pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 10 találat | 0 - 10
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1807. júl. 1.

Miloš Obrenović szerb csapatok élén beveszi Užicét.

1815. máj. 5.

Újabb szerb felkelés élére áll a már az első felkelésben is résztvett Miloš Obrenović. kapcsolódó térképek: 51 99

1815. máj. 13.

Obrenović hivatalosan is meghirdeti a szerb felkelést.

1815. okt. 2.

Miután a szultán leváltja a Belgrádi pasalik éléről Szulejmánt, a Miloš Obrenović és Marasli Ali pasa ruméliai vezír közötti szóbeli megállapodás elismeri Szerbia széles autonómiáját és Miloš Obrenović főkenézi (azaz fejedelmi) rangját. kapcsolódó térképek: 51

1817. júl. 25.

Miloš Obrenović szerb fejedelem meggyilkoltatja a titokban hazatérve a harcot folytatni kívánó radikálisabb riválist, Kara Đorđét, aki ekkor már a Hetéria tagja. Az a kiindulópontja a Karadjordjevic- és az Obrenović-dinasztia évszázados harcának.

1817. nov. 6.

Az 1815. októberi szóbeli megállapodást írásban rögzítő belgrádi szerb-török egyezmény Szerbiának autonómiát ad, Miloš Obrenovićot pedig elismeri - nem örökletes - fejedelemnek. kapcsolódó térképek: 51 99 108 173 328

1830. aug. 3.

Orosz-osztrák megegyezés Karlsbadban, ennek értelmében elismerik a júliusi monarchiát, de nem engedik meg Franciaországnak, hogy Európa ügyeibe beleszóljon (azaz lényegében kizárják a Szent Szövetségből). II. Mahmud szultán újabb rendeletben konkretizálva megerősíti Szerbia széles autonómiáját, örökletes vazallus fejedelemnek ismerve el Miloš Obrenovićot. Ugyancsak elismeri a szerb egyház önállóságát, élén a belgrádi metropolitával. A török csapatok hat erőd kivételével kivonja a fejedelemségből. kapcsolódó térképek: 51

1838. dec. 24.

Szultáni hattiserif formájában oktrojált alkotmányt kap Szerbia ("török alkotmány"), amit elsősorban Miloš Obrenović fejedelem belső ellenzéke, az ún. alkotmányvédő párt szorgalmazott. A fejedelem nem fogadja el hatalmának korlátozását.

1839. jún. 13.

Szerbiában fia Milan javára lemond és emigrál Miloš Obrenović. Milan egy hónap múlva bekövetkezett halála után, másik fia, a külföldön élő Mihály (aki 1840-ben tér haza).

1843. jún. 15.

Az 1842. szeptember közepén összeült szkupstina Aleksandar Karađorđevićet (az első felkelés vezetőjének fiát) választja szerb uralkodónak I. Sándor (1843-1858) néven (az örökletes uralkodás joga csak az Obrenović-dinasztiát illeti meg).


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék