eleje Török kezdeményezésre és Bulgária, Románia, Oroszország, Ukrajna, valamint Grúzia részvételével létrejön a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet.
1991. dec. 1.
Az ukrajnai népszavazáson, 84,2%-os részvétel mellett, 90,3% szavaz a függetlenségre. Egyidejűleg a szavazatok 61,6%-ával Leonyid Kravcsukot elnökké választják. Az ukrajnai népszavazás keretében megrendezett kárpátaljai referendumon 78%-os "igen" születik a terület (ruszin/rutén) különleges önkormányzati státusáról. Ezen belül Beregszász járás lakossága 81%-ban a Magyar Autonóm Tartomány létrehozása mellett szavaz. kapcsolódó térképek: 283
1991. dec. 1.
A moldovai szakadár "Dnyesztermenti Köztársaság" nem hivatalos referendumán a lakosság 98%-ban a függetlenség mellett szavaz. Egyúttal elnöknek választják Igor Szmirnovot.
1991. dec. 2.
A Jugoszlávia ellen korábban bevezetett ENSZ-szankciók alól mentesítik Horvátországot, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát (amely így Szerbia és Montenegró felé marad érvényben).
1991. dec. 4.
A horvát szábor nemzetközi nyomásra új nemzetiségi törvényt fogad el, amely - 1992 májusában kiegészítve - autonómiát kínál a háború előtt is szerb többségű knini és glinai körzetnek.
1991. dec. 6.
A jugoszláv csonka elnökség kiiktatja elnöki tisztségéből Stipe Mesićet ("Jugoszlávia megszűnt létezni").
1991. dec. 8.
Az orosz, ukrán és belorusz államfő a Breszt melletti Belovezsszkaja Puscsa-i kormányrezidencián lezajlott (később minszkiként jelzett) találkozójának határozata alapján "a Szovjetunió, mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás többé nem létezik". Egyidejűleg deklarálják a Független Államok Közösségének mint valamiféle szláv nemzetközösségnek a létrehozását ("Triszlávia").
1991. dec. 8.
A függetlenség deklarálása utáni első moldovai elnökválasztáson, 82,9%-os részvétel mellett, az egyedül induló Mircea Snegur hivatalban lévő elnök 98,2%-kal "győz".
1991. dec. 8.
Népszavazás az új román alkotmányról, amely azt 77% igennel, 20,4% ellenszavazat mellett szentesíti. kapcsolódó térképek: 298
1991. dec. 10.
Ukrajna és Belarusz ratifikálja a Szovjetunió megszűnését kimondó minszki nyilatkozatot.
1991. dec. 10.
A hollandiai Maastrichtban az Európai Közösség 12 állama az 1987-es Egységes Európai Törvény nyomán megköti az Európai Unió alapszerződését (I. Maastrichti Nyilatkozat). Ennek értelmében 1993. jan. 1-jétől 1999. jan. 1-jéig közös pénz- és bankrendszert hoznak létre (későbbi megállapodás szerint az új európai pénz neve "euro" lesz).
1991. dec. 11.
Ukrajna elismeri Horvátországot és Szlovéniát.
1991. dec. 12.
Oroszország ratifikálja a Szovjetunió megszűnését kimondó minszki nyilatkozatot.
1991. dec. 12. - 13.
Halálos áldozatokat követelő összecsapás a moldovai Dubosszari határában a román és az orosz etnikum között.
1991. dec. 14.
Lettország elismeri Horvátországot és Szlovéniát.
1991. dec. 16.
Az EK Jugoszlávia széthullását szentesítő brüsszeli rendkívüli külügyminiszteri ülésének döntése német és francia nyomásra, amelynek értelmében az azt kérő és a feltételeknek megfelelő tagországok - tulajdonképpen Szlovénia és Horvátország - függetlenségét 1992. jan. 15-ével automatikusan elismerik. kapcsolódó térképek: 288 289
1991. dec. 16.
Aláírják az EK és három köztes-európai állam (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország) társulási szerződését.
1991. dec. 18.
Magyar-német alapszerződés aláírása.
1991. dec. 19.
A szerbek által ellenőrzött horvátországi területeket összevonva kikiáltják a független Krajinai Köztársaságot.
1991. dec. 20.
A NATO-tagság iránti nyomás kivédésére, a szervezet nov. 8-i római deklarációjára támaszkodva, 16 NATO-ország és a 9 kelet-közép-európai állam külügyminiszterének deklarációjával megalakul az Észak-atlanti Együttműködési Tanács. Jelcin elnöknek a tanácskozáshoz intézett üzenete felveti Oroszország középtávú NATO-csatlakozásának igényét.
1991. dec. 20.
Lemond szövetségi miniszterelnöki tisztségéről Ante Marković, az "utolsó jugoszláv".
1991. dec. 21.
Az almat/alma-ata-i találkozón Grúzia és a balti államok kivételével a többi nyolc állam (Azerbajdzsán, Örményország, Kazahsztán, Kirgizsztán, Moldova, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) csatlakozik a három szláv állam dec. 8-ai deklarációjához, s a 11 államfő által aláírt jegyzőkönyvvel - hivatalosan megszüntetve a Szovjetuniót - megalakítják a Független Államok Közösségét (megszüntetve szláv jellegét). Megállapodnak, hogy a Szovjetunió tagságának folytatója az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben Oroszország lesz. A (keleti) szláv szövetség terve azonban nem kerül le a napirendről: Oroszország 1998. okt. 8-án újra szorgalmazza az orosz-ukrán-belorusz föderációt, Kucsma ukrán elnök szerint "Ukrajna nem csatlakozik a hármas szláv szövetséghez".
1991. dec. 23.
Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Kosovo hivatalosan kéri a nemzetközi elismerést az EK-tól.
1991. dec. 23.
Németország egyoldalúan és azonnali hatállyal elismeri a független Szlovéniát és Horvátországot. kapcsolódó térképek: 285 288 289
1991. dec. 25.
Az USA elismeri Ukrajna függetlenségét.
1991. dec. 25.
M. Gorbacsov hivatalosan lemond a SZU elnöki posztjáról.
1991. dec. 26.
A szovjet Államtanács formálisan is kimondja a Szovjetunió megszűnését. Az OSZFSZK hivatalos neve ettől kezdve Oroszországi Föderáció lesz.
1991. dec. 27.
Az ENSZ BT-ben a Szovjetunió helyét automatikusan Oroszország foglalja el.
