Feloszlatják a Bolgár Kommunista Pártot. kapcsolódó térképek: 190
1946. okt. 27.
Megismételt országgyűlési választásokon Bulgáriában - ahol a kormányzópártok választási koalícióra lépnek (Hazafias Front) - 94,3 %-os részvétel mellett a Hazafias Front 70,8 %-al (364 mandátum a 465-ből) győz. A fronton belül a BKP 53,7 %-ot (277) ér el. Az ellenzék meghatározó ereje Nikola Petkov Bolgár Népi Földműves Szövetsége (Petkov-Sulcev Párt) 28,7 %-al (89). kapcsolódó térképek: 266 270
1948. aug. 11.
Egyesül a Bolgár (Kommunista) Munkáspárt és a Bolgár Szociáldemokrata Párt.
1948. dec. 18. - 25.
A Bolgár Munkáspárt V. kongresszusán felveszi a BKP nevet.
1949. márc. 26. - 27.
A BKP KB ülésén győz a "moszkovita" irányvonal: a "hazai kommunisták" első számú vezetőjét. T. Kosztovot leváltják tisztségeiből.
1950. nov.
A BKP vezetője cservenkov lesz.
1950. nov.
(Év folyamán) A jugoszláviai Cazin vidékén felkelés tör ki az erőszakos kollektivizálás ellen.
1954. febr. - márc.
A BKP VI. kongresszusán - a szovjet nyomás kivédésére egyelőre taktikai jelleggel - Todor Zsivkov lesz a pártvezető, de Cservenkov megtartja tényleges befolyását.
1956. ápr. 2. - 6.
A BKP vezetőségi ülésével megkezdődik Valko Cservenkov tényleges pártvezető háttérbeszorulása: a ténylegesen is a párt élére kerülő Todor Zsivkov vezetésével elfogadják az SZKP XX. kongresszusának álláspontját, s bírálják Cservenkov korábbi vezetését. Itt gyökerezik a lényegében 1989-ig érvényesülő ún. "áprilisi irányvonal".
1961. nov. 28.
A NSZEP vezetése szerint az NDK-ban nem alakult ki személyi kultusz, így nincs szükség a hibák kijavítására sem.
1961. nov. 28. - 29.
A BKP némi hezitálás után a Szovjetunió mellé áll a szovjet-kínai vitában. Ez egyúttal T. Zsivkov végleges győzelmét jelenti a párton belül: Valko Cservenkov volt első titkárt kizárják a pártvezetésből (majd az 1962. novemberi VIII. kongresszuson a pártból), rehabilitálják Trajcso Kosztovot. A Szovjetunió a lépést különleges gazdasági kiváltságokkal honorálja.
1989. dec. 29.
A csehszlovák kommunista országgyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnöknek választja a nemrég még börtönbe küldött Václav Havelt.
1989. dec. 29.
A BKP határozata a török kisebbség vallási és kulturális alapjogairól, amit nacionalista ellentüntetések sora fogad.
1989. dec. 29.
A Szejm az állam nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.
1990. febr. 2.
A BKP jan. 30-án kezdődött XIV., rendkívüli kongresszusán deklarálja, hogy a demokratikus szocializmus talaján áll. A kongresszus után felajánlott kommunista vezetésű széles koalíciót az ellenzék elutasítja.
1990. febr. 2.
Andrej Lukanov vezetésével - paradox módon - megalakul Bulgária történelmének első tisztán kommunista kormánya, amelyben formálisan sincs jelen más pártbeli.
1990. febr. 2.
Az albán külügyminiszter protestáló levele Kosovó ügyében az ENSZ főtitkárához.
1990. ápr. 3.
A bolgár országgyűlés záróülése elfogadja a "sarkalatos törvények" egy részét, az ország nevét Bolgár Köztársaságra változtatja, és Petar Mladenovot megválasztja ideiglenes államfőnek.
1990. ápr. 3.
A BKP Bolgár Szocialista Pártra változtatja nevét.
1995. nov. 7.
A Bolgár Kommunista Párt kezdeményezésére Szófiában 29 kommunista párt konspiratív ülése új Kommunista Internacionálét (Komintern) alakításáról határoz. Elnöke Vladimír Szpaszov, a BKP vezetője lesz.
