Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 28 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1801. márc. 23. - 24.

11/12 Gárdatisztjei meggyilkolják I. Pál orosz cárt. Utódja I. Sándor (1801-1825) lesz.

1801. márc. 30.

I. Sándor meghívja tanácsadó testületébe a lengyel Adam Czartoryskit.

1801. okt. 8.

I. Sándor és Napóleon Párizsban aláírja a francia-orosz békét, amelynek értelmében Franciaország többek között kiüríti a Jón-szigeteket.

1801. okt. 11.

I. Sándor és Napóleon új világegyensúlyt kialakítani kívánó titkos párizsi konvenciója a békeszerződés konkretizálódásaként többek között előírja a német fejedelmek területi kárpótlását a Rajna-balpart elvesztéséért, miközben a német területeken a porosz-osztrák egyensúlyt kívánják fenntartani. Az Usakov által Jón-szigeten létrehozott "Hét sziget köztársaságot" elismerve semlegesnek nyilvánítják. kapcsolódó térképek: 46

1802. jún. 10.

I. Sándor orosz és III. Frigyes Vilmos porosz uralkodó találkozója Memelben.

1804. máj. 7.

I. Sándor a régensburgi gyűléshez intézett üzenetében a német birodalmi alkotmány garantálójaként lép fel Franciaországgal szemben.

1806. jún. 2.

Az orosz és montenegrói csapatok megkezdik Raguza október 2-ig tartó - sikertelen ostromát. A együttműködés betetőzéseként I. Péter montenegrói uralkodó I. Sándorhoz cárhoz intézett levelében javasolja egy Montenegróból, Hercegovinából, Dalmáciából, Albánia egy részéből és Raguzából álló nagy állam létrehozását, Raguza fővárossal, saját fejedelemsége alatt, orosz védnökséggel. kapcsolódó térképek: 36 327

1806. aug. 12.

I. Sándor cár a júliusi orosz-francia béke ratifikálását megtagadja, s hivatalosan leváltja a külügyek éléről a francia-orosz békét és a lengyel kérdésnek egy Köztes-Európa nemzeti átrendezése keretében történő megolédását szorgalmazó Adam Czartoryskit.

1807. júl. 7.

A június 25-ike óta folyó tárgyalások eredményeként Napóleon Tilsitben kér békét, valamint véd- és dacszövetséget (béke- és barátsági szerződést) köt a legyőzött I. Sándorral, aki elismeri az Európában végrehajtott francia területi és politikai változásokat (így a Rajnai Szövetséget). A két nagyhatalom érdekszféra határa a Nyugati-Bug lesz. A béke értelmében Oroszország Franciaország szövetségesévé lesz Anglia ellenében (a szerződés katonai együttműködést tartalmazó titkos záradéka szerint ha Anglia nem köt békét Franciaországgal, Oroszország december 1-jétől csatlakozik a kontinentális zárlathoz). Létrejön az 1815-ig fennálló Varsói Hercegség (az "Lengyelország" és a "lengyel" nevet I. Sándor követelésére nem engedélyezik), Danzig szabad város lesz. A Rajnai Szövetség tagjaként kialakítják a Vesztfáliai Királyságot. Oroszország a franciák javára lemond földközi-tengeri bázisairól (Cattaro, Jón-szigetek). Franciaország megígéri, hogy közreműködik Oroszország közel-keleti igényeinek kielégítésében. A tilsiti béke gyakorlatilag megteremti Franciaország európai hegemóniáját. A békekötés nagy csapás a francia támogatást ezzel elvesztő Portára, hiszen ha nem sikerül megkötni az orosz-török békét, következhet Törökország felosztása. kapcsolódó térképek: 34 36 38 39 42 44 46 48 51 107 206

1808. febr. 2.

Napóleon ismét megszállja a pápai államot. Napóleon nagyszabású javaslata I. Sándornak az Oszmán Birodalom felosztására, egyúttal szabad kezet adva neki Finnországban. I. Sándor válaszában a román fejedelemségek előzetes átengedését kéri, valamint ígéretet, hogy Napóleon nem növeli meg a Varsói Hercegség területét. Megegyezés nem jön létre.

1808. márc. 28.

Buxhoevden orosz főparancsnok I. Sándor nevében annektálja Finnországot. kapcsolódó térképek: 37

1808. okt. 12.

Napóleon és I. Sándor orosz cár, valamint vezető politikusok szeptember 27 - október 14. közötti erfurti találkozója - amelyen négy király és 34 fejedelem hódol Napóleonnak ("erfurti fejedelmi napok") - megújítja a két hatalom szövetségét. Az erfurti francia-orosz egyezmény (mivel Tilsitben a Jón-szigetek és Dalmácia francia kézre került) a román fejedelemségeket és Finnországot orosz érdekszférába utalja, míg Napóleon szabad kezet kap az Ibériai-félszigeten. Az Oszmán Birodalom Tilsitben felmerült felosztása lekerül napirendről. kapcsolódó térképek: 37 51

1808. nov. 19.

Svéd-orosz fegyverszünet, amelynek értelmében a finn területek a Kemiig orosz kézre kerülnek. I. Sándor parancsot ad a hadjárat folytatására.

1808. dec. 1.

Az erfurti egyezmény szellemében I. Sándor közvetlen irányítása alá helyezi Finnországot, helyettese főkormányzóként G. M. Sprengtporten lesz.

1809. márc. 29.

Finnország nagyhercegének" kiáltva ki a cárt a márc. 25-én összeült porvoo/borga-i finn rendi gyűlés hűségesküt tesz I. Sándornak, aki megerősíti az 1772-es finn alkotmányt. Formálisan is lemond IV. Gusztáv svéd király. Az új uralkodó XIII. Károly (1809-1818) lesz.

1810. jan. 4.

I. Sándor kérésére Napóleon konvencióban garantálja, hogy nem állítja helyre Lengyelországot.

1811. jan. 6.

Czartoryski herceg levele I. Sándornak (aki preventív háborút szándékozik indítani Franciaország ellen, amihez oroszbarát Lengyelországra van szüksége), amely szerint a lengyelek 1. a lengyel területek egyesítése, 2. az 1791-es alkotmány helyreállítása, és 3. tengeri kijárat fejében hajlandók az oroszok mellé állni.

1811. febr. 12.

I. Sándor lényegében elutasítja Czartoryski feltételeit, azzal, hogy a lengyel állam uniót alkotna Oroszországgal.

1811. okt. 17.

Orosz-francia katonai konvenció Szentpétervárott, amellyel I. Sándor lényegében magára hagyja Poroszországot.

1812. ápr. 25.

I. Sándor ultimátumban követeli Napóleontól Poroszország mellett Svéd-Pomeránia kiürítését (lényegében a francia csapatok visszavonását a Rajna mellől).


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék