A 27-én kirobbant felkelés eredményeként a nyugati csapatok bevonulása révén felszabadul Nápoly. A város fölött a front megáll.
1944. jan. 2.
A szovjet Vörös Hadsereg Volhíniában átlépi Lengyelország határát (azaz szovjetunió határait). kapcsolódó térképek: 229
1944. jan. 8. - 9.
A lengyel kommunista létrehozza az 1921-es alkotmány alapján álló Országos Nemzeti Tanácsot. W. Gomulka és S. Mikolajczyk egyezkedési kísérletei kudarcot vallanak. kapcsolódó térképek: 214 215
1944. jan. 13.
A közel kétmilliós szovjet partizánerőket besorolják a reguláris hadseregbe. kapcsolódó térképek: 215
1944. jan. 14.
Az ország területeinek felszabadításába torkolló északi szovjet offenzíva áttöri a Leningrád körüli német blokádot.
1944. jan. 27.
Végleg felszabadul Leningrád, véget ér a 900 napos blokád.
1944. febr. 1.
A szovjet alkotmánymódosítás értelmében a tagköztársaságok jogot kapnak, hogy külföldi államokkal közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, és saját köztársasági hadsereggel rendelkezzenek. kapcsolódó térképek: 29
1944. febr. 8.
A szövetségesek, a leendő németországi megszállást elhatárolva, megállapodnak a nyugati hadseregek és a Vörös Hadsereg közötti Lübeck-Eisenach demarkációs vonalban.
1944. febr. 15.
A Zsidó Antifasiszta Bizottság vezetője, Szolomon Mihoelsz -.miután 12-én már Molotovtól kérte.-. Sztálintól kéri egy krími zsidó szocialista köztársaság létrehozását (A "krími terv már az 1920-as évek elején felbukkant). A kérést elutasítják.
1944. febr. 23.
Tito főhadiszállására szovjet katonai misszió érkezik. kapcsolódó térképek: 238 314 315 316
1944. febr.
Miután a kommunista haderő háttérbe szorította riválisait, brit nyomásra tűzszünetet köt az ELASZ és az EDESZ.
1944. márc. 4.
A szovjet hadsereg sikeres tavaszi támadásának megindulása Ukrajnában.
1944. márc. 10.
Az euritániai Vinjanében a felszabadított területek ("Hegyi Görögország") ideiglenes kormányaként - és így az emigráns kormány riválisaként - megalakul a Nemzeti Felszabadítás Politikai Bizottsága (PEEA).Vezetője Markosz Vafiadisz ("Markosz Tábornok").
1944. márc. 17.
A szovjet csapatok átkelnek a Dnyeszteren (a román-szovjet határon ), és benyomulnak Besszarábiába.
1944. márc. 19.
Német csapatok szállják meg a szövetséges Magyarországot a Tisza vonaláig.
1944. márc. 21.
Megszakadnak a moszkvai finn-szovjet különbéke tárgyalások, mivel a szovjetek feltételek elfogadhatatlanok Finnország számára.
1944. márc. 22.
Andrej Szeptycki görög katolikus metropolita Lvóban "A bolsevizmus közeledése" című pásztorlevelében a kommunizmussal szembeni egységre szólít fel.
1944. márc. 28.
A szovjet csapatok elfoglalják Bukovina székhelyét Csernovcit.
1944. márc.
A szovjet hadsereg elfoglalja Észtországot és Litvániát, valamint Lettország nagy részét.
1944. márc.
Az első -- kudarcot vallott - komolyabb tárgyalási kísérlet a kiugrásról román részről a nyugati hatalmakkal Kairóban.
1944. ápr. 2.
A Szovjetunió feltétel nélküli megadás esetén garantálja Románia szuverenitását és integritását, majd 12-én közli fegyverszüneti feltételeit.
1944. ápr. 4.
G. G.-Dej utasítására letartóztatják (majd 1946 nyarán meggyilkolják) az áruló Fóris Istvánt, a Román Kommunista Párt magyar nemzetiségű vezetőjét.
1944. ápr. 8.
A szovjet hadsereg átlépi Szlovákia határát. kapcsolódó térképek: 268 272
1944. ápr. 9.
A bekerítés elkerülése érdekében a német és román csapatok kiürítik Odesszát. Másnap a városba bevonul a szovjet hadsereg.
1944. ápr. 26.
Georgiosz Pandandreu görög királyi kormányt alakít Kairóban.
1944. ápr.
Brit csapatok verik le az egyiptomi görög haderő lázadását. Mintegy 10 ezer katonát zárnak koncentrációs táborba. Ezzel az ellenálláson belül meggyengül a kairói királyi irányzat ereje.
1944. máj. 9.
Felszabadul Szevasztopol.
1944. máj. 12.
Az április 8-án indult harcok eredményeként végleg felszabadul a Krím-félsziget.
1944. máj. 12.
Megindul a szövetségesek közép-itáliai offenzívája.
1944. máj. 15.
Szergij orosz pátriárka halála.
1944. máj. 15.
Magyarországon is megkezdődik a zsidók deportálása (július 8-áig 437 ezer főt deportálnak).
1944. máj. 17.
A londoni jugoszláv emigráns kormány élére Ivan Subasic horvát bán kerül.
1944. máj. 18.
A május 11-i döntés értelmében - a kollektív felelősség elvének szellemében - egyetlen éjszaka alatt 191 ezer krími tatárt deportálnak Közép-Ázsiába. kapcsolódó térképek: 272
1944. máj. 18.
Brit-szovjet kormánymegállapodás, amely szerint Görögország és Jugoszlávia brit , Románia és Bulgária szovjet hadműveleti zóna.
1944. máj. 20.
Libanoni szerződés Bejrut mellett a görög ellenállás politikai erői között. Ennek értelmében Georgiosz Papandreu (a kairói emigráns kormány miniszterelnöke) vezetésével nemzeti egységkormány alakul, amelyben a tárcák negyedét (6) kapják a kommunisták. Az államformáról népszavazást rendeznek.
1944. máj. 24. - 28.
Albániában az LNC përmeti első kongresszusán jugoszláv mintára Antifasiszta Nemzeti Felszabadítási Tanács néven megalakul a partizánparlament és kormány, amely Albánia egyedüli képviselőjének nyilvánítja magát. Zogu király hazatérését megtiltják.
1944. máj. 25.
A németek Tito születésnapján szétverik a jugoszláv partizánok dvari főhadiszállását, maga Tito is alig menekül meg. Az új főhadiszállást június 4-én Olaszországban szervezik meg, majd áthelyezik Vis szigetére.
1944. máj. 27.
Az euritániai Koriszhadesz-ben összeül a görög Nemzeti Tanács, a kommunista parlament.
1944. jún. 4.
A szövetségesek elfoglalják Rómát. kapcsolódó térképek: 214
1944. jún. 5.
A március elejétől Moszkvában tartózkodó jugoszláv partizánküldöttség találkozik Sztálinnal, s egyeztetik álláspontjukat a londoni kormánnyal szemben. kapcsolódó térképek: 236
1944. jún. 6.
A második front megnyitásaként a nyugati szövetséges haderő 155 ezer katonája partra száll Normandiában ("D-nap").
1944. jún. 9.
Félmilliós szovjet haderő támadása a Karéliai-földszoros ellen Viborg valamint Petrozavodszk irányában. A szovjet csapatok öt nap alatt áttörik az első finn védővonalat.
1944. jún. 13.
Az első német V-1 rakéta (szárnyasbomba) bevetése London ellen.
1944. jún. 16.
A szövetségesek nyomására - és a jugoszláv partizánvezetés és a 1944 londoni emigráns kormány miniszterelnökei, Joszip Broz Tito és Ivan Subasic és együttműködési megállapodást kötnek Vis szigetén, amelyben a közös kormányalakítás feltételeként a londoni kormány elismeri az AVNOJ és a partizánhadsereget az ellenállás fő erejének.
1944. jún. 20.
Miután 19-én a szovjet csapatok áttörték a Mannerheim-vonalat, beveszik Viborgot. Ezzel lényegében legyőzték a finn hadsereget.
1944. jún. 22.
A szovjet hadsereg nagy középső támadásának megindulása a Dvina és a Pripjaty között.
1944. jún. 22.
Sztálin visszautasítja az újabb finn béketapogatózást.
1944. jún. 23.
Finnország német követelésre -- a támogatásért cserébe -- hűségnyilatkozatot tesz Németország mellett.
1944. jun 23.
Közzéteszik a márciusban alakult észt Köztársasági Nemzeti Bizottság felhívását.
1944. jún. 29.
A szovjet csapatok elfoglalják Petrozavodszkot. kapcsolódó térképek: 214
1944. jún. 30.
Az Egyesült Államok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Finnországgal.
1944. júl. 3.
Felszabadul Minszk.
1944. júl. 6. - 13.
A szovjet hadsereg és a lengyel Honi Hadsereg felszabadítja Vilnát. Utána a szovjet csapatok a lengyelek ellen fordulnak és lefegyverzik illetve megsemmisítik őket. kapcsolódó térképek: 214
1944. júl. 11.
Az USA lényegében elismeri a De Gaulle vezette francia ideiglenes kormányt.
1944. júl. 17.
A szovjet Vörös Hadsereg átlépi a Nyugati-Bugot, azaz a Curzon-vonalat.
1944. júl. 18. - 22.
A Brodi alatti csatában a szovjet hadsereg szétveri az ukrán "Galicsina-hadosztályt".
1944. júl. 20.
Az összeesküvők által megbízott Klaus Schenk von Stauffenberg ezredes sikertelen merénylete Hitler ellen a kelet-poroszországi főhadiszálláson (Rastenburg).
1944. júl. 21.
A szovjet hadsereg elfoglalja Lublin melletti Chelmet.
1944. júl. 21.
Az Országos Nemzeti Tanácsból Edward Osóbka-Morawski és Boleslaw Bierut vezetésével megalakul Chelmben (eredetileg Moszkvában) a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság, a lengyel kommunista ellenkormány kormány csírája. kapcsolódó térképek: 229
1944. júl. 22.
A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltvány formájában programot hirdet.
1944. júl. 22.
Az 1921-es alkotmány alapján álló bizottság nem ismeri el és élesen támadja az 1935-ös alkotmány talaján álló londoni emigráns kormányt; nyugati határként az Odera-Neissét, keletiként a Curzon-vonalat fogadja el.
1944. júl. 22. - 25.
A Lvov környéki harcok során a szovjet hadsereg lefegyverzi, illetve felszámolja a Honi Hadsereg egységeit.
1944. júl. 25.
A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság Lublinba teszi át székhelyét (innen a "Lublini Bizottság" elnevezés).
1944. júl. 26.
A Szovjetunió deklarálja, hogy nincsenek területi igényei Lengyelországgal szemben. Egyidejűleg titkos egyezményt köt a Lublini Bizottsággal a Curzonvonalról mint keleti határról. Az egyezmény a szovjetekre bízza a rendfenntartást a "front mögötti" területeken.
1944. júl. 26.
A szovjet hadsereg radomnál eléri a Visztulát.
1944. júl. 27.
A szovjet hadsereg bevonul Lvovba.
1944. júl. 27.
A Szovjetunió ideiglenes kormányként ismeri el a Lublini Bizottságot.
1944. júl. 30.
A szovjet Vörös Hadsereg Sandomierztől délre átkel a Visztulán.
1944. júl. 31.
A szovjet hadsereg betör Varsó jobb parti külvárosába, Prágába.
1944. júl.
Az ukrán nacionalista partizánerők a Bandera-szárny vezetésével a kelet-galíciai Samobori körzetben Legfelsőbb Ukrán Felszabadító Rada (UGVR) néven létrehozzák politikai csúcsszervüket. Programja egyszerre náci- és szovjetellenes.
1944. júl.
Újabb sikertelen román tárgyalási kísérlet a nyugati hatalmakkal.
1944. aug. 1.
Megindul londoni emigráns kormány irányította és Tadeusz Bór-Komorowski vezette németellenes varsói felkelés ("Vihar Hadművelet"). A szovjetek - részint a német ellennyomás miatt -- leállítják a Konsztantyin Rokosszovszkij vezette, Prága elleni támadást.
1944. aug. 1.
Diplomáciai kapcsolatfelvétel a Szovjetunió és a Lublini Bizottság között. Egyúttal a szovjet fél deklarálja, hogy csak a Bizottságot ismeri el Lengyelország képviselőjének.
1944. aug. 1.
A német csapatok feladják Kaunast.
1944. aug. 1.
Finnországban lemond Ryti köztársasági elnök. Utódja az öreg Gustav Mannerheim lesz. Azonnal kapcsolatba lép Moszkvával. kapcsolódó térképek: 259
1944. aug. 2.
A Törökország megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. A macedón partizánvezetés a dél-szerbiai Prochor-Pcinjski kolostorban kikiáltja a Macadón Köztársaságot, nyelvi határai között (Nagy-Macedónia).
1944. aug. 8.
Tito-Subasic megegyezés Vis szigetén brit nyomásra a kommunisták és a londoni emigráns kormány együttműködéséről.
1944. aug. 9.
A szovjet hadsereg átlépi az 1940-es finn határt.
1944. aug. 12. - 13.
Tito-Subasic-Churchill találkozó Nápolyban, amelynek fő témája a jugoszláviai politikai erők megegyezése.
1944. aug. 15.
Szövetséges partraszállás Dél-Franciaországban.
1944. aug. 16.
A szovjet hadsereg német ellennyomásra visszavonul Varsó jobbparti Praga elővárosából.
1944. aug. 17.
Finnország közli Németországgal, hogy eddigi szerződéseik semmisek. kapcsolódó térképek: 229 260
1944. aug. 18.
Az EAM csatlakozik a Bejrútban megalakult görög koalíciós kormányhoz
Antonescut megdöntő belpolitikai fordulat Romániában Mihály király vezetésével. Az új kormányfő Constantin Sănătescu lesz. A német csapatok másnap szembefordulnak a románokkal. kapcsolódó térképek: 214
1944. aug. 25.
Románia hadat üzen Németországnak.
1944. aug. 25.
A Szövetségesek és a francia partizánok 19-én kezdődött közös akciója nyomán felszabadul Párizs. Az amerikai csapatokkal bevonul emigráns kormánya élén De Gaulle is.
1944. aug. 25.
Finnország fegyverszüneti tárgyalások érdekében Stockholmon keresztül érintkezésbe lép a Szovjetunióval.
1944. aug. 26.
Hitler -- nehogy a román, majd a bolgár átállás miatt elvágják a balkáni csapatokat Németországtól -- parancsot ad a Balkán kiürítésére.
1944. aug. 26.
A Bolgár kormány bejelenti, hogy "visszavonul a háborútól", és semlegességi politikát folytat. kapcsolódó térképek: 228 244
1944. aug. 29.
Besztercebánya központtal kommunista dominanciájú németellenes felkelés kezdődik Szlovákiában.
1944. aug. 29.
II. Péter jugoszláv király Titót a katonai ellenállás egyetlen főparancsnokának ismeri el. kapcsolódó térképek: 229 260
1944. aug. 30.
A német csapatok elhagyják Bulgáriát.
1944. aug. 31.
A szovjet csapatok ellenállás nélkül bevonulnak Bukarestbe.
1944. aug. 31.
Romániában dekrétum állítja helyre az 1938 februárjában felfüggesztett 1923-as alkotmányt.
1944. aug.
A szkopjei kormány bejelenti, hogy a macedónt tekintik a jugoszláv tagköztársaság hivatalos nyelvének.
1944. szept. 1.
A felkelés során megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács.
1944. szept. 1.
Mikolajczik-Churchill találkozó, amelynek fő témája a lengyel ellenállás erőinek viszonya.
1944. szept. 2.
Henry Morgenthau amerikai pénzügyminiszter előterjeszti a Németország számára "karthagói békét" jelentő béketervét.
1944. szept. 2.
Kairóban leteszi az esküt a Papandreusz vezette új görög kormány.
1944. szept. 2.
A szovjet hadsereg Bulgária határára ér, a bevonulásra azonban nincs indok (nem állnak hadban).
1944. szept. 2.
A román átállás és a szovjet hadsereg bolgár határhoz érkezése nyomán a nyugatbarát Koszta Muravjev vezetésével alakul kormány Bulgáriában. A kormány proklamálja, hogy már nem áll hadban Angliával és az USA-val.
1944. szept. 2.
Finnország megszakítja kapcsolatait Németországgal. kapcsolódó térképek: 236
1944. szept. 4.
Bulgária hivatalosan deklarálja semlegességét. kapcsolódó térképek: 263
1944. szept. 4.
Finnország proklamálja a hadiállapot befejezését a Szovjetunióval, elfogadva a szeptember 19-i moszkvai fegyverszünet alapját képező feltételeket: szakítás Németországgal, a német csapatok szeptember 15-éig elhagyják Finnországot (ellenkező esetben a finnek lefegyverzik őket), az 1940-es határok állnak helyre, Hanko helyett a petsamói nikkelbányákat kapja meg a Szovjetunió, 300 millió dollár jóvátételt fizet.
1944. szept. 5.
A Szovjetunió megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat és hadat üzen Bulgáriának.
1944. szept. 5.
Belgium, Hollandia, és Luxemburg Benelux néven vámuniót alakít.
1944. szept. 6.
Bulgária megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal.
1944. szept. 6.
A szovjet csapatok Turnu Severinnél elérik a román-jugoszláv határt.
1944. szept. 6.
Földosztás rendelete Lengyelországban.
1944. szept. 7.
Románia hadat üzen Magyarországnak. kapcsolódó térképek: 228 263
1944. szept. 8.
Bolgár hadüzenet Németországnak. A szovjet csapatok átlépik a bolgár határt. kapcsolódó térképek: 240 241
1944. szept. 9.
Ellenállás nélküli hatalomátvétel Bulgáriában a kommunista orientációjú Hazafias Front irányításával. A Muravjov-kormány lemond. Az új miniszterelnök Kimon Georgiev ezredes (Zveno) lesz.
1944. szept. 9.
A lengyel lublini kormány lakosságcsere-egyezményt köt Belorussziával és Ukrajnával.
1944. szept. 10.
A szovjet hadsereg ismét megindítja a varsói támadást. kapcsolódó térképek: 232
1944. szept. 11.
A szövetséges csapatok Triernél első ízben átlépik a német határt. kapcsolódó térképek: 260 322
1944. szept. 11. - 19.
Churchill és Roosevelt második quebec-i találkozóján tovább finomítják a szeptember 9-ei Morgenthau-tervet. kapcsolódó térképek: 233
1944. szept. 12.
Román-szovjet fegyverszüneti egyezmény aláírása Moszkvában. A Szovjetunió 1940. jún. 28-i határait állítják helyre, a második bécsi döntést érvénytelenítik ("Moldváért Erdélyt"), a román felet 300 millió dolláros jóvátételre kötelezik, s el kell tartania a 2,5 milliós megszálló szovjet hadsereget. Románia 12 hadosztállyal belép a Hitler ellenes háborúba.
1944. szept. 12.
A Szövetségesek londoni egyezménye dönt Németország megszállási övezeteiről, valamint Nagy-Berlin igazgatásáról.
1944. szept. 12.
A németek megkezdik Görögország kiürítését.
1944. szept. 14.
A szovjet hadsereg ismét eléri, majd másnap elfoglalja Prágát, Varsó jobb parti külvárosát.
1944. szept. 15.
Német támadás indul Suursaari és a Lappföld irányában.
1944. szept. 16.
A szovjet hadsereg bevonul Szófiába.
1944. szept. 16. - 20.
A lengyel Honi Hadsereg egységeinek sikertelen átkelési kisérlete a Visztulán a varsói felkelők megsegítésére. kapcsolódó térképek: 209 236 273 311
1944. szept. 17.
Besztercebányán a felkelés keretében egyesül a Szlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt.
1944. szept. 19.
Finn-szovjet és angol-finn fegyverszünet Moszkvában. A Szovjetunió Hanko helyett megszerzi a porkkalai támaszpontot; a Pecsenga korridorja finn kézen marad; az Åland-szigeteket demilitarizálják; Finnországot 300 millió dollár jóvátételre kötelezik; részt kell vennie a németellenes harcban. Finnország lesz az egyetlen ellenséges európai állam, amelyet a győztesek nem szállnak meg. A Szovjetunió által (újra) elcsatolt területekről több mint 400 ezer fő települ át Finnországba.
1944. szept. 19.
A német hadsereg kivonulása és a szovjet bevonulása közötti átmeneti szünetben Otto Tife vezetésével alakult tallinni észt kormány nyilatkozata a függetlenség helyreállításáról, követelve egyúttal minden idegen csapat kivonását.
1944. szept. 22.
A szovjet hadsereg elfoglalja Tallinnt, és véget vet az észt ad hoc-kormány függetlenségi törekvéseinek.
1944. szept. 22.
A szovjet hadsereg elfoglalja Tartut.
1944. szept. 22.
Finn-német összecsapások kezdete.
1944. szept. 24.
A lengyel lublini kormány lakosságcsere-egyezménye Litvániával. Végrehajtása október 15-én kezdődik. kapcsolódó térképek: 268 272
1944. szept. 25.
Hitler elrendeli az összes 16-60 év közötti fegyverbíró férfi besorozását népfelkelő-alakulatokba. kapcsolódó térképek: 259
1944. szept. 26.
A Nápoly melletti Casertában, a szövetségesek földközi-tengeri főhadiszállásán megkötött szerződés, amelyben a görög republikánus EDESZ képviseletében Zervasz és (szovjet nyomásra) a kommunista ELASZ vezetőjeként Szarafisz tábornok Angliával megegyeznek, hogy fegyveres erőiket brit parancsnokság alá helyezik (ezen keresztül a Papandreu vezette egységkormány alá), s a németek kivonulása után az ELASZ nem lehet jelen a stratégiailag fontos térségek Attika, Macedónia, Epirusz nagyvárosaiban (Athén, Pireusz, Janina, Szaloniki). A görög kommunista erők gerincét ekkor már az eredetileg jugoszláv partizánok segítségével szervezett Macedoszláv Felszabadítási Front (SNOF) - új nevén Macedón Felszabadítási Front (NOF) - adja.
1944. szept. 28.
A Tito szeptember 21-29-i Sztálinnál tett látogatása alatt kiadott jugoszláv-szovjet moszkvai nyilatkozat értelmében a szovjet hadsereg ideiglenesen jugoszláv területre léphet. Aznap megindul a Belgrád irányú szovjet-jugoszláv-román-bolgár támadás.
1944. szept.
A németek kiengedik a börtönből Sztyepan Banderát, aki az Ukrán Népfelkelő Hadsereg (UPA) vezetője lesz.
1944. okt. 1.
Finnország hadműveleteket kezd a német csapatok ellen. kapcsolódó térképek: 272
1944. okt. 2.
A szovjet hadsereg Románia felöl átlépi a jugoszláv határt.
1944. okt. 2.
Brit partraszállás a Peloponnészoszon Patrainál.
1944. okt. 2.
A németek leverik a varsói felkelést. A lengyel Honi Hadsereg vezetői 63 napos harc után aláírják a kapitulációt. A harcokban, a Honi Hadsereg 26 ezer (és a németek ugyancsak 26 ezer) halottja és sebesültje mellett, 12 ezer katona esik német fogságba, élükön Tadeusz "Bór"-Komorowski tábornok főparancsnokkal. A megtorlásokkal együtt 180 ezer polgári lakos is életét veszti.
1944. okt. 5.
Craiovai jugoszláv-bolgár szerződés a németellenes harc katonai összehangolásáról, amelynek értelmében a bolgár hadsereg részt vesz a jugoszláviai felszabadító harcokban. A szeptember 9-i átállás után ez Bulgária első nemzetközi egyezménye (Anglia emiatt tiltakozik is az egyezmény ellen).
1944. okt. 6.
Az első német V-2 rakéta Londonra. kapcsolódó térképek: 272
1944. okt. 7.
Az észak-finnországi bányákat védő mintegy 200 ezer német alakulatok összecsapnak az őket lefegyverezni szándékozó finnekkel. A harcba szovjet csapatok avatkoznak be.
1944. okt. 9.
Churchill és Sztálin október 9-17-i moszkvai találkozóján a balkáni érdekszféra elhatárolása szerint Románia és Bulgária túlnyomórészt (9:1, illetve 7,5:2,5 Arányban) szovjet, Görögország (1:9) brit, Jugoszlávia és Magyarország egyenlő arányban szovjet és nyugati befolyás alá kerül.(ez utóbbi két arányt a szakértők azután a szakértők a Szovjetunió javára módosítják). A Lengyelországról folyó tárgyalásokba 13-án bekapcsolódik a lublini kormány Boleslaw Bierut vezette küldöttsége és a Moszkvába hívott Mikolajczyk emigráns lengyel miniszterelnök is. kapcsolódó térképek: 236
1944. okt. 9.
Az augusztus 21-én megnyílt Dumbarton Oaks-i konferencián a SZU, az USA, Nagy-Britannia és Kína deklarálják, hogy Népszövetséget új nemzetközi szervezettel cserélik fel, s kidolgozzák az Egyesült Nemzetek Szervezete alapkormányának első tervezetét.
1944. okt. 10.
A szovjet csapatok elérik a keletporosz határt.
1944. okt. 11.
Magyarország Moszkvában aláírja az előzetes fegyverszüneti egyezményt.
1944. okt. 12.
A németek kiürítik Athént.
1944. okt. 12. - 25.
A bolgár hadsereg kiüríti az 1941 óta megszállás alatt tartott Nyugat-Trákiát.
1944. okt. 13.
A szovjet hadsereg elfoglalja Rigát.
1944. okt. 13.
Angol csapatok szállnak partra Athénnál és Szalonikinél. Megindul a "versenyfutás Athénért".
1944. okt. 14.
A németek kiürítik Albániát.
1944. okt. 14.
Felszabadul Niš.
1944. okt. 15.
Megkezdődik a szeptember 24-i lengyel-litván egyezményre alapozott lakosságcsere.
1944. okt. 15. - 16.
Sikertelen magyar kiugrási kísérlet, amelynek kudarca nyomán a Szálasi Ferenc vezette németbarát nyilaspárt veszi át a hatalmat. kapcsolódó térképek: 268
1944. okt. 16.
A Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének utódjaként megalakul a Romániai Magyar Népi Szövetség. Azonnal csatlakozik a népfrontjellegű Nemzeti Demokratikus Fronthoz. kapcsolódó térképek: 241
1944. okt. 18.
Kairóból Athénba érkezik a Papandreu vezette görög emigráns királyi kormány. A kormányprogram szellemében igényt tart az albániai Észak-Epiruszra és a Dodekanészoszra.
1944. okt. 18.
A moszkvai konferencián rögzítik a lengyel területekről kitelepítendő németek arányát.
1944. okt. 19.
A német csapatok kegyetlen bosszúként megkezdik Varsó történelmi város magjának módszeres és teljes elpusztítását.
1944. okt. 20.
A szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánhaderő -- egymással is versenyt futva -- közösen felszabadítja Belgrádot. A partizánhadsereg szabad kezet kap az ellenfeleivel (elsősorban a horvátokkal) való kegyetlen leszámoláshoz.
1944. okt. 21.
A szövetségesek elfoglalják az első német nagyvárost, Aachent.
1944. okt. 22.
A kirkenes-i offenzíva keretében a szovjet csapatok norvég területre lépnek, majd 25-én elfoglalják az észak-norvégiai térséget.
1944. okt. 22.
Beratiban az LNC 20-30-i második kongresszusán ideiglenes albán kormány alakul Enver Hodzsa vezetésével.
1944. okt. 23.
Feláll a görög egységkormány, amelyben az EAM a korábbi megállapodás értelmében hat tárcát kap.
1944. okt. 23.
A Szövetségesek elismerik De Gaulle ideiglenes francia kormányát.
1944. okt. 25.
Befejeződik a németek és szövetségeseik kiűzése Romániából.
1944. okt. 27.
A németek leverik a szlovákiai felkelést. kapcsolódó térképek: 263
1944. okt. 27. - 28.
A szovjet hadsereg elfoglalja Munkácsot és Ungvárt, majd 29-én Csap/Csop elfoglalásával egész Kárpátalját.
1944. okt. 28.
Szovjet-bolgár (valamint: amerikai-bolgár és angol-bolgár) fegyverszünet, aminek értelmében az ország 1941. jan. 1-jei határai állnak helyre, s 70 millió dollár jóvátételt fizet.
1944. okt. 30.
Felszabadul Szaloniki (ahonnan a németek 1943-ban 46ezer zsidót deportáltak). kapcsolódó térképek: 268 272
1944. nov. 1.
Újabb Tito-Subasic megállapodás a koalíciós kormányról, az AVNOJ ideiglenes parlamenti funkciójáról és a népszavazásról az államforma kérdésében. kapcsolódó térképek: 272
1944. nov. 2.
A német csapatok befejezik Görögország kiürítését.
1944. nov. 5.
A szeptember casertai megegyezés értelmében feloszlik "Hegyi Görögország" Vafiadisz-kormánya/PEEA, feloszlatják a nemzeti tanácsokat, megkezdik az ELASZ lefegyverzését.
1944. nov. 7.
A demokrata párti F. D. Roosevelt negyedszer választják meg az USA elnökének.
1944. nov. 10.
Anglia elismeri a francia igényt németországi megszállási zónára. A szövetségesek elismerik Enver Hodzsa albán kommunista kormányát.
1944. nov. 14.
Az Orosz Népek Felszabadítási Bizottsága kibocsátja prágai manifesztumát.
