Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 2 találat | 0 - 2
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1871. ápr. 16.

A Német Birodalmi Gyűlés (Reichstag) elfogadja az Északnémet Szövetség alaptörvényén alapuló új birodalmi alkotmányt (amely május 4-én lép életbe). Eszerint a 22 monarchia, három városállam (Lübeck, Hamburg, Bréma) és Elzász-Lotaringia alkotta szövetségi állam közös szervei a Szövetségi Tanács (Bundesrat), amelynek 17 porosz képviselője (az 58-ból) vétójoggal rendelkezik, az általános választójoggal létrehozott Birodalmi Gyűlés, államfője a porosz királyból lett német császár, míg a végrehajtó hatalom a császárnak felelős birodalmi kancellár kezében összpontosul. A birodalom fővárosa Berlin.

1945. nov. 11.

Lényegében egylistás kétkamarás alkotmányozó nemzetgyűlési választáson Jugoszláviában 88,7 %-os részvétel mellett a kommunista Népfront a Szövetségi Tanácsban (szkupstina) 90,5 %-os, a Nemzeti Tanácsban 80,7 %-os elsöprő győzelmet arat A listanélküli ("fehér golyós") szavazatok aránya 3 %. kapcsolódó térképek: 259 270


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék