A Ciszpadán és a Transzpadán Köztársaságból - többek között a velencei terültek csatolásával - megalakul a Ciszalpin Köztársaság.
1797. okt. 17.
A leobeni egyezséget szentesítő francia-osztrák békekötés az Udine melletti Campo Formióban. A béke értelmében II. Ferenc Velence, Isztria, Dalmácia és Salzburg ellenében lemond Belgiumról és Lombardiáról. A békeszerződés felszámolja a Velencei Köztársaságot: Ausztria kapja nagyobb keleti részét (Isztria, Dalmácia stb.), nyugati részét (Brescia, Bergamo) a Ciszalpin Köztársasághoz (Lombardia) csatolják. Franciaországé lesznek a Jón-szigetek Korfuval. A Velencéhez tartozott szárazföldi városokért - Butrinto, Parga, Preveza, Vonica ("Velencei Albánia") - hosszú és sikertelen harcot indít Tepeleni Ali janinai pasa. A béke értelmében a rajnai szerzeményeket a rastatti kongresszus elé kell terjeszteni, s ott kötik meg a békét a Német Birodalommal. kapcsolódó térképek: 36 42 48 107 327
1799. ápr. 29.
A Milánóba 27-én bevonuló Szuvorov feloszlatja a Napóleon kreálta Ciszalpin Köztársaságot.
