pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1756 1757 1758 1759 1760 1761 1762 1763 1764 1765 1766 1767 1768 1769 1770 1771 1772 1773 1774 1775 1776 1777 1778 1779 1780 1781 1782 1783 1784 1785 1786 1787 1788 1789 1790 1791 1792 1793 1794 1795 1796 1797 1798 1799 1800 1801 1802 1803 1804 1805 1806 1807 1808 1809 1810 1811 1812 1813 1814 1815
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 7 találat | 0 - 7
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1768. febr. 24.

A neki szánt bábszereppel szakító Szaniszló Ágost vezetésével életbe léptetett 1764-es reformokat likvidáló lengyel-orosz varsói szerződés aláírása, amelynek értelmében a "disszidensek" egyenjogúak a római katolikusokkal (azt ezt tartalmazó március 5-i "toleranciatörvényt" Oroszország, Poroszország, Anglia és Dánia garantálja), de Lengyelországban a katolikus marad az uralkodó vallás (a király csak katolikus lehet). A cárnő egyúttal garantálja az alkotmányt a nemesség "kardinális jogaival".

1768. febr. 29.

A Szaniszlóval szemben is fellépő oroszellenes lengyel rendek Jozef és Kazimierz Pulaski vezetésével a podóliai Barban francia támogatottságú katolikus ("latin") ellenkonföderációt alakítanak, amely felkelést indít a katolicizmus védelmében és a "disszidensek" egyenjogúsítása ellen, fellép a lengyel-orosz szerződéssel szemben, továbbá újból leszögezi a nemesség kardinális jogait.

1768. máj.

Zseleznyak parasztcsapatai az átálló kozákok segítségével beveszik Umanyt, a balparti Ukrajna városerdőjét (ahol mintegy 20 ezer, többségében zsidó lakost irtanak ki). A felkelők deklarálják a két Ukrajna egyesülését. A parasztok elől a Bari Konföderáció vezetői a Dnyeszteren át Moldvába menekülnek. Üldözésük során az orosz csapatok és a paraszthadak átlépik a török határt és felgyújtják a moldvai Balta városát (a lakosságot kiirtják).

1768. júl. 6.

Miután a parasztfelkelést elítélő júniusi cári manifesztum nyomán a Zseleznyak-felkelést orosz és lengyel csapatok közösen leverték, vezetőit tőrbecsalják. A vezért magát Szibériába száműzik.

1768. aug. 22.

Az orosz seregek egyhónapos ostrom után beveszik a Bari Konföderáció kezén levő Krakkó városát. Pulaski Czestochowába teszi át a konföderáció székhelyét.

1768. okt. 6.

A Porta - miután III. Musztafa ultimátumban szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Lengyelországból, és szüntesse be az ortodox "disszidensek" támogatását - francia befolyásra, a Bari Konföderáció támogatására és a krími tatárok nyomására hadat üzen a cárnőnek. Ezzel kezdetét veszi az 1768-1774-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 34 37 41 46

1768. okt. 28.

A Porta Kis István uralmának megdöntésére irányuló török-velencei támadását a montenegrói csapatok a szeptemberi vereségek után Bjelopavlicnál visszaverik.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék