Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 90 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1799. nov. 9.

Az Egyiptomból serege nélkül hazatért Bonaparte Napóleon tábornok Párizsban az Ötszázak Tanácsát és a Direktóriumot felszámolva a hatalmat három konzul (Napóleon, Sieyès, Ducos) kezébe teszi le ("Brumaire 18-dika"). A konzulátus formájában lényegében katonai diktatúra jön létre. I. Pál értelmezésében Napóleon deklarálta, hogy vége a forradalomnak, következésképpen Franciaország többé nem ellenség.

1799. dec. 25.

Az új francia alkotmány értelmében Napóleon 10 évre első konzul lesz.

1800. máj. 15. - 20.

Napóleon seregével a Szent Bernát hágón keresztül átkel az Alpokon.

1800. jún. 1.

Napóleon elfoglalja Mailandot.

1800. dec. 24.

Sikertelen merénylet Napóleon ellen.

1801. jan. 2.

I. Pál elfogadja Napóleon szövetségi ajánlatát.

1801. febr. 9.

Franciaország és Ausztria Luneville-i békéje a korábbi status quót szentesíti, a békeszerződés értelmében Napóleon közepes államok létrehozásával bomlasztja a Német-római Birodalmat. A Rajna lesz a francia-német határ. A békeszerződés titkos záradékában Napóleon megígéri, hogy nem támogatja tovább a lengyeleket, cserében Ausztria és Oroszország nem támogatja a francia royalista emigránsokat. A lengyel légiók maradékát 1802-ben Haitin vetik be a néger felkelők ellen.

1802. márc. 27.

A lunévillei békeszerződés után magára maradt Anglia megköti Franciaországgal az amiens-i békét. Ebben de facto elismeri a Francia Köztársaságot, visszaszolgáltatja az elfoglalt francia gyarmati területek túlyomó részét, lemond Máltáról, kiüríti a Napóleon után megszállt Egyiptomot (a brit csapatok 1803-ra távoznak), míg a franciák elhagyják Nápolyt. Egy évtized után rövid béke köszönt Európára. kapcsolódó térképek: 52

1802. jún. 25.

Francia-török békekötés, amelyben Napóleon visszadja a Portának a ténylegesen már amúgysem birtokolt Egyiptomot. A békében Napóleon megújítja az 1740-es kapitulációkat is, amelyek értelmében Franciaország az Oszmán Birodalom római katolikusainak protektora.

1802. aug. 2.

Napóleont népszavazással élethosszig konzullá választják.

1803. márc. 24.

A regensburgi Német Birodalmi Gyűlés (1800-1803), elfogadva a francia tervet, Napóleon óhajainak megfelelő belső átalakításokat hajt végre (a császár jóváhagyásával április 27-én lép érvénybe): kártalanítják azokat a fejedelmeket, akik elvesztették rajnai birtokaikat. Az intézkedések a katolikus egyház befolyásának korlátozására is irányulnak. Ausztria - amely többek között ekkor kapja meg Trientet - jelentősen meggyengül, ami előkészíti a Német-római Birodalom felszámolását. kapcsolódó térképek: 38

1803. máj. 18.

Anglia az amiens-i békefeltételek megsértése miatt hadat üzen Franciaországnak. Ezzel kitör az angol-francia háború. Napóleon a hónap folyamán elfoglalja Hannovert.

1804. máj. 18.

Napóleont a szenátus St. Cloud-ban Franciaország örökletes császárává kiáltja ki. A koronázásra december 2-án Párizsban kerül sor, VII. Pius pápa jelenlétében. kapcsolódó térképek: 39

1805. máj. 26.

Napóleon Milánóban a Velencét is magába foglaló Itália királyává koronáztatja magát. Lépése Bécsben győzelemre segíti a háborús pártot..

1805. okt. 17.

A Mack vezette osztrák haderő Ulm mellett kapitulál a franciák előtt, a francia hadsereg 20-án bevonul Ulmba. Charles-Maurice Talleyrand külügyminiszter javaslata Napóleonnak egy reális békéről Ausztriával. Eszerint nyugati területekért (Velence, Tirol, Svábföld, stb.) cserében Ausztria megkapja Havasalföldet, Moldvát, Besszarábiát és Észak-Bulgáriát. Ezzel Oroszország természetes ellenségévé válva, Ausztria francia szövetségre kényszerül, Anglia pedig elszigetelődik a kontinensen (Poroszországot Talleyrand nem számítja a nagyhatalmak közé).

1805. nov. 13.

Napóleon hadserege bevonul Bécsbe.

1806. aug. 9.

A Rajnai Szövetség létrehozása miatt II. Frigyes Vilmos Franciaország ellen mozgósít. Napóleon válaszul Hannover átengedéséről tárgyal Angliával.

1806. aug. 30.

A szultán a kücsük-kajnardzsai békét ismétlő 1802-es megállapodás ellenében francia nyomásra leváltja Alexander Morusi moldvai és Constantin Ypsilanti havasalföldi oroszbarát fanarióta fejedelmeket. A Porta megszegi a Szorosokra vonatkozó 1799-es egyezményt. Oroszország válaszul ultimátumot intéz a Portához. Napóleon bátorítja a szultán oroszellenes fellépését. kapcsolódó térképek: 41

1806. szept. 20.

Napóleon rendelete egy lengyel Északi Légió felállításáról.

1806. okt. 27.

Napóleon bevonul Berlinbe. A porosz haderő összeomlik.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék