év eleje Ukrajnában megalakul a nacionalista ukrán népfront (RUH),
1989. jan. 1.
Az NDK-ban életbe lép az első kiutazási rendelet, amely - liberalizálási szándékával ellentétben - menekülésszerű utazási lázat vált ki, elsősorban Magyarország felé.
1989. jan. 1.
Jugoszláviában törvényileg hatályon kívül helyezik a munkásönigazgatás 1976-ra kikristályosodott rendszerét.
1989. jan. 4.
A szovjetunióban eloszlatják az antiszemita propaganda céljából 1983-ban létrehozott Anticionista Bizottságot.
1989. jan. 11.
Ljublajnában megalakul a Szlovén Demokrata Szövetség, az első tényleges (azaz a népfront keretein kívüli) ellenzéki szervezet Jugoszláviában.
1989. jan. 12.
Az utolsó népszámlálás a Szovjetunióban, amely szerint az ország 286,7 millió fős lakosságának 50,9%-a nagyorosz, 15,5%-a ukrán és 3,5%-a belorusz. A zsidók száma 2,1 millió (0,7%).
1989. jan. 15.
Ellenzéki megmozdulás az NDK-ban R. Luxemburg és K. Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján.
1989. jan. 15.
Többnapos nagy titográdi tüntetések közepette lemond az egész crnagorác vezetés, ami a nagyszerb vonal győzelmét jelenti a tagköztársaságban.
1989. jan. 15. - 20.
Hat napon át tartó tüntetéssorozat Prágában, a Charta '77 csoport felhívására, Jan Palach 1969-es önégetésének évfordulója alkalmából. A rohamrendőrség a 18-a kivételével brutálisan lép fel a többezres tömeg ellen. Összesen 519 főt tartóztatnak le, közöttük Václav Havelt, a Charta '77 egyik vezetőjét, akit 21-én 9 hónapi szabadságvesztésre ítélnek.
1989. jan. 17. - 18.
A LEMP vezetőségi ülésének második fordulója elvben elfogadja a prularizmust, elismeri a Szolidaritást, és dönt a kerekasztal-tárgyalások megkezdéséről.
1989. jan. 18.
Észtország az észtet nyilvánítja hivatalos államnyelvvé.
1989. jan. 19.
A bécsi EBEÉ-konferencia zárásaként a résztvevők egyezményt írnak alá az emberi jogokról: Románia kivételével az aláírók kötelezik magukat betartásukra.
1989. jan. 26.
Litvániában hivatalos államnyelvvé nyilvánítják a litvánt.
1989. febr. 6.
Varsóban megkezdődik a kerekasztal tárgyalás az ellenzék és a kormány között.
1989. febr. 11.
Magyarországon a MSZMP vezetése szakít 1956 "ellenforradalmi" értelmezésével, és elfogadja a többpártrendszert.
1989. febr. 11.
Plovdivban Podkrepa néven megalakul az első bolgár független szakszervezet.
1989. febr. 13.
Zsidó kulturális központ nyílik Moszkvában.
1989. febr. 15.
Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.
1989. febr. 27.
A készülő alkotmány ellen tiltakozó, 21-étől általános sztrájkba torkolló zavargások miatt - miközben lemond a tartományi pártvezetés - rendkívüli állapotot vezetnek be Kosovo tartományban. Március 2-án a lemondott helyi pártvezetés jó részét, köztük Azem Vllasi volt pártvezetőt letartóztatják.
1989. febr. 27.
Horvátországban megalakul a nemzeti konzervatív Horvát Demokrata Közösség (HDZ).
1989. febr. 28.
Félmilliós szerb tüntetés Belgrádban a kosovói helyzet miatt.
1989. márc. 9.
A nemzetközi tiltakozás csúcsaként az ENSZ Emberjogi Bizottsága elítéli Romániát. A nyugati országok által benyújtott határozati javaslatot Magyarország is támogatja.
1989. márc. 11.
Nyugaton napvilágot lát hat otthon élő régi román kommunista vezető Ceauşescuhoz intézett levele, amelyben a településrendezési terv leállítását, az állampolgári jogok biztosítását és az élelmiszerexport leállítását kérik ("hatok levele").
1989. márc. 15.
A magyarországi ellenzék első többszázezres tüntetése a nemzeti ünnepen.
1989. márc. 6.
Hivatalba lép a horvát Ante Markovic, Jugoszlávia utolsó szövetségi miniszterelnöke.
1989. márc. 22.
A kommunista hatalommal szembeni egységes fellépés érdekében Ellenzéki kerekasztal (EKA) néven létrejön a magyarországi ellenzék nyolc szervezetének laza koalíciója.
1989. márc. 23.
A tankokkal körülvett kosovói törvényhozás is megszavazza az egységes Szerbiát körvonalazó szerb alkotmánymódosítást ("tankok alkotmánya").
1989. márc. 26.
A Szovjetunióban először rendeznek többes jelölésű választásokat az országgyűlésbe (Népképviselők Kongresszusa), aminek következménye a konzervatívok visszavonulása. Huzavona után április 21-én képviselő lesz Andrej Szaharov is.
1989. márc. 28.
Az életbe lépő új szerb alkotmány de facto felszámolja Kosovo és Vajdaság autonómiáját. Kosovóban 21 áldozatot követelő véres incidensek robbannak ki.
1989. ápr. 5.
Lengyelországban a tárgyalások eredményeként megszületik a polgári demokratikus átmenetet körvonalazó kerekasztal-megállapodás . Korlátozottan szabad választást előíró egyszeri választójogi törvényt fogadnak el, amelynek értelmében a felsőházba (szenátus) teljesen szabad a választás, a hatalmi szempontból döntő alsóházban (szejm) viszont a helyek 65%-át fenntartják a kommunista blokknak. Többpártrendszert nem engedélyeznek; a választáson csak független jelöltek indulhatnak. kapcsolódó térképek: 280 293
1989. ápr. 7.
A lengyel országgyűlés az ún. sarkalatos törvényekbe foglalja a kerekasztal-tárgyalások eredményét.
1989. ápr. 8. - 9.
Véres összecsapás tüntetők és az ideggázt is alkalmazó karhatalmi alakulatok között Tbilisziben (18 halott, 127 sebesült).
1989. ápr. 12.
Nicoale Ceauşescu bejelenti, hogy Románia visszafizette (1980-ban a Nyugat felé még 11 milliárd dollárnyi) külföldi adósságait, továbbá, hogy képes atombomba előállítására.
1989. ápr. 13.
Bulgáriában a Rusze Bizottságból a legjelentősebb ellenzéki szervezetként megalakul az Ekoglasznoszt, Kraszen Sztancsov vezetésével.
1989. ápr. 17.
Lengyelországban hivatalosan is bejegyzik a Szolidaritást.
1989. ápr. 17.
Az USA nyolcpontos gazdasági segélycsomagot jelent be Lengyelország számára.
1989. ápr. 18.
Franciaországban közzéteszik Doina Cornea asszony, neves román ellenzéki Ceauşescuhoz írt bíráló levelét.
1989. ápr.
Megalakul a Litvániai Lengyelek Szövetsége.
1989. máj. 2.
Magyarország az osztrák-magyar határon megkezdi a határzár ("vasfüggöny") lebontását.
1989. máj. 4. - 5.
A LEMP országos értekezlete jóváhagyja az áprilisi kerekasztal-megállapodást.
1989. máj. 5.
Finnország - a szervezet 40. évfordulóján - hivatalosan az Európa Tanács tagja lesz.
1989. máj. 5.
Lettországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a lettet.
1989. máj. 7.
Az NDK egypárti helyi választásán (az Egon Krenz vezette bizottság közlése szerint) 98,8%-os részvétel mellett a kommunista blokk 98,85%-kal "győz". Az eredmény manipulálása miatt tervezett tüntetést június 7-én a rendőrség megakadályozza.
1989. máj. 8.
Magyarországon leváltják párttisztségeiből Kádár Jánost.
1989. máj. 8.
Szlovéniában megjelenik az ellenzék szuverenitást és demokratikus jogállamot igénylő közös platformja ("Májusi nyilatkozat"), amelyet azután aláírásgyűjtési kampányban népszerűsítenek.
1989. máj. 14.
Albániában szocialista típusú helyi választáson hivatalos adatok szerint, az 1,9 millió jogosult 100%-os részvétele mellett, a kommunista népfront 5 ellenszavazat mellett 99,99%-al győz.
1989. máj. 15.
A Pekingbe látogató Gorbacsovot a tüntető kínai diákok - segítségét kérve - éltetik.
1989. máj. 17.
Jaruzelski államfő és Józef Glemp prímás április 13-ai találkozója nyomán a lengyel országgyűlés a kerekasztal-megegyezésnek megfelelően - elsőként Szovjet Kelet-Európában - helyreállítja a római katolikus egyház autonómiáját.
1989. máj. 17.
Nemzetközi tiltakozásra feltételesen szabadlábra helyezik Václav Havelt.
1989. máj. 22.
Lengyel-keletnémet szerződést írnak alá Berlinben az Odera-torkolat 1985 óta vitatott tengeri határáról. kapcsolódó térképek: 240
1989. máj. 25.
A szovjet Legfelsőbb Tanács utódjaként közvetlen választással létrehozott Népképviselők Kongresszusának első ülésén az államfői testület helyébe Mihail Gorbacsov számára létrehozzák az egyszemélyi államfői posztot.
1989. máj. 29.
A lengyel országyűlés 16 törvényt fogadva el, végképp lezárja az 1981. decemberével kezdődött időszakot ("törvényhozási forradalom").
1989. jún. 2.
A "rebolgarizálás" ellen májusban tetőző tüntetések és éhségsztrájkok elleni (mintegy 100 halottat követelő és 2.000 fő bebörtönzésével járó) kemény fellépés után a kormány a frissen bevezetett világútlevél ürügyén emigrálásra kényszeríti a muzulmánokat.
1989. jún. 3. - 4.
A pekingi Tienanmen-téren a kínai hadsereg véres kegyetlenséggel számolja fel a hosszú ideje tartó békés diáktüntetést.
1989. jún. 4.
(és 18.) Lengyelországban a 65, ill. 25%-os részvétel mellett megrendezett korlátozottan szabad választások az ellenzéki Szolidaritás elsöprő győzelmét hozzák: a kommunista blokk az első fordulóban a számára fenntartott helyeket sem tudja betölteni. kapcsolódó térképek: 280 293 312
1989. jún. 6.
Mihail Gorbacsov személyében a Szovjetunió vezetője első ízben szólal fel a polgári demokratikus értékek hordozójának minősített Európa Tanács strasbourgi Parlamentje előtt. Beszédében a blokk-szuverenitás elvét (Brezsnyev-doktrína) feladva elfogadja az állami/nemzeti szuverenitást.
1989. jún. 8.
Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és Szovjetunió megfigyelői státust kap az Európa Tanácsban.
1989. jún. 9.
Az Ante Marković vezette jugoszláv szövetségi kormány meghirdeti drasztikus antiinflációs reformprogramját. A "sokkterápiát" elsősorban a szerb Slobodan Milošević ellenzi.
1989. jún. 13.
Helmut Kohl és Mihail Gorbacsov június 12-15-i bonni találkozójukon nyilatkozatban rögzítik az új típusú kétoldalú és európai kapcsolatok alapelveit.
1989. jún. 13.
Magyarországon a június 10-i megállapodásnak megfelelően megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások a kommunista hatalom és az ellenzék között.
1989. jún. 16.
Magyarországon többszázezres tömeg részvételével nem hivatalos gyászszertartás keretében újratemetik az 1956-os forradalom kivégzett vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt és társait.
1989. jún. 17.
Rendőrségi tiltás ellenére megtartja alakuló kongresszusát a februárban létrehozott Horvát Demokrata Közösség, amelynek elnöke Franjo Tudjman volt partizántábornok lesz. kapcsolódó térképek: 302
1989. jún. 18.
Parlamenti választáson Görögországban az Új Demokrácia pártja győz 44,3%-al, az 1985-ös 46%-hoz képest vereséget jelentő 39,2%-al második PASOK előtt. A két kommunista párt alkotta Egyesült Baloldal 13,1%-kal a harmadik. kapcsolódó térképek: 312
1989. jún. 28.
Slobodan Milošević vezette egymilliós szerb nacionalista tüntetés Kosovopolje/Rigómezőn, a csata ("szerb Mohács") 600. évfordulóján. A résztvevők - a törökellenes 1804-es első és 1815-ös második felkelésre utalva - a "harmadik szerb nemzeti felkelés" diadalát ünneplik.
1989. jún. 28.
Februárban kezdődött demonstrációk csúcsa Moldáviában, a szovjet annexió évfordulóján.
1989. jún. 29.
Néhány mondat" címmel a Charta 77 szervezésében rendszerváltást követelő petíciót hoznak nyilvánosságra Csehszlovákiában, amelyet október végéig 40 ezren írnak alá.
1989. júl. 6.
Magyarországon rehabilitálják 1956 kivégzett vezetőit. Ugyanekkor meghal Kádár János, akinek 14-i temetésén több százezren vesznek részt.
1989. júl. 7.
A Varsói Szerződés bukaresti ülésén elvetik a Brezsnyev-doktrínát.
1989. júl. 9. - 12.
George Bush amerikai elnök demonstratív látogatása Lengyelországban és Magyarországon.
1989. júl. 15.
A vezető ipari országok (G-7) nyilatkozata a korábbi gyaokrlattól eltérően Kelet-Európával, s nem a Szovjetunióval foglalkozik. Gorbacsov levélben jelenti be a Szovjetunió érdekeltségét a világgazdasági integrációban.
1989. júl. 17.
Lengyelország és a Vatikán - a speciális helyzetű Jugoszláviától eltekintve elsőként a szovjet blokkban - felveszi a diplomáciai kapcsolatot.
1989. júl. 17.
A jún. 29-i parlamenti döntésre támszkodva Ausztria - az 1955-ös kényszersemlegesség elévülésének első hivatalos jeleként - benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez.
1989. júl. 19.
Lengyelországban a kerekasztal-megállapodásnak megfelelően, az országgyűlés a hivatalban lévő Wojciech Jaruzelskit mint egyetlen jelöltet a leadott 537 érvényes szavazatból 270-nel 6 évre köztársasági elnöknek választja. Jaruzelski egyidejűleg lemond pártvezetői funkciójáról.
1989. aug. 2.
Lengyelországban Czeslaw Kiszczak belügyminisztert jelölik kormányfőnek, aki azonban 14-én visszamondani kényszerül a megbízást, mert a Szolidaritás nem támogat egy kommunista vezetésű "koalíciót".
1989. aug. 16.
Az MSZMP szemérmesen elítéli az 1968-as csehszlovákiai intervenciót.
1989. aug. 17.
A Szolidaritás - a LEMP két "koalíciós" partnerével, a parasztpárttal és a demokrata párttal kötött aznapi megállapodásának megfelelően - Tadeusz Mazowieckit jelöli lengyel miniszterelnöknek.
1989. aug. 17.
Az új lengyel szejm keményen elítéli az 1968-as csehszlovákiai intervenciót.
1989. aug. 19.
A romániai kommunista vezetés a Szolidaritás-kormány lehetősége láttán körlevélben szólítja fel a Varsói Szerződés országait lengyelországi beavatkozásra (azaz Ceauşescu elfogadja az 1968-ban általa még elutasított Brezsnyev-doktrínát).
1989. aug. 19.
Regionális fordulópontként a LEMP vezetése - miután Mihail Gorbacsov 19-éről 20-ra virradólag elutasítja a kért támogatást - elfogadja a Szolidaritás vezette kormány tervét.
1989. aug. 21.
Többezres tömegtüntetés Prágában 1968 évfordulóján. A rendőrség több száz embert letartóztat.
1989. aug. 22.
Törökország lezárja határait a bulgáriai muzulmán menekültek előtt (jún. elejétől mintegy 300 ezren lépték át a határt).
1989. aug. 23.
A kelet-európai térség legnagyobb, több mint egymilliós megmozdulása a Baltikumban (élőlánc Tallinn és Vilnius között) a Molotov-Ribbentrop paktum 50. évfordulóján.
1989. aug. 23.
A lengyel szejm keményen elítéli az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumot.
1989. aug. 24.
Befejeződik a határzár felszámolása az osztrák-magyar határon.
1989. aug. 24.
A lengyel szejm 378 igen szavazattal 4 nem ellenében és 41 tartózkodás mellett Tadeusz Mazowieckit jelöli kormányfőnek.
1989. aug. 31.
Moldáviában hivatalos nyelvvé nyilvánítják a moldovánt (románt) és áttérnek a latin betűs írásra.
1989. szept. 4.
Lipcsében az addigi evangélikus templomi demonstrációk utcára vitelével megkezdődnek a később rendszeressé váló "hétfői tüntetések".
1989. szept. 8. - 10.
Kijevben megrendezi alakuló kongresszusát az ellenzéki népi RUH.
1989. szept. 10.
Az NDK legerősebb ellenzéki szervezeteként megalakul az Új Fórum. Kiáltványát hamarosan mintegy százezren írják alá. Legalizálási kérelmét 19-én elutasítják.
1989. szept. 10. - 11.
Az országban év eleje óta összegyűlt több tízezer keletnémet menekült előtt éjfélkor megnyitják Magyarország nyugati határait. Ezzel lényegében megnyílik a vasfüggöny. kapcsolódó térképek: 280
1989. szept. 12.
Lengyelországban Mazowiecki vezetésével hivatalba lép a szovjet blokk első nem kommunista vezetésű és többségű koalíciós kormánya. A 24 kormánytagból 11-et a Szolidaritás ad, a kommunista párt 4-et, köztük a meghatározó hadügyit és belügyit. kapcsolódó térképek: 280 293
1989. szept. 18.
A június óta folyó kerekasztal-tárgyalás eredményeként megállapodás Magyarországon a kommunista hatalom és az ellenzék megegyezik a polgári demokratikus átmenetről. Az elnök- és a parlamenti választás sorrendjét illető nézeteltérés miatt a liberálisok - a kommunista hatalomnak az elnöki poszt révén történő átmentését megakadályozandó - népszavazást kezdeményeznek a parlamenti választás elsőbbsége érdekében. kapcsolódó térképek: 280 295
1989. szept. 19.
Az illegális ún. Nemzeti Megmentési Front az RKP novemberi kongresszusának küldötteihez intézett (Nyugaton nyilvánosságra hozott) felhívásában Ceauşescu lemondását és a legkirívóbb visszásságok megszüntetését követeli.
1989. szept. 23.
Litvánia törvénytelennek minősíti az ország 1940-es szovjet annektálását.
1989. szept. 25.
Több ezres "hétfői demonstráció" Lipcsében a Miklós-templomi békeájtatosság után.
1989. szept. 27.
A szuverenitást deklaráló alkotmánymódosítás Szlovéniában, amely kimondja a politikai szerveződés szabadságát is.
1989. szept. 28.
A kommunista párt után a magyar országgyűlés is elítéli az 1968-as csehszlovákiai intervenciót.
1989. szept. 29.
Az Európa Tanács határozatban szólítja fel Bulgáriát az emberi jogok betartására.
1989. okt. 1. - 5.
A varsói nyugatnémet nagykövetségre menekült 1.500 keletnémet állampolgárt különvonat szállítja az NSZK-ba.
A prágai nyugatnémet nagykövetségről különvonaton 7.600 keletnémet állampolgárt szállítanak az NSZK-ba. Az NDK több nagyvárosában kiutazni szándékozók rohamozzák meg a különvonatokat. Az okt. 4-ei "lipcsei csatában" először kerül sor erőszakos összecsapásra a tüntetők és a rendőrség között.
1989. okt. 7.
Az államalapítás 40. évfordulóján a nagyszabású hivatalos megemlékezések mellett ellenzéki tömegtüntetés az NDK-ban, amely a látogatóba érkezett Gorbacsov támogatását kéri. A rendőrség brutálisan szétveri a nagyvárosi tüntetéseket. Az evangélikus egyház nyíltan a tüntetők mellé áll.
1989. okt. 7.
A MSZMP okt. 6-10-i kongresszusán a párt feladja a hatalmi monopóliumot, és felveszi a Magyar Szocialista Párt nevet.
1989. okt. 9.
A lipcsei 70 ezres, az 1953 óta legnagyobb ellenzéki tüntetéssel szemben először nem lép fel a rendőrség.
1989. okt. 16.
Százhúszezres békés tüntetés Lipcsében.
1989. okt. 18.
Az NDK-ban leváltják Erich Honecker kommunista pártvezetőt. Utódja Egon Krenz lesz.
1989. okt. 18. - 21.
A magyar országgyűlés, a szeptemberi kerekasztal-megállapodást jogi normákba öntve elfogadja a "sarkalatos törvényeket".
1989. okt. 23.
Nagyvárosi tüntetéssorozat az NDK-ban az újabb hatalomkoncentráció (Egon Krenz államfővé választása) ellen. Lipcsében 250 ezer, Drezdában 100 ezer ember tüntet.
1989. okt. 23.
Magyarországon az 1956-os forradalom évfordulóján kikiáltják a köztársaságot.
1989. okt. 26.
Az EBEÉ szófiai környezetvédelmi konferenciája adta nyilvánosságot kihasználva a bolgár Ekoglasznoszt petíciós aláírásgyűjtését kezdeményezi, de kísérletét a rendőrség megakadályozza. Az emiatt kirobbanó többezres november eleji szófiai tüntetést szétverik.
1989. okt. 26.
Az USA megadja Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
1989. okt. 28.
Tízezres tüntetés Prágában Csehszlovákia megalakulásának évfordulóján. A tömeget a rohamrendőrség brutálisan feloszlatja.
1989. okt. 28. - 29.
A szovjethatalom elismeri az ukrán görög katolikus egyházat.
1989. okt. 30.
Megkezdődik a kosovói albán Azem Vllasi és társainak pere, három évtized óta a legnagyobb politikai per Jugoszláviában.
1989. okt. 30.
Több tízezres nagyvárosi tüntetések az NDK-ban.
1989. nov. 3.
Románia nem írja alá a Szófiában az okt. 16-án kezdődött európai környezetvédelmi konferencia záróokmányát, meghiúsítva ezzel elfogadását.
1989. nov. 4.
Az NDK történetének első engedélyezett, több mint félmilliós ellenzéki tüntetése Kelet-Berlinben, elsősorban a kommunista párt hatalmi monopóliumát rögzítő alkotmánycikkelyek ellen.
1989. nov. 5.
Újabb parlamenti választáson Görögországban az Új Demokrácia pártja 46,3%-kal győz, a 40,7%-ot elérő PASOK előtt. A kommunista baloldal 10,8%-kal a harmadik. kapcsolódó térképek: 312
1989. nov. 10.
Az NDK vezetése - szándéka szerint ideiglenesen - engedélyezi a két Berlin közötti szabad átjárást, azaz megnyílik a berlini fal. kapcsolódó térképek: 280
1989. nov. 10.
A Bolgár KP hatalomátmentő önpuccsot hajt végre. Todor Zsivkovot leváltja, s az új pártvezető az egykori külügyminiszter Petar Mladenov lesz (aki 17-én megszerzi az államfői posztot is). kapcsolódó térképek: 280 300
1989. nov. 10. - 11.
Az ún. Alpok-Adria regionális együttműködés első lépéseként olasz-magyar-osztrák-jugoszláv négyoldalú találkozó Budapesten.
1989. nov. 11.
A lett törvényhozás törvénytelennek nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum Kelet-Európa felosztásáról rendelkező titkos záradékát.
1989. nov. 11. - 12.
Szerbiában egypárti elnökválasztáson 79,1%-al ismét Slobodan Milošević győz. Három ellenfele 5-8%-ot kap.
1989. nov. 12.
Az észt törvényhozás is törvénytelennek nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradékát.
1989. nov. 13.
Kétszázezres ellenzéki tüntetés Lipcsében.
1989. nov. 13.
Moldávia fővárosába, Kisinyov/Chişinăuba a szovjet hadsereg alakulatai vonulnak be, hogy helyreállítsák a rendet az önállóságot követelő helyi megmozdulásokkal szemben.
1989. nov. 13. - 20.
Lech Walesa látogatása az USA-ban.
1989. nov. 17.
Engedélyezett antifasiszta tüntetés Prágában, amelyet azonban szétver a rendőrség. Reakcióként a rendszer megdöntését eredményező tüntetéssorozat kezdődik. kapcsolódó térképek: 280
1989. nov. 18.
Hivatalba lép Hans Modrow keletnémet kommunista kormánya. A miniszterelnök programbeszédében "szerződéses viszonyt" javasol a két állam között.
1989. nov. 18.
Szlovákiában megalakul a Független Magyar Kezdeményezés szervezete.
1989. nov. 18.
Az első nagy, másfél százezres ellenzéki demonstráció Szófiában.
1989. nov. 19.
Tizenkét ellenzéki csoport, köztük a Charta '77 részvételével Csehországban megalakul az ellenzéki Polgári Fórum, Szlovákiában pedig analóg szervezeteként a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezés.
1989. nov. 20.
Félmilliós "hétfői demonstráció" Lipcsében.
1989. nov. 20. - 24.
Az RKP XIV. kongresszusán (Románia a szovjet blokk egyetlen állama, ahol a rendszerváltás évében rendes kongresszust tartanak) Ceauşescut hatodszor is pártvezetőnek választják. November 21-ei beszédében Ceauşescu felveti a jaltai diktátumok felülvizsgálásának szükségességét. A Szovjetunió tiltakozik.
1989. nov. 24.
A CSKP vezetőségi ülésén leváltják M. Jakešt. Utódja a párt és az állam élén Karel Urbanek lesz. Másnap százezres tömeg tüntet ellene Prága főterén.
1989. nov. 26.
A magyarországi négy kérdésben kiírt referendum 58%-os részvétel mellett 50,07%-al a liberális kezdeményezők sikerét hozza: a kommunista hatalom "lengyel típusú" átmentését megakadályozva, az elnökválasztást a parlament megválasztása utánra halasztják ("négyigenes népszavazás"). kapcsolódó térképek: 295
1989. nov. 26.
Csehszlovákiában megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások a kommunista vezetés és az ellenzék között.
1989. nov. 27.
Megkezdik az NSZK-NDK határzár lebontását.
1989. nov. 28.
Helmut Kohl nyugatnémet kancellár parlamenti beszédében - Modrow keletnémet miniszterelnök javaslatára reagálva- meghirdeti a két német állam egyesítésének programját. kapcsolódó térképek: 280
1989. nov. 29.
A szerb népfront Szlovénia gazdasági bojkottjára szólít fel, mivel a helyi vezetés betiltja a december 1-jére Ljubljanába "a kosovói igazság" szlogennel meghirdetett szerb-crnagorác nagygyűlést. A szövetségi vezetés által hivatalosan elítélt bojkott 1990. márciusi elhalásáig mindkét tagköztársaságnak gazdasági nehézségeket okoz.
1989. dec. 1.
Az NDK törvényhozása törli az alkotmányból a kommunista párt hatalmi monopóliumnak kitételét.
1989. dec. 2. - 3.
Gorbacsov és a Reagant követő G. Bush amerikai elnök első találkozója Máltán. A német egységről, Európa és a világ megosztottságának felszámolásáról tárgyalva, lezártnak nyilvánítják a hidegháború korszakát.
1989. dec. 3.
Gustav Husákot mint az utolsó "normalizációs" politikust leváltják Csehszlovákia köztársasági elnöki posztjáról. A CSKP elítéli az 1968-as intervenciót.
1989. dec. 3.
Egon Krenz-cel az élen lemond az NDK pártvezetése.
1989. dec. 4.
A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezlete (az akcióban akkor részt nem vevő Románia kivételével) kollektív önkritikát gyakorol az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenció miatt. A Szovjetunió egyidejűleg külön hasonló értelmű nyilatkozatot tesz.
1989. dec. 4.
Többszázezres kormányellenes tüntetés Prágában.
1989. dec. 4.
Megnyitják a csehszlovák-osztrák határt.
1989. dec. 7.
Bulgáriában 16 ellenzéki szervezet (köztük a Nyilvánosság Klub és az Ekoglasznoszt) megalakítja a Zselju Zselev vezette Demokratikus Erők Szövetségét. A DESZ-nek a törvényhozáshoz benyújtott petícióját 10-én 50 ezres demonstráció fogadja el.
1989. dec. 7.
Ljubljanában Szlovén Demokratikus Ellenzék (DEMOS) néven hatpárti ellenzéki koalíció alakul. Elnöke az 1966-1989 között emigrációban élő Jože Pučnik lesz.
1989. dec. 7.
Litvánia a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként deklarálja a pluralizmust.
1989. dec. 8. - 9.
és 16-17. Az NSZEP rendkívüli kongresszusán E. Krenz utódjaként Gregor Gysi kerül a párt élére. A párt új neve Demokratikus Szocializmus Párt (PDS) lesz.
1989. dec. 9.
Az Európa Tanács áldását adja a német egységre.
1989. dec. 10.
Csehszlovákiában a kormány 7-i lemondása után, az ellenzék bevonásával megalakul a Marian Čalfa vezette "nemzeti közmegegyezés kormánya".
1989. dec. 11.
A Bolgár Kommunista Párt lemond alkotmányban biztosított monopolhatalmáról. Ennek megfelelően 1990. jan. 15-én a kommunista országgyűlés egyhangúlag törli az alkotmányból "a kommunista párt vezető szerepe" kitételt.
1989. dec. 14.
Moszkvában meghal Andrej Szaharov, az első számú "nyugatos" orosz ellenzéki. Halálával "Oroszország lelkiismerete" az amerikai emigrációban élő "szalavofil" Alekszandr Szolzsenyicin lesz.
1989. dec. 16.
Temesvárott a hívek megakadályozzák a Ceauşescu-rendszert bíráló Tőkés László református lelkész kitoloncolását. A következő napokban felkeléssé szélesedő demonstrációk ellen bevetett rendőri és katonai alakulatok áldozatainak száma megközelíti a százat.
1989. dec. 17.
Jugoszláviában a köztársasági pártkongresszusok zárópontjaként a Szerb Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa Sz. Milošević vezetésével elutasítja a többpártrendszert, kiáll a föderatív Jugoszlávia és az egységes JKSZ mellett.
1989. dec. 18.
Megalakul a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK).
1989. dec. 20.
A Litván Kommunista Párt kiválik az SZKP-ből.
1989. dec. 21.
A Román Emigránsok Szövetsége emigráns kormány alakítása mellett dönt Rómában.
1989. dec. 22.
Az NSZK, Ausztria és Magyarország a Biztonsági Tanács összehívását kéri a romániai helyzet miatt. A Szovjetunió fontolgat, Franciaország elfogadna egy szovjet beavatkozást.
1989. dec. 22.
A temesvári ellenállásból kibontakozó felkelés nyomán - a hadsereg átállásával - megbukik a Ceauşescu-rendszer. Románia irányítását a Corneliu Mănescu vezette Nemzeti Megmentési Front (NMF) veszi át. Az NMF 28-án megválasztott Tanácsának elnöke Ion Iliescu lesz. Az országban napokon át fegyveres harc folyik. kapcsolódó térképek: 280 297
1989. dec. 22.
Megnyitják a Berlin megosztottságát szimbolizáló Brandenburgi Kaput.
1989. dec. 23.
Megalakul az Ibrahim Rugova vezette ellenzéki Kosovói Demokratikus Liga. A bíróság 1990 szept. 12-én jegyzi be.
1989. dec. 24.
A Szovjetunió Népképviselőinek Kongresszusa az A. J. Jakovlev vezette bizottság előző napi jelentését elfogadva jogilag "nem létezőnek" nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum érdekszféra-felosztó titkos jegyzőkönyvét. kapcsolódó térképek: 309
1989. dec. 25.
Különleges katonai bíróság rögtönzött perben halálra ítéli a Ceauşescu házaspárt. Az ítéletet azonnal végrehajtják.
1989. dec. 26.
Romániában a magyar kisebbség egységes politikai pártjaként megalakul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
1989. dec. 28.
A prágai kommunista országgyűlés elnökének választja A. Dubčeket.
1989. dec. 29.
A csehszlovák kommunista országgyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnöknek választja a nemrég még börtönbe küldött Václav Havelt.
1989. dec. 29.
A BKP határozata a török kisebbség vallási és kulturális alapjogairól, amit nacionalista ellentüntetések sora fogad.
1989. dec. 29.
A Szejm az állam nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.
1989.
év folyamán Népszámlálás Finnországban, amely szerint az 5 millió lakos 93,6%-a finn. A legnagyobb, svéd kisebbség aránya 6,0%-ra csökken . kapcsolódó térképek: 237
