pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 3 találat | 0 - 3
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1809. okt. 14.

A schönbrunni (bécsi) francia-osztrák békében Ausztria elveszíti Salzburgot, Dalmáciát, Bajorország javára Tirolt, Új-Galíciát (utóbbit a Varsói Hercegséghez csatolják) és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A Franciaországhoz tartozó Illír tartományok megszervezésével - amihez Raguzát is csatolják - megszűnik Ausztria tengeri kijárata. Napóleon 1811-ben a horvát határőr vidéket közvetlen kormányzása alól az Illír tartományokhoz csatolja.

1813. máj. 27.

Az I. Sándor, III. Frigyes Vilmos, II. Ferenc császár és Metternich közötti reichenbachi konvenció értelmében a Varsói Nagyhercegséget fel kell oszlatni.

1815. máj. 3.

Orosz-porosz-osztrák szerződés felosztja a Varsói Nagyhercegséget (a szakirodalom egy részében "Lengyelország negyedik felosztása"): Poznan tartományt Poroszországnak adja, a többin pedig létrehozza az Oroszországgal perszonálunióban álló Lengyel Királyságot ("Kongresszusi Lengyelország"). A három nagyhatalom protektorátusa alatt létrehozzák Krakkó Szabad Várost, amelynek elfogadják Adam Czartoryski kidolgozta alkotmányát. kapcsolódó térképek: 48


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék