Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 40 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1876.

A chelmi régióban is felszámolják a görögkatolikus vallást.

1876. jan. 31.

A Boszniára és Hercegovinára vonatkozó ill. általában a helyi önkormányzat bevezetését követelő, decemberben egyeztetett nagyhatalmi ultimátum átadása a Portának, amely azt februárban elfogadja (reformrendelete amnesztiát ad a felkelőknek is), a felkelők viszont elutasítják.

1876. febr. 6.

Megszüntetik a egységes főkormányzóságot a balti területeken. Ezzel megszűnik kiváltságos jogállásuk, és felerősödik a russzifikáció.

1876. ápr. 26.

Az "első bolgár nemzetgyűlés" Oboristében a törökellenes felkelés megindításáról határoz.

1876. máj. 2.

A törökellenes bolgár felkelés megindulása Koprivsticában, Panagiristében és Kliszurában a Bolgár Központi Forradalmi Bizottság vezetésével. A felkelők a kilátásba helyezett vallási szabadsággal nem elégednek meg. kapcsolódó térképek: 65

1876. máj. 6.

A francia és a német konzul meggyilkolása Szalonikiben az érdekelt nagyhatalmak szemében egyértelművé teszi, hogy hiábavaló reformokról tárgyalni a Portával. Orosz hadiflotta vonul Szaloniki elé.

1876. máj. 12.

A bolgár felkelés leverése. Az irreguláris oszmán csapatok és a cserkeszek kegyetlenkedésének 10-12 ezer áldozata van, (az Oroszországból eltávolított cserkeszek közül mintegy 100-250 ezret kíván a Porta bolgár területen letelepíteni) kapcsolódó térképek: 65

1876. máj. 13.

A május 11-14-ei berlini orosz-porosz-osztrák kancellári konferencia (Bismarck, Gorcsakov, Andrássy) memoranduma a Portához, amely a török reformok nagyhatalmi ellenőrzését követeli ("berlini emlékirat"). Ezúttal a Porta utasítja el.

1876. máj. 17.

A bolgár Hriszto Botev egy fegyveres csapattal Romániából Bulgáriába vonul.

1876. máj. 24.

Brit hadiflotta vonul fel a Besika-öbölhöz.

1876. máj. 29.

A jelentős számú orosz önkéntessel kiegészített szerb haderő főparancsnokává Mihail G. Csernajev orosz tábornokot nevezik ki. A vezetésével újjászervezett hadsereg azután megindul a másutt lekötött Porta ellen.

1876. máj. 30.

A szövetségre lépett ó- és ifjútörökök angol támogatással detronizálják (megölik) az 1871-től önkényuralmi módszerekhez folyamodott Abdul Aziszt. Az új szultán a csökkent szellemi képességű V. Murad (1876) lesz.

1876. máj. 30.

/18. A németországi Emsben tartózkodó II. Sándor orosz cár ukáza az ukrán kultúra elnyomására (ukrán nyelvű nyomdai termékek és kulturális alkotások tilalma).

1876. jún. 2.

A bolgár Botev elesik a Vraca melletti csatában.

1876. jún. 12.

Velencében Szerbia és Montenegró véd- és dacszövetségi szerződést köt az Oszmán Birodalom ellen. kapcsolódó térképek: 106

1876. jún. 19.

Felszámolják az erdélyi székely és szász lakosság területi különállását (a székeket), valamint a 16 szepesi város törvényhatósági különállását, s területüket beolvasztják a megyékbe. kapcsolódó térképek: 74 261 165

1876. jún. 22.

Bukarestben új Bolgár Központi Forradalmi Bizottság alakul, amelynek ruszei programja célul tűzi Nagy-Bulgária megteremtését . kapcsolódó térképek: 66 67

1876. jún. 30.

A hivatalos Oroszország mérséklése ellenére és a pánszláv körök sarkallására Szerbia hadat üzen a Portának, amivel kezdetét veszi a balkáni népek törökellenes háborúja. Az ötezer orosz önkéntessel kiegészülő szerb haderő parancsnoka az orosz Csernyajev tábornok . kapcsolódó térképek: 65 99

1876. júl. 2.

Montenegró is hadba lép a Porta ellen . kapcsolódó térképek: 65 106 107 330

1876. júl. 8.

Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék