pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 18 találat | 0 - 18
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1977. jan. 7.

Első petíciójának nyilvánosságra kerülésével megkezdi működését a csehszlovákiai Charta '77 polgárjogi mozgalom. Vezetői között ott van Vaclav Havel is.

1989. jan. 15.

Ellenzéki megmozdulás az NDK-ban R. Luxemburg és K. Liebknecht meggyilkolásának évfordulóján.

1989. jan. 15.

Többnapos nagy titográdi tüntetések közepette lemond az egész crnagorác vezetés, ami a nagyszerb vonal győzelmét jelenti a tagköztársaságban.

1989. jan. 15. - 20.

Hat napon át tartó tüntetéssorozat Prágában, a Charta '77 csoport felhívására, Jan Palach 1969-es önégetésének évfordulója alkalmából. A rohamrendőrség a 18-a kivételével brutálisan lép fel a többezres tömeg ellen. Összesen 519 főt tartóztatnak le, közöttük Václav Havelt, a Charta '77 egyik vezetőjét, akit 21-én 9 hónapi szabadságvesztésre ítélnek.

1989. máj. 17.

Jaruzelski államfő és Józef Glemp prímás április 13-ai találkozója nyomán a lengyel országgyűlés a kerekasztal-megegyezésnek megfelelően - elsőként Szovjet Kelet-Európában - helyreállítja a római katolikus egyház autonómiáját.

1989. máj. 17.

Nemzetközi tiltakozásra feltételesen szabadlábra helyezik Václav Havelt.

1989. dec. 29.

A csehszlovák kommunista országgyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnöknek választja a nemrég még börtönbe küldött Václav Havelt.

1989. dec. 29.

A BKP határozata a török kisebbség vallási és kulturális alapjogairól, amit nacionalista ellentüntetések sora fogad.

1989. dec. 29.

A Szejm az állam nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.

1990. febr. 26.

Václav Havel és M. Gorbacsov Moszkvában nyilatkozatot ír alá a csehszlovák-szovjet viszony új alapelveiről.

1990. ápr. 9.

Pozsonyban Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csúcstalálkozóján formálódik a "visegrádi hármak" együttműködése.

1990. ápr. 9.

Václav Havel és Szűrös Mátyás közös csehszlovák-magyar nyilatkozata szerint "Mindkét fél elítéli az 1945-ös kassai kormányprogramban is lefektetett kollektív bűnösség elvét". Ápr. 17-én többezres pozsonyi tüntetésre kerül sor a nyilatkozat ellen.

1990. júl. 5.

A szövetségi parlament két évre megerősíti Václav Havelt a csehszlovák köztársasági elnöki poszton.

1990. júl. 5.

Szerbia feloszlatja a kosovói törvényhozást, amire a tartomány passzív rezisztenciával válaszol.

1992. jan. 26.

A szövetségi parlament ellenállásán végleg megbukik Václav Havel köztársasági elnök népszavazási kezdeményezése a csehszlovák föderáció jövőjéről.

1992. júl. 20.

Csehszlovákiában lemond Václav Havel köztársasági elnök.

1992. júl. 20.

Az EK nem fogadja el Jugoszlávia utódjának a szerb-montenegrói föderációt.

1993. jan. 26.

Václav Havelt a parlament Csehország köztársasági elnökévé választja.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék