/febr. 28. Nem utolsósorban a bolgár-görög (és szerb) egyházi határviták megoldásának szándékával szultáni rendelet létrehozza az autonóm bolgár exarchátust, a Szófia székhelyű bolgár nemzeti egyházat. Joghatóságába tartozik a Balkán-hegységtől északra fekvő régió, továbbá Várna és Plovdiv térsége. Legfontosabb cikkelye szerint kétharmados többséggel egyéb területek is csatlakozhatnak, ami elkeseredett harcot vált ki az exarchátus és a patriarkátus között. így hatókörébe kerül Macedónia ortodox lakossága is. A lépés elsősorban a konstantinápolyi patriárka, valamint a hivatalos Oroszország ellenkezését váltja ki . kapcsolódó térképek: 64 67 68 68 102 173
1886.
Év folyamán: Macedóniai befolyásainak biztosítására Szerbia létrehozza a Szent Száva Társaságot.
1895. dec. 16.
A szófiai II Macedón Kongresszuson a Macedón Komité kettészakad: autonomista frakciója a századfordulóra beolvad a VMRO-ba, az annexionista probolgár Legfelső Macedón Bizottság (VMK) - vagy a "belső" VMRO-ra utalva: Macedón Külső Szervezet - célja pedig az 1896. májusában megjelenő programja szerint Macedónia csatolása Bulgáriához.
1903. okt. 3.
Ferenc József császár és II. Miklós cár szeptember 30-okt 3-I találkozóján az ausztriai Mürzstegben, reagálásként az Ilindeni-felkelés vérbefojtására - és az általános reformokat szorgalmazó szeptemberi brit javaslatra -, titkos megegyezés a Macedóniára korlátozott reformok szükségességéről. A két nagyhatalom nyomást gyakorol a Portára, hogy Macedónia (illetve Bitolai, Szaloniki és Koszovói vilajet, a reformtervezet osztrák-magyar kérésre nem érinti a Szandzsákot és Albániát, orosz kérésre pedig az Edirnei vilajetet, azaz a nagyhatalmak érdekszférájába tartozó területeket) főkormányzósági státust kapjon, külföldi tanácsadókkal és rendfenntartókkal. Eszerint a területet etnikai alapon körzetekre osztják, s a nemzetközi (francia, olasz, angol, osztrák, orosz) csendőrség a felosztásnak megfelelően szállja meg. A macedóniai albánokat a felosztástól való félelem önvédelmi egységek létre hozására készteti. A reformtervezetet (amely ellen Anglia berzenkedik) okt. 9-én a Porta elé terjesztik.
1904. ápr. 12.
A mürzstegi egyezmény talaján álló titkos bolgár-szerb szövetségi, valamint nyilvánosságra hozott barátsági szerződés aláírása Belgrádban. A felek a szövetségi szerződésben kiállnak a Macedüniában (pontosabban a Szaloniki, Bitolai és Kosovói, továbbá az Edirnei vilajetben) bevezetendő reformok mellett, de elutasítják Macedónia felosztását és külföldi megszállását.
1905.
A Porta beleegyezik Macedónia pénzügyeinek nemzetközi ellenőrzésébe.
1905.
Bosznia-Hercegovinában Szarajevó központtal önállósul a szerb ortodox egyház . kapcsolódó térképek: 173
1905.
Rilai kongresszusán kettészakad VMRo (amely a Kelet-Trákia képviseletéről lemondva tulajdonképpen ekkor veszi fel nevét): többségének célja az egyesülés Bulgáriával, kisebbsége a független Macedónia híve.
1905.
Athénban megalakul a progörög Macedón Bizottság . kapcsolódó térképek: 97
1907. dec. 18.
Anglia a nagyhatalmaknak küldött jegyzékében Macedónia kiürítését követeli.
1912. márc. 13.
/febr. 29. A Balkán Szövetséget megalapozó szerb-bolgár titkos barátsági és szövetségi szerződésben hivatalosan Macedónia autonómiáját követelik a Portától, titkos záradékában azonban Macedónia felosztásának (szerb igény) vagy függetlenségének (bolgár igény) alternatívája szerepel. A felosztás során a Šar-hegységtől délre fekvő, Szerbia által igényelt, vitatott üszküb/skopjei körzet hovatartozásának majdani eldöntését a cárra bízzák. kapcsolódó térképek: 96 97
1913. márc. 6.
A londoni konferencia Epirusz, Dél- és Nyugat-Macedónia, valamint az Égei-tenger partvidékének Görögországhoz csatolásáról dönt.
1913. márc. 6.
/febr. 21. Oroszországban nagyszabású országos ünnepségeket rendeznek a Romanov-ház trónra kerülésének 300. évfordulóján (tulajdonképpen 1613-1762 között uralkodtak, az 1762-1917 között uralkodó cárok a Holstein-Gottorp család sarjai).
1913. jún. 1.
Bolgárellenes szerb-görög titkos katonai szerződés Macedónia felosztására . kapcsolódó térképek: 96
1915. szept. 14.
Az antant is ajánlatot tesz Bulgáriának: Szerbia fenntartásai ellenére Szerb-Macedónia egy részét ajánlja fel . kapcsolódó térképek: 116
1919. nov. 27.
Neuilly-ben megkötik a békét Bulgáriával. A békeszerződés megerősíti Macedónia 1913-as felosztását. Többek között az SZHSZ Királysághoz csatolják a timoki sávot, Caribrod és Bosilegrad körzetét, valamint a strumicai kiszögellést Bolgár-Macedóniából. Az égei-tengeri bolgár korridor Görögország kezére jut (azzal, hogy Görögországnak tengeri kijáratot biztosít a bolgár félnek). Megerősítik, hogy a dél-dobrudzsai négyszög Romániáé. A hadsereg létszámát 25 ezer főre korlátozzák, s Bulgáriát 450 millió dollárnyi jóvátételre kötelezik . kapcsolódó térképek: 100 101 189 194 265 323 331
1919. nov. 27.
Nyugat-Trákiát érintő bolgár-görög lakosságcsere-egyezmény, amelynek értelmében 25 ezer görög települ át Görögországba, ill. 52-72 ezer szláv Bulgáriába.
1924. jún. 17. - júl. 13.
A Komintern V. kongresszusa - a térség kommunista pártjaira nagy csapást mérve - radikális határozatában önrendelkezést sürget Macedónia, Trákia, Horvátország, Szlovénia, Erdély, Dobrudzsa, Besszarábia és Bukovina "elnyomott népeinek". Eszerint Besszarábiát és Bukovinát a Szovjetunió kapná meg, a többi régió pedig szovjet vezetéssel független államok föderációját alkotná.
1944. szept. 26.
A Nápoly melletti Casertában, a szövetségesek földközi-tengeri főhadiszállásán megkötött szerződés, amelyben a görög republikánus EDESZ képviseletében Zervasz és (szovjet nyomásra) a kommunista ELASZ vezetőjeként Szarafisz tábornok Angliával megegyeznek, hogy fegyveres erőiket brit parancsnokság alá helyezik (ezen keresztül a Papandreu vezette egységkormány alá), s a németek kivonulása után az ELASZ nem lehet jelen a stratégiailag fontos térségek Attika, Macedónia, Epirusz nagyvárosaiban (Athén, Pireusz, Janina, Szaloniki). A görög kommunista erők gerincét ekkor már az eredetileg jugoszláv partizánok segítségével szervezett Macedoszláv Felszabadítási Front (SNOF) - új nevén Macedón Felszabadítási Front (NOF) - adja.
