Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1815 1816 1817 1818 1819 1820 1821 1822 1823 1824 1825 1826 1827 1828 1829 1830 1831 1832 1833 1834 1835 1836 1837 1838 1839 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1848 1849 1850 1851 1852 1853 1854 1855 1856 1857 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 79 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1849. jan. 5.

A császári csapatok megszállják a kiürített magyar fővárost. A magyar kormány Debrecenbe teszi át székhelyét.

1849. jan. 12.

Bem visszafoglalja Marosvásárhelyet.

1849. jan. 13.

Az osztrák nemzetgyűlésben Palackỳ a birodalom nyolc, a fő etnikai csoportoknak megfelelő, teljesen új tartományra való felosztását javasolja.

1849. jan. 29.

A magyar seregek főparancsnoka a lengyel Henryk Dembinski lesz.

1849. jan. 29.

A Rutén Központi Tanács eperjesi petíciója egy Kelet-Galíciából, Bukovinából és Kárpátaljából álló ukrán tartomány létrehozását kéri a császártól. kapcsolódó térképek: 77

1849. febr. 1.

Az osztrák Puchner tábornok kérésére hétezer orosz katona lépi át Erdély határát.

1849. febr. 9.

A januári alkotmányozó nemzetgyűlési választások után Rómában kikiáltják a köztársaságot. A pápa Gaetába menekül.

1849. febr. 25.

Andrei Şaguna erdélyi görögkeleti püspök a császárhoz intézett emlékiratában külön román koronatartomány létrehozását kéri, a románlakta területek egyesítésével . kapcsolódó térképek: 56

1849. febr. 26. - febr. 27.

Magyar vereség az osztrákoktól a kápolnai csatában.

1849. márc. 2.

A frankfurti össznémet gyűlés elfogadja az általános választójogot.

1849. márc. 4.

A kremsieri osztrák Birodalmi Gyűlés alkotmánya autonómiát ad a birodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenként autonómiát ad abirodalom nemzeteinek, a vegyes lakosságú területeket pedig nemzetiségenkéntkisebb autonóm egységekre osztja, és parlamentáris rendszert kíván bevezetni. Felix Schwarzenberg új miniszterelnök azonban a gyűlést feloszlatja (márc. 7-ről antedatálva). Ugyanezen a napon Ferenc József kibocsájtja a Habsburg Monarchia oktrojált alkotmányát (olmützi alkotmány). Ez különösen a magyarok ellen irányul: a Szent Korona országait felosztják Magyar Királyságra - az uniót semmisnek nyilvánítva -, Erdélyi Fejedelemségre, Katonai Határőrvidékre és Dalmát-Horvát-Szlovén Királyságra ( Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapja Rijeka/Fiume kikötőjét is). Az olmützi alkotmány soha nem lép életbe. kapcsolódó térképek: 55 57 57

1849. márc. 7.

Teleki László párizsi magyar követ tájékoztatja Czartoryskit Magyarország föderatív átszervezésének tervéről.

1849. márc. 9.

Schwarzenberg deklarálja, hogy az Osztrák Birodalmat belépteti a Német Szövetségbe, amelyben túlsúlyt követel Ausztriának.

1849. márc. 17.

A Gaetába menekült pápa ellenforradalmi szövetségre lép az oasztrák monarchistákkal.

1849. márc. 20.

Piemont felmondja a fegyverszünetet Béccsel, majd 21-én újra hadat indít Lombardia felszabadítására.

1849. márc. 20.

A szlovák vezetők különálló szlovák koronatartomány kialakítását kérik a császártól.

1849. márc. 23.

Radetzky csapatai Novara mellett döntő vereséget mérnek a piemonti hadseregre.

1849. márc. 25.

II. Viktor Emanuel új piemonti király fegyverszünetet köt, s Észak-Itáliában a Habsburg-ház fokozatosan helyreállítja uralmát.

1849. márc. 27.

A frankfurti német gyűlés - válaszul Schwarzenberg lépésére - 267:263 arányban elfogadja a Német Birodalom alkotmányát (és az általános választójogot rögzítő választási törvényt), amely Németországot az ún. kisnémet egység szellemében (porosz vezetéssel, Ausztria nélkül) örökös császársággá nyilvánítja. kapcsolódó térképek: 55

1849. márc. 28.

A frankfurti parlament IV. Frigyes Vilmos porosz királyt 290 igen szavazattal, 240 tartózkodás mellett, német császárrá választja. kapcsolódó térképek: 55


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék