pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 220 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1867. máj. 10.

Turtukanál bolgár forradalmi csapat tör be Bukarestből Bulgáriába. Vereségük után vezetői augusztus közepén Szerbiába menekülnek.

1868. febr. 1.

Törökellenes szerb-román szövetségi szerződés Bukarestben. A szerződésben értelmében Bulgáriát felosztják, Bosznia-Hercegovinát pedig Szerbia kapja (amit Ausztria már korábban megígért).

1872. máj. 11.

A különböző radikális csoportok egyesítésének céljával Bukarestben újra megalakul a Bolgár Központi Forradalmi Bizottság. Célja az autonóm vagy független Bulgária, föderációban Görögországgal, Szerbiával, Montenegróval és Romániával. Év végére felszámolják.

1876. máj. 17.

A bolgár Hriszto Botev egy fegyveres csapattal Romániából Bulgáriába vonul.

1876. júl. 8.

Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .

1876. nov. 19.

Az első bolgár nemzeti gyűlés politikai programot fogad el Bukarestben, amely Bulgáriából, Trákiából és Macedóniából álló bolgár állam (Nagy Bulgária) létrehozását tűzi ki célul.

1879. ápr. 28.

Tirnovóban, az ország történelmi székhelyén a bolgár nemzetgyűlés elfogadja Bulgária - az A.M. Dondukov-Korszakov herceg, bulgáriai orosz megbízott vezetésével kidolgozott és Szentpétervár által jóváhagyott - belga típusú, a korabeli Európa egyik legliberálisabb alkotmányát, amely bevezeti az általános férfi választójogot is. Az ország új fővárosa Szófia lesz. Másnap a nagyhatalmak által kijelölt Battenberg Sándor, Hessen hercege I. Sándor néven Bulgária első fejedelme lesz (1879-1886). A még ez évben megrendezett választásokon liberális győzelem születik. A bolgár uniót támogató Oroszország mintaországgá akarja tenni Bulgáriát, ennek érdekében orosz lesz a hadügyminiszter és az egész tisztikar . kapcsolódó térképek: 67 7

1883. máj. 9.

Ausztria-Magyarország, Szerbia, Bulgária és az Oszmán Birodalom egyezménye vasúti összeköttetés létesítéséről.

1884.

Év folyamán: Bulgáriában a macedóniai lakosság bolgárszimpátiájának biztosítása érdekében megalakul a Cirill-Metód Társaság.

1885. szept. 18.

Plovdivban felkelés robban ki ("kelet-ruméliai forradalom"), az ideiglenes kormány deklarálja az egyesülést Bulgáriával . Szófia is azonnal bejelenti az uniót. Oroszország és a Monarchia tiltakozik. kapcsolódó térképek: 68 70 108

1885. szept. 21.

Battenberg Sándor bevonul Plovdivba, s az egyesült Bulgária fejedelmének deklarálva magát annektálja Kelet-Ruméliát . Oroszország visszahívja a bolgár hadsereg orosz tisztikarát. kapcsolódó térképek: 70 102 323

1885. nov. 4.

A három császár szövetségének nagyköveti konferenciája Konstantinápolyban elítéli a "felforgató" Bulgáriát . Az Anglia támogatását maga mögött tudó Bulgária elutasítja a konferencia határozatait. kapcsolódó térképek: 70

1885. nov. 13.

Szerbia a balkáni egyensúly helyreállítása és a területi kárpótlás jegyében hadat üzen a tisztikar nélkül maradt Bulgáriának, és másnap megindítja támadását . kapcsolódó térképek: 70

1885. nov. 28.

Ausztria ultimátuma Bulgáriának Szerbia megsegítése céljából. Anglia oroszellenes megfontolásból elfogadja a bolgár lépéseket . kapcsolódó térképek: 70

1887. jún. 18.

Oroszországnak a franciaellenes szövetségben való megtartását célzó, három évre szóló német-orosz szerződés, amely elismeri Oroszország történelmi jogait a Balkánon és befolyását Bulgáriában; kilátásba helyezi Oroszország támogatását a Dardanellák kérdésében (a Tengerszorosok zárva tartását a brit flotta előtt); kölcsönös semlegességet vállal arra az esetre, ha bármelyikük védelmi háborúba keveredne harmadik hatalommal ("viszontbiztosítási szerződés").

1887. dec. 12.

(és 16.) Az orosz-osztrák ellentétet élező viszontbiztosítási szerződésre válaszul létrejön a második földközi-tengeri egyezmény ("keleti hármasszövetség" vagy "földközi-tengeri antant") Ausztria-Magyarország, Olaszország és Anglia között, az Oszmán Birodalom védelmére egy esetleges orosz támadással szemben ,továbbá a közel-keleti, benne a balkáni status quo fenntartására. Az 1896-ig fennálló szövetség gyakorlatilag lehetetlenné teszi Oroszország bármiféle katonai akcióját Bulgáriával szemben.

1893. máj. 27.

Alkotmánymódosítás Bulgáriában.

1894. máj. 19.

Sztambulov osztrákbarát kormányának bolgár bukása. Ezután Bulgária Oroszország felé közeledik.

1895. dec. 16.

A szófiai II Macedón Kongresszuson a Macedón Komité kettészakad: autonomista frakciója a századfordulóra beolvad a VMRO-ba, az annexionista probolgár Legfelső Macedón Bizottság (VMK) - vagy a "belső" VMRO-ra utalva: Macedón Külső Szervezet - célja pedig az 1896. májusában megjelenő programja szerint Macedónia csatolása Bulgáriához.

1903. aug. 19.

A VMRO vezette kelet-trákiai bolgár ún. Preobrazsnszki-felkelés kirobbanása a Drinápolyi vilajet Lozengradi körzetében, M. Tirnovo és M. Samokov központtal . A felkelők deklarálják a 26 napig fennálló Sztrandzsai Kommün "független köztársaságát". A felkelés ellen 40 ezres török haderőt mozgósítanak, amely 66 falut számol fel, 3 ezer lakost megölve. Mintegy 15 ezer bolgár menekül át Bulgáriába. kapcsolódó térképek: 97


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék