció jövőjéről.
1991. márc. 29.
Felszámolják a vajdasági autonómia maradványait is.
1991. márc. 31.
Az első többpárti országgyűlési választáson Albániában 98,9%-os részvétel mellett a kommunista Albán Munkapárt - döntően a vidéki szavazatokkal - 56,2%-kal (169 mandátum a 250-ből) győz a nagyvárosokban első Demokrata Párt 38,7%-ával (75) szemben . A görög kisebbség pártja (Omonia) 3 mandátumot szerez. Az ellenzék ezután parlamenten kívüli tömegnyomással kíséreli meg a politikai erőviszonyok megváltoztatását. kapcsolódó térképek: 304 312
1991. márc. 31.
Újabb horvát-szerb összecsapás a Plitvicei Nemzeti Park területén.
1991. márc. 31.
Az utolsó jugoszláviai népszámlálás szerint (amelyet az albán bojkott miatt a statisztikai hivatal egészít ki) a 23,6 millió lakos 36,2%-a szerb (Szerbiában 65,8%), 19,7%-a horvát (Horvátországban 77,9%), 10,0%-a bosnyák (Bosznia-Hercegovinában 43,7%-os relatív többség), 9,3%-a albán, 7,5%-a szlovén (Szlovéniában 87,6%), 5,8%-a macedón (Macedóniában 64,6%). A magyarok aránya 1,6%. A lakosok 2,3%-a vallja magát "jugoszlávnak" (1981-ben még 5,4%, azaz 1,2 millió). kapcsolódó térképek: 11 181 253 254
1991. ápr. 1.
Megszűnik a Varsói szerződés katonai szervezete.
1991. ápr. 8.
Megkezdődnek a lengyel-szovjet csapatkivonási tárgyalások, másnap pedig maga a csapatkivonás is (Lengyelország a német revansizmustól való félelem miatt eddig nem szorgalmazta a szovjet csapatok kivonását).
1991. ápr. 21.
Elengedik Lengyelország 33 milliárd dollárnyi nyugati adósságának felét: 30%-ot feltétel nélkül és azonnal, 20%-ot feltételekkel 1994-ben,
1991. ápr. 22.
Az USA Bulgária felé is deklarálja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét.
1991. ápr. 22.
Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár bordeaux-i beszéde szerint az emberi jogok nevében felül kell vizsgálni a be nem avatkozás elvét és újraértékelni a szuverenitás szent fogalmát ("beavatkozás joga").
1991. ápr. 23.
A márciusi szovjet népszavazás eredményére támaszkodva a "kilenceknek" a Moszkva melletti Novo-Ogarjevó-i elnöki nyaralóban elfogadott nyilatkozata egy új szövetségi szerződés alapelveit körvonalazza. Egyszersmind elismerik a másik hat tagköztársaság jogát a kiválásra.
1991. ápr. 26.
A szlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen kivált frakciójából Vladimír Mečiar (a 23-án lemondott szlovák miniszterelnök) vezetésével megalakul a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. A megalakulás hivatalos dátuma június 22. lesz.
1991. ápr. 29.
Albániában ideiglenes alkotmányt fogadnak el. A rendszerváltás utáni új alkotmányt majd csak 1998. nov. 22-én hagyják jóvá, a Demokrata Párt bojkottfelhívása miatt mindössze 50,6%-os részvételű népszavazáson, 51,1%-os igennel.
1991. ápr. 30.
Az új albán parlament Ramiz Aliát választja köztársasági elnöknek, aki emiatt lemond kommunista pártvezetői posztjáról.
1991. máj. 1.
Albánia nyilatkozatban áll ki a kosovói albánok mellett, követelve a jugoszláv rendőri erők kivonását és a jugoszláviai albánok nemzetként való elismerését.
1991. máj. 2.
Újabb horvát-szerb összecsapás, ezúttal a kelet-szlavóniai Borovo Seló-ban, immár 14 halottal. A pakraci, plitvicei és Borovo Seló-i harcok során a "békéltető" szövetség gyakorlatilag szerb oldalon avatkozik be.
1991. máj. 12.
A horvátországi szerbek népszavazáson Krajina Autonóm Régió néven a Jugoszláviában maradás (azaz lényegében a Szerbiához való csatlakozás) mellett döntenek.
1991. máj. 15.
Az államelnök rotáció során a horvát Stipe Mesić az elnökség szerb blokkjának (Szerbia, Montenegró, Vajdaság, Kosovo) ellenszavazata miatt nem tudja elfoglalni hivatalát. Ezzel alkotmányos válság alakul ki Jugoszláviában. kapcsolódó térképek: 288
1991. máj. 18.
A Pentagonale országai jóváhagyják Lengyelország csatlakozását a regionális együttműködéshez.
1991. máj. 19.
Népszavazáson Horvátország, 86,4%-os részvétel mellett, a résztvevők 94,2%-ával a függetlenség mellett dönt. A horvátországi szerbek bojkottálják a referendumot. kapcsolódó térképek: 289
1991. máj. 29.
A köztársasági kormányfők és Marković szövetségi miniszterelnök megállapodnak a köztársaságközi "gazdasági háborúk" leállításában és a jugoszláv piac helyeállításában.
1991. máj. 31.
Precedensértékű ukrán-magyar kisebbségi szerződés aláírása Budapesten.
1991. máj.
A függetlenség kinyilvánítására válaszul a litvániai lengyel kisebbség "autonóm nemzeti terület" létrehozását deklarálja az általuk lakott Vilniusi és Salcininkai körzetben.
1991. jún.
Júniusig 82 ezer albánt toloncolnak ki Görögországból. kapcsolódó térképek: 267
1991. jún. 4.
A "visegrádi hármak" és az OECD együttműködési megállapodásának aláírása.
1991. jún. 6.
Az álláspontok megmerevedése miatt a hatodik találkozó végén kudarcba fulladnak a jugoszláv köztársaságközi tárgyalások.
1991. jún. 6.
Lengyelország hosszas hezitálás után beleegyezik, hogy a németországi szovjet csapatokat az országon keresztül vonják ki.
1991. jún. 10. - 13.
Az AMP kongresszusán a párt felveszi az Albán Szocialista Párt nevet.
1991. jún. 12.
Az első közvetlen oroszországi elnökválasztás győztese, 74,7%-os részvétel mellett, 57,3%-al Borisz Jelcin lesz, a 16,9%-ot elérő Nyikolaj Rizskov előtt.
1991. jún. 17.
Tíz évre szóló lengyel-német alapszerződés keretében mindkét fél lemond az erőszak alkalmazásáról és területi követeléseiről, azaz Németország - erős belső ellenállás közepette - újólag véglegesnek ismeri el az Odera-Neisse határt. Az egyezmény nóvumaként 1945 óta első ízben szavatol nemzetközi érvényű szerződés kisebbségi jogokat. A történelmi terhek továbbélését jelzi azonban, hogy amikor Németország parlamentje 1998. máj. 29-én határozatban ítéli el a németek egykori kitelepítését a keleti területekről, a lengyel szejm júl. 3-án elítéli a Bundestag határozatát.
1991. jún. 18.
A megtisztított vajdasági parlament elfogadja a tartomány új alkotmányát, amellyel megszűnnek a Vajdaság állami szintű jogai, bár elvileg megmarad Szerbián belüli autonómiája.
1991. jún. 19.
Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. kapcsolódó térképek: 273
1991. jún. 20.
Albániát teljes jogú tagként felveszik az EBEÉ-folyamatba.
1991. jún. 21.
Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Csehszlovákiából. kapcsolódó térképek: 273
1991. jún. 21.
Baker amerikai külügyminiszter Belgrádban deklarálja, hogy az USA Jugoszlávia egységében érdekelt.
1991. jún. 24.
Románia hivatalosan semmisnek nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumot és annak folyományait, mindenekelőtt Besszarábia, Észak-Bukovina és a moldvai Herţa járás 1940-es szovjet annektálását.
1991. jún. 25.
Horvátország és Szlovénia egyidejűleg egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. A parlamentek döntését másnap hirdetik ki. Hivatalosan is felállítják a nemzeti gárdákat. Szlovénia egyidejűleg demonstratíve átveszi a határellenőrzést a szövetségi hatóságoktól. A két állam kölcsönösen elismeri egymást. A szövetségi kormány viszont a belső határok központi ellenőrzéséről rendelkezik.
1991. jún. 25.
Leningrád a városi tanács döntése értelmében visszakapja a Szentpétervár nevet.
1991. jún. 26.
A már csonka, szerb többségű jugoszláv szövetségi kormány semmisnek nyilvánítja a függetlenségi deklarációkat, és beavatkozásra szólítja fel a szövetségi haderőt. kapcsolódó térképek: 288 289 326 327
1991. jún. 27.
A jugoszláv szövetségi hadsereg, támadást indítva a szlovéniai határellenőrzés visszaszerzéséért, megszállja Szlovéniát. Kezdetét veszi a 67 áldozatot követelő " tíznapos háború". kapcsolódó térképek: 288
1991. jún. 27.
Ukrajna elveti a szovjet szövetségi szerződés tervezetét.
1991. jún. 28.
A szervezet alig negyedórás budapesti ülésén feloszlatja önmagát a KGST. kapcsolódó térképek: 273
1991. jún. 29.
Az EK közvetítésével mind Horvátország, mind Szlovénia elvileg beleegyezik a függetlenség elhalasztásába. Kučan és a szövetségi hadsereg tűzszünetet kötnek, a szövetségi haderőt visszavonják a laktanyákba.
1991. júl. 1.
Prágai ülésén feloszlatja önmagát a Varsói Szerződés. kapcsolódó térképek: 273
1991. júl. 1.
Az EK közvetítésének eredményeként beiktatják hivatalába a horvát Stipe Mesićet, az utolsó jugoszláv államelnököt.
1991. júl. 1. - 19.
Az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szakértői találkozója Genfben. Az új történelmi korszak jeleként a II. világháború lezárása óta először kerül nemzetközi fórum elé a kisebbségek kérdése.
1991. júl. 2.
A jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke hivatalosan elrendeli a hadiállapotot.
1991. júl. 5.
Oroszország jóváhagyja az új szovjet szövetségi tervezetet, de a központi hatalmat korlátozó módosításokat javasol.
1991. júl. 7.
Brioniban az EK "trojkájának" közvetítésével a jugoszláv szövetségi, valamint a szerb, a szlovén és a horvát vezetés egyezményt köt (hivatalosan júl. 8-án írják alá), amely szerint a függetlenségi döntéseket három hónapra befagyasztják, miközben megkezdik a Jugoszlávia kapcsolatos tárgyalásokat. A csonka szövetségi szervek döntése értelmében "elengedik" Szlovéniát, aminek első lépéseként tűszünetet kötnek. kapcsolódó térképek: 288 329
1991. júl. 7.
A szlavóniai összecsapásokkal megkezdődik a horvátországi háború. kapcsolódó térképek: 288 327
1991. júl. 11.
Albánia elismeri Kosovo köztársasági státusát.
1991. júl. 12.
Bulgáriában a 400 fős alkotmányozó nemzetgyűlés - az ellenzék bojkottja mellett - 309 igen szavazattal elfogadja az ország új alkotmányát, amely szerint az ország "szociális és demokratikus jogállam". kapcsolódó térképek: 300
1991. júl. 12.
A szovjet törvényhozás jóváhagyja a szövetségi szerződéstervezetet, de a központi hatalmat erősítő módosításokat javasol.
1991. júl. 14.
A rutén Kárpátalja deklarálja Ukrajnán belüli autonómiáját. kapcsolódó térképek: 246
1991. júl. 14.
Dél-adriai együttműködési szerződést köt Olaszország, Görögország, Jugoszlávia és Albánia.
1991. júl. 17.
Londonban G. Bush amerikai és M. Gorbacsov szovjet vezető aláírja a stratégiai támadófegyverek korlátozását célzó (START-I.) szerződést, amelynek értelmében hét év alatt a Szovjetunió 35, az USA 25%-kal csökkenti hadászati támadó fegyvereit. A szerződés ratifikálására szovjet részről mindmáig nem került sor.
1991. júl. 18.
A jugoszláv államelnökség döntése értelmében a szövetségi hadsereg három hónap alatt kivonul Szlovéniából.
1991. júl. 22.
Borisz Jelcin orosz államfő rendelete kitiltja az SZKP-t a gazdaságból és az államszervezetből.
1991. júl. 23.
A kilenc tagköztársaság megállapodik az új szovjet szövetségi szerződés szövegében, amely szerint a Szovjetunió "szuverén föderatív állam". A szerződést aláírási dátumául augusztus 20-át jelölik ki.
1991. júl. 28.
Lengyelország hivatalosan csatlakozásával Pentagonale új neve Hexagonale lesz.. kapcsolódó térképek: 287
1991. júl. 29.
Oroszország hivatalosan elismeri Litvánia függetlenségét.
1991. júl. 30.
Litvánia elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét.
1991. júl. 31.
A Londonban parafált START-I. szerződés hivatalos aláírása Moszkvában. Az USA ukrajnai elkötelezettségének demonstrálására G. Bush ellátogat Kijevbe is.
1991. aug. 3.
Horvátországban a háborús válság miatt nemzeti egységkormány alakul.
1991. aug. 16.
Elfogadják az Åland-szigetcsoport 1951-est felváltó új autonómiatörvényét (1993-ban lép életbe).
1991. aug. 19. - 21.
Az új szovjet föderációs szerződés 20-i életbelépését megakadályozó kommunista puccskísérlet Moszkvában. A puccsisták M. Grobacsovot leváltják, rendkívüli állapotot hirdetnek, a teljhatalmat Gennagyij Janajev alelnök vezette hétfős Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság veszi át (amelyben többek között ott van a miniszterelnök, a hadügyminiszter, a belügyminiszter és a KGB elnöke). Borisz Jelcin már 19-i rendeletében alkotmányellenesnek minősíti a kísérletet. A védőőrizetét biztosító deszantosok parancsnoka Alekszandr Lebegy. kapcsolódó térképek: 281 309
1991. aug. 20.
Észtország deklarálja függetlenségét.
1991. aug. 24.
M. Gorbacsov lemond az SZKP főtitkári posztjáról.
1991. aug. 24.
Ukrajna deklarálja függetlenségét. kapcsolódó térképek: 285
1991. aug. 24.
Teljesen szerb kézre kerül Horvát-Baranya.
1991. aug. 25.
Belorusszia (új nevén Belarusz) deklarálja függetlenségét. kapcsolódó térképek: 318
1991. aug. 25.
Megkezdődik a kelet-szlavóniai Vukovár ostroma, a délszláv háború legnagyobb csatája.
1991. aug. 26.
Grúzia deklarálja függetlenségét.
1991. aug. 27.
Moldova kikiáltja függetlenségét, amelyet Románia - belpolitikai vitát gerjesztve - elsőként azonnal elismer. A "Dnyesztermenti Köztársaság" a függetlenségi deklarációra válaszul szeptemberben kikiáltja elszakadását Moldovától. kapcsolódó térképek: 298 324
1991. aug. 29.
Orosz-ukrán ideiglenes paktum, amely kimondja, hogy 1. "a továbbiakban nem létezik a korábbi Unió, és ahhoz nincs visszatérés"; 2. tiszteletben tartják egymás szuverenitását; 3. nincsenek egymással szemben területi követeléseik. Az SZKP tevékenységét felfüggesztik, vagyonát zárolják. Gorbacsovtól megvonják az 1990-ben ráruházott rendkívüli elnöki jogosítványokat.
1991. szept. 1.
Tíz szovjet köztársaság nyilatkozata egy "szuverén államok szövetségének" létrehozásáról, közös gazdasági tanáccsal, államtanáccsal és kollektív biztonsággal. A balti államok, Moldova és Grúzia távol maradnak.
1991. szept. 2.
Az USA elismeri a balti államok függetlenségét.
1991. szept. 4.
A finn miniszterelnök szükségesnek látja az 1948-as finn-szovjet szerződés felülvizsgálását, s ennek keretében bejelenti Finnország igényét Kelet-Karélia három tartományára. kapcsolódó térképek: 281 313
1991. szept. 5.
A szovjet Népképviselők Kongresszusának szept. 1-jén kezdődött utolsó ülésén feloszlatja önmagát. A felszámolással kapcsolatos ügyek intézésére és a "tízek" által szorgalmazott új föderáció (vagy konföderáció) létrehozására Államtanács formájában átmeneti kormányzatot hív életre. A balti államok függetlenségének megvitatása mellett, utolsó fontos döntései között, a Szovjetunió történetében először (és utoljára) elfogad egy "Deklarációt az emberi jogokról és szabadságjogokról".
1991. szept. 5.
Baker amerikai külügyminiszter bejelenti az ötpontos amerikai álláspontot "a szovjet békéről". Eszerint 1. a Szovjetunió jövőjének kialakításában az ország népei az illetékesek, a Helsinki Záróokmány elvei alapján, békésen és a demokratikusan,; 2. a belső és külső határok tiszteletben tartása; megváltoztatásuk csak legitim módon, békésen, konszenzus alapján, a helsinki folyamat elveivel összhangban történhet; 3. demokrácia és jogszerűség; a békés változások csak rendezett, demokratikus folyamat, ezen belül választások eredményei lehetnek; 4. az emberi jogok védelme, az egyén teljes tiszteletben tartása, ideértve a kisebbségeknek biztosított egyenlő elbánást; 5. a nemzetközi jog és a vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása, különös tekintettel a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta rendelkezéseire.
Leningrád a városvezetés korábbi kérésére törvénnyel visszakapja a Szentpétervár nevet.
1991. szept. 7.
Hágában az EK közvetítésével megkezdődik a többfordulós jugoszláv békeértekezlet. Közben a felek egymás után kötik a rövid életű tűzszüneteket. kapcsolódó térképek: 288
1991. szept. 7. - 8.
Az ortodox kommunisták Moszkvában megrendezik az SZKP újjáalakítását célzó első "illegális" ülésüket.
1991. szept. 8.
A macedóniai népszavazáson, 72%-os részvétel (a szerb kisebbség bojkottja) mellett, a szavazók 95,1%-kal a függetlenség mellett döntenek . kapcsolódó térképek: 289 331
1991. szept. 11.
Horvát-bosnyák megnemtámadási szerződés.
1991. szept. 12.
A hercegovinai szerb kisebbség Trebinjében deklarálja a "Hercegovinai Szerb Autonóm Térséget".
1991. szept. 13.
Zadar szerb ostroma. Összetűzések Rijeka/Fiuméban.
1991. szept. 14.
A horvát fegyveres erők meghirdetik a szövetségi haderő elleni laktanyablokádot, amellyel a szövetségi hadsereg és a szerb szabadcsapatok szembeszegülnek.
1991. szept. 16.
Albánia nevében Ramiz Alia elnök Párizsban aláírja a Párizsi Chartát, majd másnap Helsinkiben a Helsinki Záróokmányt.
1991. szept. 17.
A balti államokat felveszik az ENSZ-be. kapcsolódó térképek: 309
1991. szept. 22.
A kosovói parlament kikiáltja az illegális Kosovó Köztársaságot. kapcsolódó térképek: 257 289
1991. szept. 24. - 28.
Bányászsztrájk a Zsil völgyében. A Bukarestbe vonuló bányászok elfoglalják a parlament épületét, s 26-án megbukik Petre Roman kormánya. Október közepén Theodor Stolojan alakít kormányt.
1991. szept. 25.
Az ENSZ BT általános fegyverembargót rendel el Jugoszlávia ellen.
1991. okt. 1.
A crnagorácok ostrom alá veszik Dubrovnikot (a későbbiekben felmerül az egykori Raguzai Köztársaság restaurálásának ötlete).
1991. okt. 3.
Csehszlovák-szovjet alapszerződés, amely szerint "egyikőjük sem engedi, hogy területe harmadik ország számára a másik elleni felvonulási területté váljon" (negatív biztosítási garancia).
1991. okt. 3.
A jugoszláv Államelnökség szerb, crnagorác, kosovói és vajdasági tagjai ("a csonka elnökség") átveszik a nem működő szövetségi parlament jogkörét (s egyúttal rendkívüli állapotot hirdetnek). S. Mesić helyébe államfőként a montenegrói Branko Kostićot állítják. Előző nap a szerb kormány döntött hasonlóan a szövetségi kormányról (aminek következtében Marković már nem gyakorolhatja jogkörét. Ezzel Jugoszlávia lényegében széthull.
1991. okt. 4.
A csehszlovák parlament elfogadja a vitatott feddhetetlenségi törvényt, amely szerint az előző kommunista rendszer elnyomó apparátusának tagjai 1996. januárjáig nem tölthetnek be kiemelkedő állami funkciót.
1991. okt. 6.
A "visegrádi hármak" (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország) 5-6. krakkói találkozójukon célul tűzik a teljes nyugati integrációt, beleértve a NATO-tagságot is. kapcsolódó térképek: 287
1991. okt. 6.
A szerbek Pokupskóig előrenyomulva 30 km-re megközelítik Zágrábot. Horvátország közel harmadának megszállásával a horvát területet illetően katonailag létrejött a nagyszerb Jugoszlávia ("Szerboszlávia").
1991. okt. 7.
Parafálják a csehszlovák-német alapszerződést, amely a szudétanémet probléma rendezetlensége miatt nem kis ellenállást vált ki Németországban.
1991. okt. 8.
Lejár a brioni moratórium, s érvénybe lép Horvátország és Szlovénia korábban három hónapra felfüggesztett függetlenségi nyilatkozata. Formailag is érvényét veszti Stipe Mesić szövetségi államelnöki funkciója. Az ENSZ Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert nevezi ki közvetítőnek. A szövetségi légierő gépei bombázzák a zágrábi báni palotát. kapcsolódó térképek: 288 326 327
1991. okt. 8.
A Szovjetunió beleegyezik harci egységeinek 1992-es kivonásába Lengyelországból. kapcsolódó térképek: 273
1991. okt. 9.
A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatra lép Litvániával és Észtországgal.
1991. okt. 11.
Bejelentik a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) felszámolását. November 6-án Gorbacsov kinevezi utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőit.
1991. okt. 13.
A bulgáriai parlamenti választáson, 81,6%-os részvétel mellett, a 34,4%-ot elérő ellenzéki DESZ minimális különbséggel győz az exkommunista BSZP (33,1%) előtt. A mérleg nyelve a történelem fintoraként a török kisebbség pártja lesz 6%-os eredménnyel. Az ugyanekkor megrendezett helyi választáson ellentétes eredmény születik: a BSZP győz 44,7%-kal a DESZ (37,3%) előtt. A választás nyomán november 10-én Filip Dimitrov vezetésével hivatalba lép az ország 1944 óta első nem kommunista kormánya. kapcsolódó térképek: 300
1991. okt. 15.
A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatra lép Lettországgal.
1991. okt. 16.
A parlament a muzulmán és horvát képviselők szavazataival kimondja Bosznia-Hercegovina szuverenitását. A Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselői bojkottálják a deklarációt, majd kivonulva szerb parlamentté nyilvánítják magukat.
1991. okt. 18.
A hágai Jugoszlávia-konferencián a hat tagállam köztársasági elnökei közül öt elfogadja a köztársaságok függetlenségét kimondó Carrington-tervet. Milošević azonban elutasítja, ami a konferencia csődjét eredményezi, s az ún. Badinter-bizottság kinyilvánítja, hogy "Jugoszlávia megszűnt létezni".
1991. okt. 18.
Nyolc szovjet köztársaság és a szövetségi vezetés gazdasági megállapodása (hiányzik Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és a balti államok).
1991. okt. 18.
Izrael és a Szovjetunió Jeruzsálemben felveszi a diplomáciai kapcsolatot. kapcsolódó térképek: 30
1991. okt. 21.
A feloszlatott helyi parlament Bujar Bukoshi vezetésével "emigráns kormányt" alakít Kosovóban.
1991. okt. 22.
Az EK 12 és az EFTA 9 tagállama létrehozza az Európai Gazdasági Térséget.
1991. okt. 24.
Lengyel-szovjet egyezmény a szovjet csapatok 1993 végéig történő kivonásáról.
1991. okt. 25.
Illegális népszavazás a Szerbia és Montenegró között 1945-ben felosztott muzulmán Novipazari szandzsák területén az autonómiáról, amelyet a mintegy 200 ezer muzulmán szavazó 98,3%-a fogad el. kapcsolódó térképek: 289
1991. okt. 26.
A jugoszláv szövetségi hadsereg utolsó katonája is elhagyja Szlovéniát.
1991. okt. 26.
Kazahsztán deklarálja függetlenségét.
1991. okt. 27.
A volt szovjet blokkban utolsóként megtartott, 1928 óta első első szabad parlamenti választáson Lengyelországban 43,2%-os részvétel mellett - a Szolidaritás széthullása után rendkívül szétaprózott politikai színkép következtében - 12,3%-kal a liberális Demokratikus Unió győz (62 mandátum a 460-ból), a posztkommunista Egyesült Demokratikus Baloldal 12,0%-a előtt. Összesen 37 párt kerül be a parlamentbe. kapcsolódó térképek: 293 312
1991. okt. 27.
A Biztonsági Tanács előzetesen hozzájárul ENSZ-békefenntartók Horvátországba küldéséhez.
1991. okt. 29.
A boszniai szerb kisebbség deklarálja az "Északkelet-boszniai Autonóm Területet".
A magyar parlament elfogadja a visszamenőleges igazságszolgáltatás törvényét.
1991. nov. 6.
Jelcin elnök Oroszország területén betiltja a szovjet és az orosz kommunista pártot..
1991. nov. 7.
A Szovjetunió fennállása óta először nem ünneplik meg az októberi forradalom évfordulóját.
1991. nov. 8.
Az EK gazdasági korlátozásokat vezet be Jugoszláviával szemben.
1991. nov. 8.
Megalakul az ortodox kommunistákat tömörítő Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt.
1991. nov. 9.
A boszniai "szerb parlament" népszavazást rendez a Jugoszláviában maradás mellett (90% igen).
1991. nov. 9.
A horvátok után a jugoszláv csonka elnökség is - a számára immár előnyös helyzet befagyasztása érdekében - kéri ENSZ-békefenntartók Horvátországba küldését.
1991. nov. 14.
A felek hozzájárulnak ENSZ békefenntartó erők Jugoszláviába küldéséhez.
1991. nov. 14.
Hét szovjet köztársaság keretjellegű megállapodása az új szövetségről (többek között Ukrajna is hiányzik).
1991. nov. 16.
Oroszország egyoldalúan saját felügyelete alá vonja a szovjet gazdasági vagyont.
1991. nov. 18.
A jugoszláv alakulatok három hónapos ostrom után elfoglalják a kelet-szlavóniai Vukovárt ("Horvátország Sztálingrádja").
1991. nov. 20.
A szeptemberi népszavazásra támaszkodva Macedónia is kihirdeti függetlenségét.
1991. nov. 21.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja a Romániát egységes nemzetállamnak deklaráló új alkotmányt.
1991. nov. 22.
A "visegrádi hármak" (Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország) parafálják társulási szerződésüket köt az Európai Közösséggel. kapcsolódó térképek: 287
1991. nov. 25.
Az Európa Tanács megvonja Jugoszláviától az 1989. júliusától élvezett különleges meghívotti státust. A szervezet parlamentje 1992. júniusában hasonlóképpen dönt.
1991. nov. 25.
Az új szövetségi szerződés aláírásának kitűzött napján, a nyolc köztársaság és a szövetség nevében Gorbacsov, nem tudnak megállapodni a szövegezésben.
1991. nov. 25.
Az USA a Szovjetunió számára is biztosítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
1991. nov. 26.
Az USA Csehszlovákiának is biztosítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
1991. nov. 26.
Lengyelországot felveszik az Európa tanácsba.
1991. nov. 28.
Románia a dec. 1-jére kiírt ukrajnai népszavazás parlamenti minősítése során hivatalosan bejelenti igényét az 1940-ben, majd 1945-ben újra elcsatolt Besszarábiára, Észak-Bukovinára és Herţára.
1991. nov. 30.
A Hexagonale rendkívüli külügyminiszteri értekezletének döntése értelmében a jövőben Jugoszlávia helyett Szlovénia és Horvátország vesz részt a szervezet munkájában.
1991. nov.
A belarusz-ukrán-lengyel határon élő polesuk etnikum önállóságát igénylő politikai deklaráció. kapcsolódó térképek: 279
1991. dec.
eleje Török kezdeményezésre és Bulgária, Románia, Oroszország, Ukrajna, valamint Grúzia részvételével létrejön a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet.
1991. dec. 1.
Az ukrajnai népszavazáson, 84,2%-os részvétel mellett, 90,3% szavaz a függetlenségre. Egyidejűleg a szavazatok 61,6%-ával Leonyid Kravcsukot elnökké választják. Az ukrajnai népszavazás keretében megrendezett kárpátaljai referendumon 78%-os "igen" születik a terület (ruszin/rutén) különleges önkormányzati státusáról. Ezen belül Beregszász járás lakossága 81%-ban a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása mellett szavaz. kapcsolódó térképek: 283
1991. dec. 1.
A moldovai szakadár "Dnyesztermenti Köztársaság" nem hivatalos referendumán a lakosság 98%-ban a függetlenség mellett szavaz. Egyúttal elnöknek választják Igor Szmirnovot.
1991. dec. 2.
A Jugoszlávia ellen korábban bevezetett ENSZ-szankciók alól mentesítik Horvátországot, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát (amely így Szerbia és Montenegró felé marad érvényben).
1991. dec. 4.
A horvát szábor nemzetközi nyomásra új nemzetiségi törvényt fogad el, amely - 1992 májusában kiegészítve - autonómiát kínál a háború előtt is szerb többségű knini és glinai körzetnek.
1991. dec. 6.
A jugoszláv csonka elnökség kiiktatja elnöki tisztségéből Stipe Mesićet ("Jugoszlávia megszűnt létezni").
1991. dec. 8.
Az orosz, ukrán és belorusz államfő a Breszt melletti Belovezsszkaja Puscsa-i kormányrezidencián lezajlott (később minszkiként jelzett) találkozójának határozata alapján "a Szovjetunió, mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás többé nem létezik". Egyidejűleg deklarálják a Független Államok Közösségének mint valamiféle szláv nemzetközösségnek a létrehozását ("Triszlávia").
1991. dec. 8.
A függetlenség deklarálása utáni első moldovai elnökválasztáson, 82,9%-os részvétel mellett, az egyedül induló Mircea Snegur hivatalban lévő elnök 98,2%-kal "győz".
1991. dec. 8.
Népszavazás az új román alkotmányról, amely azt 77% igennel, 20,4% ellenszavazat mellett szentesíti. kapcsolódó térképek: 298
1991. dec. 10.
Ukrajna és Belarusz ratifikálja a Szovjetunió megszűnését kimondó minszki nyilatkozatot.
1991. dec. 10.
A hollandiai Maastrichtban az Európai Közösség 12 állama az 1987-es Egységes Európai Törvény nyomán megköti az Európai Unió alapszerződését (I. Maastrichti Nyilatkozat). Ennek értelmében 1993. jan. 1-jétől 1999. jan. 1-jéig közös pénz- és bankrendszert hoznak létre (későbbi megállapodás szerint az új európai pénz neve "euro" lesz).
1991. dec. 11.
Ukrajna elismeri Horvátországot és Szlovéniát.
1991. dec. 12.
Oroszország ratifikálja a Szovjetunió megszűnését kimondó minszki nyilatkozatot.
1991. dec. 12. - 13.
Halálos áldozatokat követelő összecsapás a moldovai Dubosszari határában a román és az orosz etnikum között.
1991. dec. 14.
Lettország elismeri Horvátországot és Szlovéniát.
1991. dec. 16.
Az EK Jugoszlávia széthullását szentesítő brüsszeli rendkívüli külügyminiszteri ülésének döntése német és francia nyomásra, amelynek értelmében az azt kérő és a feltételeknek megfelelő tagországok - tulajdonképpen Szlovénia és Horvátország - függetlenségét 1992. jan. 15-ével automatikusan elismerik. kapcsolódó térképek: 288 289
1991. dec. 16.
Aláírják az EK és három köztes-európai állam (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország) társulási szerződését.
1991. dec. 18.
Magyar-német alapszerződés aláírása.
1991. dec. 19.
A szerbek által ellenőrzött horvátországi területeket összevonva kikiáltják a független Krajinai Köztársaságot.
1991. dec. 20.
A NATO-tagság iránti nyomás kivédésére, a szervezet nov. 8-i római deklarációjára támaszkodva, 16 NATO-ország és a 9 kelet-közép-európai állam külügyminiszterének deklarációjával megalakul az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. Jelcin elnöknek a tanácskozáshoz intézett üzenete felveti Oroszország középtávú NATO-csatlakozásának igényét.
1991. dec. 20.
Lemond szövetségi miniszterelnöki tisztségéről Ante Marković, az "utolsó jugoszláv".
1991. dec. 21.
Az almat/alma-ata-i találkozón Grúzia és a balti államok kivételével a többi nyolc állam (Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) csatlakozik a három szláv állam dec. 8-ai deklarációjához, s a 11 államfő által aláírt jegyzőkönyvvel - hivatalosan megszüntetve a Szovjetuniót - megalakítják a Független Államok Közösségét (megszüntetve szláv jellegét). Megállapodnak, hogy a Szovjetunió tagságának folytatója az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben Oroszország lesz. A (keleti) szláv szövetség terve azonban nem kerül le a napirendről: Oroszország 1998. okt. 8-án újra szorgalmazza az orosz-ukrán-belorusz föderációt, Kucsma ukrán elnök szerint "Ukrajna nem csatlakozik a hármas szláv szövetséghez".
1991. dec. 23.
Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Kosovo hivatalosan kéri a nemzetközi elismerést az EK-tól.
1991. dec. 23.
Németország egyoldalúan és azonnali hatállyal elismeri a független Szlovéniát és Horvátországot. kapcsolódó térképek: 285 288 289
1991. dec. 25.
Az USA elismeri Ukrajna függetlenségét.
1991. dec. 25.
M. Gorbacsov hivatalosan lemond a SZU elnöki posztjáról.
1991. dec. 26.
A szovjet Államtanács formálisan is kimondja a Szovjetunió megszűnését. Az OSZFSZK hivatalos neve ettől kezdve Oroszországi Föderáció lesz.
1991. dec. 27.
Az ENSZ BT-ben a Szovjetunió helyét automatikusan Oroszország foglalja el.
1991. dec. 30.
Szlovéniában felbomlik a DEMOS szövetség.
1991.
vége Birobidzsan Oroszország autonóm köztársasága lesz. kapcsolódó térképek: 29