1944. nov. 14.
A szovjetek nyomásgyakorlási céllal felfüggesztik Észak-Erdélyben a román közigazgatást.
1944. nov. 17.
Finnországban a XX. századi nagy szovjet-finn szerződéseket(1920, 1940) tető alá hozó J. K. Paasikivi alakít kormányt.
1944. nov. 21.
Az albán partizánhadsereg felszabadítja Tiranát.
1944. nov. 23.
Papandreu rendelete az összes görög fegyveres erő feloszlatásáról.
1944. nov. 23.
Az AKP vezetőségének ülésén Beratiban éles összeütközés a jugoszlávbarát Kocsi Dzodze és Enver Hodzsa frakciója között, amelynek eredményeként Dzodze irányvonala lesz a párt hivatalos programja. kapcsolódó térképek: 246
1944. nov. 24.
Lemond Mikolajczyk. Utódja 29-én a lengyel emigráns kormány élén a szovjetellenes, szocialista Tomasz Arciszewski lesz.
1944. nov. 26.
Munkácson Kárpátontúli Ukrajna népbiztosainak I. kongresszusa deklarálja a kilépést Csehszlovákiából és Kárpátalja "újraegyesülését" Szovjet-Ukrajnával. A határozat kollektívé elítéli a magyarokat. kapcsolódó térképek: 267
1944. nov. 28.
A Görög Kommunista Párt - maga mögött tudva az 50ezres partizánhadsereget - a polgári erőkkel való konfrontáció mellett dönt.
1944. nov. 29.
A kommunista partizánhadsereg Shkodra elfoglalásával teljesen felszabadítja Albániát. kapcsolódó térképek: 272
1944. nov.
Tito javaslata Bulgáriának, hogy legyen a hetedik Jugoszláv tagköztársaság, s egyúttal adja fel Pirini-Macedóniát. Bulgária ellenjavaslata a két ország egyenrangú föderációjáról.
1944. dec. 1.
Az EAM hat minisztere kilép a görög kormányból. kapcsolódó térképek: 272
1944. dec. 2.
Szovjet és kommunista nyomásra lemondani kényszerül Constantin Sănătescu román kormányfő. Mihály király azonban a nyomást kivédve új koalíciós kormányt hív életre Nicolae Rădescu vezetésével.
1944. dec. 3.
Kommunista felkelésbe torkolló sztrájkok és véres tüntetés Athénban. A partizánok körülzárják a fővárosi görög és brit egységeket, s megkezdődik a harc Athénért ("athéni csata"). kapcsolódó térképek: 272
1944. dec. 4.
Athénban ostromállapotot hirdetnek.
1944. dec. 5.
Az angol légierő bombázza Athént. Brit csapatok avatkoznak bele a görög polgárháborúba.
1944. dec. 5.
Moszkva értesíti Szarafisz tábornok EAM-vezetőt az október 9-ei Sztálin-Churchill érdekszféra-megállapodásról. Az EAM ekkor a nagyhatalmakhoz fordul közvetítésért, Anglia azonban már el van szánva a fegyveres megoldásra.
1944. dec. 10.
De Gaulle szovjet-francia szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt ír alá Moszkvában.
1944. dec. 16.
(-1945. jan. 5). A németek utolsó - sikertelen - ellentámadása az Ardennekben, amelynek célja a szövetségesek ostromgyűrűjének áttörése és ezáltal a nyugati különbéke kierőszakolása.
1944. dec. 2.
Debrecenben összeül a magyar ideiglenes nemzetgyűlés, amely ideiglenes kormányt hív életre.
1944. dec. 24. - 25.
Churchill közvetítési kísérlete a szembenálló görög felek között Athénban.
1944. dec. 28.
Az magyar ideiglenes kormány hadat üzen Németországnak.
1944. dec. 31.
A 24-25-ei megegyezés értelmében lemond Papandreu görög miniszterelnök, és Damaszkinosz athéni érsek leteszi a régensi esküt.
1944. dec.
A kommunista terror ellen Imer Berisha vezetésével kommunista- és jugoszlávellenes felkelés robban ki Urošec körzetében, amely Nagy-Albánia megteremtését (illetve megtartását) tűzi célul. A Gnjilane, Drenica, Trepča vidékére átterjedő felkelést csak 1945 nyarára sikerül felszámolni.
