pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 21 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1917. márc. 15.

/2. A cár Pszkovban lemond testvére, Mihály nagyherceg javára. A kadetpárti G. J. Lvov herceg vezetése alatt megalakul az oktobrista-kadet Ideiglenes Forradalmi Kormány, amelynek igazságügy-minisztere Kerenszkij. A tényleges hatalommal (fegyverekkel) azonban jórészt a Petrográdi Szovjet rendelkezik ("kettős hatalom").

1917. márc. 15.

/2 Alekszejev új orosz vezérkari főnök szigorúan megtiltja a "frontbarátkozást" a keleti fronton. Intézkedésének nincs foganatja.

1917. márc. 18.

/5. Georgij Lvov herceg vezetésével hivatalba lép az Ideiglenes Forradalmi Kormány. Programjának középpontjában a "forradalmi honvédelem" áll, s deklarálja a háború folytatását.

1917. máj. 18.

/5. A kormány május 16/3-ai bukása után az eszerek és a mensevikek bevonásával megalakul az ugyancsak Lvov vezette első orosz koalíciós kormány, amelyben Kerenszkij hadügyminiszter lesz.

1917. máj. 18.

Német-osztrák/magyar érdekszféra-elhatárolási megállapodás Kreuznachban. Eszerint Kurland, Litvánia, Lengyelország német, a Balkán osztrák-magyar érdekszféra, Románia pedig közös . kapcsolódó térképek: 119

1917. júl. 30.

/17. A belpolitikai válság miatt jól. 22/9-én lemondott Lvov helyett Alekszandr Kerenszkij lesz a miniszterelnök. Kormánya aug. 6/júl. 24-én lép hivatalba.

1939. szept. 21.

Közös német-szovjet díszszemle Bresztben, amelyet német részről Heinz Guderian vezérezredes, szovjet részről Szemjon Krivosein dandárparancsnok fogad.

1939. szept. 21.

Romániában a legionáriusok meggyilkolják Armand Calinescu kormányfőt.

1939. szept. 21. - 23.

Lvov kapitulál a németek előtt, majd a várost átadják a szovjet hadseregnek, s a német csapatok visszavonulnak az augusztusi paktumban rögzített Visztula-vonalra.

1939. okt. 27.

Nyugat-Ukrajna előző nap Lvovben összeült népgyűlése kimondja a csatlakozást a Szovjetunióhoz.

1939. okt. 27.

A litván csapatok bevonulnak Vilniusba, melyet hivatalosan 29-én annektálnak.

1941. jún. 30.

Elesik Lvov, ahol az Ukrán Nemzeti Szövetség (OUN) Sztyepan Bandera vezette radikális frakciója deklarálja a független Ukrajnát. A kormány élére Jaroszlav Sztyecko kerül.

1941. jún. 30.

Sztálin az ekkor létrehozott legfelső állami irányító szerv, az 5 fős teljhatalmú Állami Honvédelmi Bizottság elnöke lesz. kapcsolódó térképek: 211

1944. júl. 22.

A Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság kiáltvány formájában programot hirdet.

1944. júl. 22.

Az 1921-es alkotmány alapján álló bizottság nem ismeri el és élesen támadja az 1935-ös alkotmány talaján álló londoni emigráns kormányt; nyugati határként az Odera-Neissét, keletiként a Curzon-vonalat fogadja el.

1944. júl. 22. - 25.

A Lvov környéki harcok során a szovjet hadsereg lefegyverzi, illetve felszámolja a Honi Hadsereg egységeit.

1950. márc. 5.

A polgárháború utáni első választás Görögországban a pártrendszer alapvető átrendeződését és Szétforgácsoltságát eredményezi a Néppárt 18,8 %-al győz (62 mandátum a 250-ből), a 17,2 %-ot elérő Liberális Párt előtt. Az Új Demokrácia Front néven induló kommunisták 18 mandátumot szereznek.

1950. márc 5.

Lvov mellett egy összecsapásban életét veszti Roman Suhevics az UPA parancsnoka. Ezzel a nyugat-ukrajnai szovjetellenes partizánharc lényegében véget ér. kapcsolódó térképek: 215 228

1957. aug. 30.

A Szovjetunió öt, addig zárt várost nyit meg a külföldi látogatók számára (Ikaruszk mellett Riga, Lvov, Ungvár, Csernovci).

1990. jan. 21.

A RUH 300 ezres élőlánca Lvov és Kijev között az Ukrán Népköztársaság és a Nyugat-ukrán Köztársaság 1919-es egyesülésének évfordulóján.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék