pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 30 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1987. ápr. 24.

Az 1986-ban a Szerb KSZ élére került Slobodan Miločević a helyi szerbek előtt Kosovopolje/Rigómezőn mondott beszédében meghirdeti a szerb nemzet megvédésének programját.

1987. szept. 23. - 24.

A politikai fordulat jeleként a Szerb KSZ VIII. plénumán a "nemzeti kommunista" Slobodan Miločević megszerzi a teljhatalmat.

1988. júl. 9.

A Slobodan Miločević vezette ún. "antibürokratikus forradalom" első lépéseként szerb ellenzéki tüntetés a vajdasági Novi Sad/Újvidéken.

1988. nov. 26.

A szavazatok 85 %-ával Szerbia államfőjévé választják a szerb nacionalista expanzió vezetőjét, a kommunista Slobodan Miločevićet.

1989. jún. 9.

Az Ante Marković vezette jugoszláv szövetségi kormány meghirdeti drasztikus antiinflációs reformprogramját. A "sokkterápiát" elsősorban a szerb Slobodan Milošević ellenzi.

1989. jún. 28.

Slobodan Milošević vezette egymilliós szerb nacionalista tüntetés Kosovopolje/Rigómezőn, a csata ("szerb Mohács") 600. évfordulóján. A résztvevők - a törökellenes 1804-es első és 1815-ös második felkelésre utalva - a "harmadik szerb nemzeti felkelés" diadalát ünneplik.

1989. jún. 28.

Februárban kezdődött demonstrációk csúcsa Moldáviában, a szovjet annexió évfordulóján.

1989. nov. 11.

A lett törvényhozás törvénytelennek nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum Kelet-Európa felosztásáról rendelkező titkos záradékát.

1989. nov. 11. - 12.

Szerbiában egypárti elnökválasztáson 79,1%-al ismét Slobodan Milošević győz. Három ellenfele 5-8%-ot kap.

1989. dec. 17.

Jugoszláviában a köztársasági pártkongresszusok zárópontjaként a Szerb Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa Sz. Milošević vezetésével elutasítja a többpártrendszert, kiáll a föderatív Jugoszlávia és az egységes JKSZ mellett.

1990. júl. 16.

A Szovjetunió H. Kohl és M. Gorbacsov 15-16-i sztavropoli találkozóján beleegyezik az egyesült Németország NATO-tagságába.

1990. júl. 16.

Ukrajna deklarálja szuverenitását.

1990. júl. 16. - 17.

Szerbiában a Slobodan Milošević vezette Szerb KSZ - a pártvezetés júl. 11-i döntésének megfelelően - kongresszusán felveszi a Szerb Szocialista Párt nevet.

1990. dec. 9.

és 23. A jugoszláviai tagköztársaságok közül utolsóként parlamenti és elnökválasztás Szerbiában és Montenegróban. Szerbiában, 71,5%-os részvétel mellett, 45,8%-kal (194 mandátum a 250 fős egykamarás parlamentben) fölényesen győz a Szerb Szocialista Párt, a 15,7%-ot (19) elérő Szerb Megújhodási Mozgalom előtt. Harmadik 2,6 %-kal (8) a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Az egyidejűleg megtartott közvetlen elnökválasztáson Slobodan Milošević már az első fordulóban fölényesen, 65,3%-kal győz a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője, Vuk Drašković (16,4%) előtt. Az albánok bojkottálják a válsztásokat (és ettől kezdve a kilencvenes évek összes hivatalos válasasztását). kapcsolódó térképek: 303 312 328

1990. dec. 9.

és 23. Montenegróban, 75, %-os részvétel mellett, a Kommunisták Szövetsége győz (83 mandátum a 125-ből). Az egyidejűleg megtartott elnökválasztás december 23-i második fordulójában fölényesen győz a Kommunista Szövetségének képviseletében induló Momir Bulatović.

1990. dec. 9. - 13.

Tömegtüntetések Albániában a többpártrendszer követelésével. A vezetők közül 25-öt december 18-20-án 11-20 évi börtönre ítélnek.

1991. jan. 24.

Kučan és Milošević találkozójukon megállapodnak abban, hogy Szerbia tiszteletben tartja Szlovénia döntéseit, cserében Szlovénia "tudomásul veszi" a szerbek azon érdekeit, hogy egy államban éljenek.

1991. febr. 17.

Tudjman és Milošević Karađorđevóban Bosznia-Hercegovina felosztásáról tárgyal.

1991. márc. 16.

Slobodan Milošević - Jugoszlávia halálát előrevetítve - a szerb érdekek védelmének prioritását deklarálja.

1991. okt. 18.

A hágai Jugoszlávia-konferencián a hat tagállam köztársasági elnökei közül öt elfogadja a köztársaságok függetlenségét kimondó Carrington-tervet. Milošević azonban elutasítja, ami a konferencia csődjét eredményezi, s az ún. Badinter-bizottság kinyilvánítja, hogy "Jugoszlávia megszűnt létezni".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék