pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 23 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1848. dec. 10.

A franciaországi közvetlen elnökválasztás során hat jelölt közül az emigrációból hazatérő Louis Bonaparte (I. Napóleon unokaöccse) a szavazatok 74,2 %-ával győz.

1850. máj.

Louis Bonaparte Napóleon tiltakozása a Portánál a palesztinai szent helyeken kirobbant római katolikus-ortodox ellentét miatt. A jeruzsálemi szent helyek vallási fennhatóságának kérdése 1851-ben orosz-francia ellentéthez vezet.

1851. dec. 2.

Louis Bonaparte tíz évre prolongálja elnökségét Franciaországban ("államcsíny"). December 21-én népszavazás szentesíti alkotmányozó jogát. Az új alkotmányt 1852. jan. 14-én fogadják el ("bonapartizmus").

1852. nov. 21. - nov. 22.

Franciaország népszavazáson 96,1 %-os elsöprő többséggel a monarchia helyreállítása és Louis Bonaparte császársága mellett dönt.

1852. dec. 2.

Louis Bonaparte III. Napóleon néven császárrá kiáltatja ki magát (1852-1870).

1853. jan. 5.

I. Miklós elismeri III. Napóleont Franciaország császárának.

1854. jan. 29.

III. Napóleon sikertelen közvetítési kísérlete fegyverszünetre, annak fejében, hogy Oroszország vonja ki csapatait a fejedelemségekből.

1854. szept. 14.

Napóleon moszkvai bevonulásának évfordulóján - a hadtörténet eddig legnagyobb tengeri manővereként - 64 ezres angol-francia-török csapat száll partra a Krím-félszigeten, Jevpatorijánál (a háború teljében a szövetségesek 175 ezer katonájával - közülük 100 ezer francia- 150 ezer orosz áll szemben).

1855. jan. 26.

Piemonti-francia szerződés, amelynek értelmében a Szárd Királyság 15 ezer katonával belép az Oroszország elleni háborúba. III. Napóleon e lépéssel Ausztriára kíván nyomást gyakorolni (Poroszország helyett tehát a Habsburgok halálos ellensége lép be a háborúba). kapcsolódó térképek: 58

1857. szept. 25.

Stuttgartban találkozik II. Sándor és III. Napóleon, s szívélyes egyetértésükről biztosítják egymást.

1858. júl. 21.

A plombiéres-i titkos megegyezésben III. Napóleon Nizza és Savoya fejében fegyveres segítséget ígér Cavour piemonti miniszterelnöknek az itáliai osztrák uralom felszámolásához, és egy laza olasz konföderáció létrehozásához. (a francia katonai kontingenst decemberben 200 ezer katonában konkretizálják). kapcsolódó térképek: 62

1858. aug. 19.

A máj. 22-től ülésező második párizsi nagyhatalmi konferencia eltörli a szervezeti statútumok rendszerét. ("Konvenció a dunai fejedelemségek berendezkedéséről" vagy párizsi konvenció). A III. Napóleon szorgalmazta uniót (amelyet elsősorban Ausztria ellenez, míg Oroszország hajlik rá) ugyan nem hagyják jóvá, de engedélyezik a szultán fennhatósága alatt álló "Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemség" létrejöttét külön hatalmi intézményekkel. Eszerint a két fejedelemségnek különálló nemzetgyűlései lesznek, amelyek delegációiból 16 fős közös bizottság alakul (székhelye Focsani), s szükség esetén a két fejedelemség hadserege is egyesülhet; a fejedelmeket rendkívüli nemzetgyűlések választják hét évre . kapcsolódó térképek: 59 64 100

1859. jún. 8.

III. Napóleon és Viktor Emánuel bevonul Májlándba.

1859. júl. 8.

III. Napóleon, szövetségese megkérdezése nélkül, váratlan fegyverszünetet köt Ausztriával.

1859. júl. 11.

Az osztrák-francia előzetes béke Villafrancában az itáliai népmozgalmaktól és az egységes Olaszország mint rivális perspektívájától megrettent III. Napóleon és Ferenc József között. A hír hallatán Cavour piemonti kormányfő 12-én lemond (1860 márciusában lesz ismét kormányfő) . kapcsolódó térképek: 62

1860. márc. 2.

III. Napóleon ajánlata Viktor Emánuelnek, hogy adja át Nizzát és Savoyát, a közép-itáliai államokban pedig rendezzenek általános népszavazást a Szárd Királysághoz való csatlakozásról. Piemont elfogadja a javaslatot.

1863. márc. 21.

III. Napóleon javaslatot tesz Ferenc Józsefnek egy független lengyel állam kialakítására . kapcsolódó térképek: 60

1863. nov. 4.

III. Napóleon nagyhatalmi konferencia összehívását javasolja, amelyen felülvizsgálnák az 1815-ös rendezést, a Rajna bal partján ütközőállamot hoznának létre, megvizsgálnák a lengyel kérdést, cserében pedig a cárnak felajánlanák 1856 revízióját (a Fekete-tenger demilitarizáltságának megszüntetését). Anglia a tervet elutasítja, mert orosz flotta jelenne meg a Földközi-tengeren, valamint orosz-francia közeledéshez vezetne.

1865. okt. 4.

(és 11.) III. Napóleon a franciaországi Biarritzban - elismerve a németországi porosz szupremáciát - semlegességet ígér Bismarcknak egy porosz-osztrák háború esetére. Egyúttal Franciaország elismeri az egységes olasz államot. Cserében Bismarck Luxemburgot ígéri a franciáknak (III. Napóleon eredetileg Belgiumot is követelte) . kapcsolódó térképek: 61

1866. júl. 5.

A harcoló felek elfogadják III. Napóleon tűzszüneti javaslatát a porosz-osztrák háborúban.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék