Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 22 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1917. ápr. 11.

/márc. 29. A minszki fehérorosz kongresszus autonóm Belorussziát követel.

1918. márc. 3.

Oroszország nevében Georgij Csicserin aláírja a súlyos breszt-litovszki békeszerződést, amely a döntő lépés a keleti front megszűnéséhez. Oroszországtól elcsatolnak 780 ezer négyzetkilométert 56 millió lakossal: Lengyelországot, Litvániát, Belorusszia nyugati és Lettország déli részét (Kurland, Riga Saremaa), el kell ismernie Ukrajnát(amelynek határát a békében csak nyugaton rögzítik), és ki kell vonnia onnan hadseregét, ugyancsak ki kell vonulnia Finnországból, Észtországból, Lettországból, továbbá Batumiból és Karszból. kapcsolódó térképek: 119 136 137 137 152 312

1920. okt. 12.

Lengyelország és Szovjet-Oroszország Rigában fegyverszünetet és előzetes békét köt. Ez Lengyelországnak juttatja Belorusszia és Ukrajna jelentős nyugati részeit . kapcsolódó térképek: 139

1921. márc. 18.

Rigában aláírják a végleges lengyel-szovjet (pontosabban egyfelől Lengyelország, másfelől Szovjet-Oroszország, Belorusszia és Ukrajna között kötött) békét, amelynek feltételei azonosak az előzetes békéével. kapcsolódó térképek: 138 139 140 157 316

1922. dec. 30.

Az I. Össz-szövetségi Szovjetkongresszus deklarációjával megalakul a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió). Tagjai Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázusontúli szovjetköztársaság. Az államfői testület elnöke Mihail Kalinyin lesz. kapcsolódó térképek: 140 277

1939. okt. 22.

Szovjet rendszerű választások az elfoglalt Kelet-Lengyelországban "Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia népi gyűléseibe".

1939. okt. 29.

Nyugat-Belorusszia előző nap Bialystokban összeült népgyűlése kimondja a csatlakozást a Szovjetunióhoz.

1939. okt. 29.

Adalbert Tuka lesz Szlovákia miniszterelnöke.

1939. nov. 2.

A szovjet Legfelső Tanács törvénye Nyugat-Belorussziához csatolva annektálja lengyel Nyugat-Belorussziát. Egyidejűleg német-szovjetorosz határként véglegesül a két hatalom érdekszféra-felosztása. kapcsolódó térképek: 217

1939. nov. 2.

Az USA (1941. jan. 21-ig) beszünteti a stratégiai nyersanyagok és iparcikkek exportját a Szovjetunióba.

1940. aug. 3.

A Szovjetunió törvénnyel annektálja Litvániát, amely a 14. tagállam lesz. Kompenzálásként mintegy 2,5 ezer km2-nyi Oroszországból és Belorussziából lecsípett területet hozzácsatolnak. kapcsolódó térképek: 238 315

1940. aug. 3.

Bolgár-román tárgyalások kezdete a határrevízióról.

1941. nov. 17.

A balti államokból és Belorussziából Riga székhellyel megalakul a Keleti Birodalmi Főbiztosság, amelynek részeként létrehozzák a Fehérrutén Főkerületet. kapcsolódó térképek: 215

1941. nov. 17.

Rendelettel létrehozzák a Rowno székhelyű Ukrajna Birodalmi Főbiztosságot. kapcsolódó térképek: 141

1944. szept. 9.

Ellenállás nélküli hatalomátvétel Bulgáriában a kommunista orientációjú Hazafias Front irányításával. A Muravjov-kormány lemond. Az új miniszterelnök Kimon Georgiev ezredes (Zveno) lesz.

1944. szept. 9.

A lengyel lublini kormány lakosságcsere-egyezményt köt Belorussziával és Ukrajnával.

1945. febr. 4. - 11.

A Szövetségesek jaltai csúcstalálkozója. Megállapodnak, hogy a német kapituláció után a három szövetséges veszi át a hatalmat, az országot négy megszállási övezetre osztva, (azaz Franciaországnak is zónát juttatnak). Előkészítik a Németországot a "teljes lefegyverzés, demilitarizálás és felosztás" alapján irányító Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállítását. Az aláírt nyilatkozat V. fejezete, a "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" lehetővé teszi az európai államoknak, hogy "maguk választotta demokratikus berendezkedést hozzanak létre". Megállapodnak, hogy a lengyel és jugoszláv kormányt - az emigrációs kormányokat csatolva a lublini ill. a belgrádi kormányokhoz koalícióssá változtatják, aminek fejében megvonják támogatásukat az emigráns kormányoktól. A Szovjetunió vállalja, hogy az európai háború befejezése után 2-3 hónappal megtámadja Japánt. Ukrajnát és Belorussziát felveszik az ENSZ-be; revízió alá veszik az 1936-os Montreaux-i Tengerszoros-egyezményt.

1990. márc. 18.

A kelet-európai blokk első és a keletnémet állam egyetlen szabad (egykamarás, egyfordulós) parlamenti választásán, 93,4%-os részvétel mellett, a német egységet célul tűző keresztény konzervatív koalíció 48,2%-al - ezen belül a CDU 40,9%-kal, azaz 163 mandátummal a 400-ból - győz a 21,8%-kal (88) második SZDP és a 16,3%-kal (66) harmadik exkommunista PDS előtt. A Szövetség '90-be tömörült új ellenzék mindössze 2,9%-ot (12) ér el. A választások eredményeként a kereszténydemokrata Lothar de Maiziére alakít koalíciós kormányt. kapcsolódó térképek: 294 312

1990. márc. 18.

Legfelső Tanács -választás Ukrajnában és Belorussziában. kapcsolódó térképek: 312

1991. márc. 17.

A 15 tagköztársaság közül 9-ben népszavazás a Szovjetunió megújítását célzó új szövetségi szerződésről, amelyen összességében 80,0%-os részvétel mellett 76,4% áll ki a föderáció fenntartása mellett (Oroszországban 75,4%, Ukrajnában 70%, Belorussziában 83%). A balti államok, Moldova, továbbá Grúzia és Örményország bojkottálja a népszavazást . kapcsolódó térképek: 311


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék