pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 35 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1800. okt. 14.

I. Pál ill. a külügyek irányítója, Fjodor Rosztopcsin gróf (Anglia felé a fegyveres semlegességet hangoztató) britellenes terve porosz, osztrák és francia részvétellel az Oszmán Birodalom felosztására: Oroszország igényt tart Moldvára, Ruméliára és Konstantinápolyra, a többi (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) Ausztriáé és Poroszországé lehet; Görögország és a szigetek egy köztársaságot alkotnának a négy hatalom védnöksége alatt, Egyiptom Franciországé; egy orosz hadsereg Perzsián át szétverné a brit uralmat Indiában.

1838. okt. 20.

II. Péter vladika Bosznia és Hercegovina vezírjével montenegrói-török béke Cetinjében. Az ellenségeskedések még ebben az évben kiújulnak.

1844. jan.

Joannisz Kolettisz görög kormányfő alkotmányozó nemzetgyűlési beszédében meghirdeti a görög területek (Királyság, Janina, Szaloniki, Drinápoly, Konstantinápoly, Trapezunt, Kréta, Számosz) egyesítését célul tűző irredenta Nagy Eszmét (Megali Idea). Kormányának augusztus 18-i hivatalba lépésével ez lesz a hivatalos program. kapcsolódó térképek: 104

1844.

Ilja Garašanin, a szerb alkotmányvédő párt egyik vezetője külügyminiszter Tervezet (Načertanije) címmel körvonalazza a nagyszerb nemzetállam megteremtésének és a tengeri kijárat megszerzésének külpolitikai programját. Eszerint Szerbiához tartozna Bosznia, Hercegovina, Ó-Szerbia (Kosovo), Montenegró, a Vajdaság és Észak-Albánia.

1850.

Az Ömer Latasz pasa vezette oszmán haderő Boszniába érkezik, hogy leverje az 1847 óta a központosítás miatt lázongó helyi vezetőket. Sikeres hadjárata eredményeként 1851-re győz, sőt Hercegovinában leveri az önállósodó Ali Rizvanbegovicot is. Ömer új katonai közigazgatást vezet be.

1850.

Parasztfelkelés az északnyugati bolgár területeken.

1867. ápr. 18.

A Porta az 1862-től folyó tárgyalásokat lezáró március 3-i nagyhatalmi döntés értelmében és krétai nehézségei miatt kivonja seregeit a hat várból is, amelyek ezzel szerb kézre kerülnek. A helyi muzulmán lakosok zömmel Boszniába távoznak. . kapcsolódó térképek: 64 99

1867. aug.

Törökellenes görög-szerb védelmi szerződés a Bécs melletti Vöslauban, amely szerint adott esetben Szerbia megkapja Boszniát és Hercegovinát, Görögország pedig Epiruszt és Thesszáliát. Macedóniát a szerződés nem érinti.

1868. febr. 1.

Törökellenes szerb-román szövetségi szerződés Bukarestben. A szerződésben értelmében Bulgáriát felosztják, Bosznia-Hercegovinát pedig Szerbia kapja (amit Ausztria már korábban megígért).

1875. júl. 11.

A hercegovinai Nevesinjénél a hosszú éhség és adóztatási problémák miatt szintén felkelés tör ki a török uralom ellen, amely átcsap Boszniára. A felkelők oldalán szerb, montenegrói és olasz önkéntesek is harcolnak.

1875. dec. 30.

Ausztria, Anglia, Franciaország és Olaszország megegyezése értelmében felosztás helyett reformokat követelnek Boszniában és Hercegovinában a Portától (Andrássy-jegyzék).

1876. jan. 31.

A Boszniára és Hercegovinára vonatkozó ill. általában a helyi önkormányzat bevezetését követelő, decemberben egyeztetett nagyhatalmi ultimátum átadása a Portának, amely azt februárban elfogadja (reformrendelete amnesztiát ad a felkelőknek is), a felkelők viszont elutasítják.

1876. júl. 8.

Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .

1877. jan. 15.

Szerbia vereségének hatására a balkáni keresztények védelmében a reichstadtit megerősítő újabb orosz-osztrák megegyezés az Oszmán Birodalom felosztásáról Budapesten. Eszerint Szerbia, Montenegró és a Novipazári Szandzsák semleges övezetet alkot, a Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát, Oroszország pedig Délnyugat-Besszarábiát és Batumit. A Monarchia semlegességet ígér egy orosz-török háború esetére, Oroszország pedig cserében támogatást ad Bosznia és Hercegovina megszerzéséhez. kapcsolódó térképek: 65

1878. febr. 24.

A Monarchia az annexiós tervet feladva Bosznia és Hercegovina megszállásáról dönt. Kompenzációként áprilisban beleegyezik Észak-Schleswig német annektálásába. Ugyancsak dönt arról, hogy az orosz előretörést európai konferenciának kell megakadályoznia.

1878. júl. 13.

A nagyhatalmak berlini kongresszusa, revideálva a San Stefanó-i békét a berlini békeszerződésben (ratifikálására augusztus 3-án kerül sor) felosztja Nagy-Bulgáriát, és a maradék Bolgár fejedelemséget kivonja Oroszország befolyása alól (orosz megszállását csak 9 hónapra engedélyezi); jóváhagyja a Nišsel, Vranjával és Pirottal gyarapodó Szerbia, az Észak-Dobrudzsával (valamint a Kígyó-szigettel) Raszovótól Mangaliáig gyarapodó Románia, valamint a területét ugyancsak megnövelő és adriai kijárathoz jutó Montenegró teljes függetlenségét (bár Spizza/Sutomore körzete a Monarchiához kerül, s a montenegrói tengerpartot az osztrák-magyar hadiflotta ellenőrizheti); Görögország megkapja Thesszáliát; a Monarchiának engedélyezik Bosznia és Hercegovina okkupálását; a Novipazari szandzsákot az Osztrák-Magyar Monarchia ugyancsak okkupálhatja. A török fennhatóság alatt maradó Ciprus brit megszállás és közigazgatás alá kerül. A római katolikus albánok francia támogatással Mirditë területére vonatkozó szűk autonómiát kapnak. A berlini kongresszus után - mivel a kongresszuson Németország nem támogatta Oroszországot - kiéleződnek az orosz-német ellentétek, melyeket Németország védővám-politikája 1879-től még jobban elmérgesít. Bár az eddig birodalmi területnek számító Balkán olyan nemzetállami területté válik, amelyen jelen van az Oszmán Birodalom, a balkáni kisállamok számára a rendezés kiábrándító. kapcsolódó térképek: 65 66 67 70 71 72 72 74 95 98 99 100 101 104 106 107 108 117 173 257 258 323 324 327 329 330 333

1878. júl. 27.

Az okkupáció hírére "szent háborút" hirdetve Ausztria ellen, a Szarajevóban megalakuló ideiglenes kormány vezetésével felkelés indul Boszniában. A török katonaság a felkelők mellé áll. A Monarchia 270 ezres (nagyrészt horvát) hadseregével mintegy 90 ezer felkelő áll szemben . kapcsolódó térképek: 72

1879. ápr. 21.

Az isztambuli osztrák-török egyezmény jóváhagyja Bosznia-Hercegovina osztrák okkupációját, kimondva a szultán szuverenitását és vallási vezetői tisztségét . Ausztria a Szandzsákot hiába követeli, az végül közös megszállás alá kerül: Ausztria támaszpontokat foglalhat el területén. Az okkupált Boszniát és Hercegovinát a Monarchia egyetlen tartományba vonja össze. A sebtében megtartott népszámlálás szerint a tartománynak 1,2 millió lakosa van. kapcsolódó térképek: 72 74 96

1879. dec. 20.

Boszniát és Hercegovinát a közös osztrák-magyar vámterülethez csatolják.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék