Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 26 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1756. máj. 1.

A korábban ellenséges Bourbon- és a Habsburg-ház összefogásaként poroszellenes osztrák-francia semlegességi és védelmi szerződés aláírása Versailles-ban (első versailles-i szerződés). Ausztria célja elsősorban az osztrák örökösödési háborúban (breslaui porosz-osztrák előzetes béke, 1742) elvesztett Szilézia visszaszerzése.

1757. dec. 19.

Breslau megszerzésével Frigyes ismét Szilézia ura.

1760. jún. 23.

Porosz vereség az osztrákoktól a sziléziai Landeshutnál. Ezzel megszakad a kapcsolat Szászország és Szilézia között.

1760. aug. 15.

II. Frigyes győzelme a sziléziai Liegnitznél, amivel helyreállítja a júniusban megszakadt összeköttetést Szászország és Szilézia között, s ismét magához ragadja a stratégiai kezdeményezést.

1760. nov. 3.

Porosz győzelem a Szilézia ellen vonuló osztrákok fölött a szászországi Torgaunál (17 ezer porosz és 16 ezer osztrák halott).

1763. febr. 15.

A porosz győzelemmel véget érő kontinentális hétéves háborút lezáró osztrák/porosz-szász hubertusburgi béke aláírása a Lipcse melletti Hubertusburgban, a status quo ante bellum alapján: a vitatott Szilézia - leszámítva Troppau körzetét ("Osztrák-Szilézia") - porosz kézen marad. Ausztria és Poroszország között erőegyensúly jön létre. Miután egy európai háborút az orosz állásfoglalás döntött le, Oroszország európai tekintélye megnő. kapcsolódó térképek: 42 44

1777. dec. 30.

Közvetlen örökös nélkül meghal III. (Wittelsbach) József Miksa bajor választófejedelem (1745-1777). II. József a bajor trónra kerülő Károly Tivadar pfalzi választófejedelemnél igényt jelent be Alsó-Bajorországra (így akarván kárpótlást szerezni Szilézia elvesztéséért). Ezzel kezdetét veszi a bajor-osztrák örökösödési viszály.

1844. jún. 4. - jún. 6.

Sziléziai parasztfelkelés Breslau környékén, takácsfelkelés Glatz körzetében. kapcsolódó térképek: 54

1914. szept. 14.

Szergej Szazonov orosz külügyminiszter - mindenekelőtt a lengyel területekre vonatkozó - előzetes békefeltételei Anglia és Franciaország tájékoztatására. Eszerint (többek között) a Monarchiát osztrák-cseh-magyar királysággá kell átalakítani, Kelet-Galíciát és Kelet-Poroszország egy részét az Orosz Birodalomhoz, Nyugat-Galíciát, Sziléziát, Poznant a cár által irányított Lengyel Királysághoz csatolják; Oroszország szabad átjárást kap a Tengerszorosokon . kapcsolódó térképek: 116

1918. nov. 5.

A helyi Lengyel és Cseh Nemzeti Tanács egyezséget köt Tescheni Szilézia etnikai alapú ideiglenes megosztásáról. A döntés Lengyelországnak juttatja a lengyel többségű "Olszán túli területet" (Bogumin, Karviná) . kapcsolódó térképek: 129

1918. nov. 5.

Az USA elismeri a Román Egység Nemzeti Tanácsát, vagyis áldását adja a román területek egyesülésére . kapcsolódó térképek: 183

1918. nov. 5.

A litván Taryba Augustinas Voldemarast választja miniszterelnöknek.

1919. jan. 23.

A cseh hadsereg elfoglalja Tescheni Sziléziát. A lengyelek csak a skoczówi csatában állítják meg őket.

1919. jan. 23. - 31.

Felkelés Hotinban a besszarábiai román uralom ellen.

1919. jún. 15.

Helyi és tartományi választás Csehországban, Morvaországban és Sziléziában, amelyen összességében a Csehszlovák SZDP 20,4 %-kal győz, a 13,3 %-kal második Német SZDP előtt. kapcsolódó térképek: 150

1919. szept. 27.

Elmarad az eredetileg erre a napra kiírt népszavazás Tescheni Sziléziában.

1920. júl. 11.

Népszavazás Nyugat- és Kelet-Poroszországban (Warmia és Mazóvia), amelynek két körzete Németország mellett dönt: Allenstein körzete 97,9 %-kal, Marienwerder körzete 92,4 %-al. Lengyelország mellett mindössze három falu voksol . kapcsolódó térképek: 124 125

1920. júl. 11.

A szovjet hadsereg visszafoglalja a lengyelektől Minszket. kapcsolódó térképek: 139

1920. júl. 11.

Lord Curzon brit külügyminiszter fegyverszünetet javasol Szovjet-Oroszországnak, a lengyelekkel is egyeztetett feltételek alapján. Eszerint mind a lengyel, mind az orosz erőknek meg kell állniuk az 1919. decemberében Párizsban meghúzott demarkációs vonalnál, a vitatott kérdéseket pedig a londoni béketárgyalásokon kell rendezni. Az oroszok elutasítják a brit közvetítést . kapcsolódó térképek: 77 124 129 139

1920. júl. 11.

A spai konferencia elveti a népszavazást Tescheni Sziléziában és Orava/Spišben. A nagyhatalmi döntés megosztja a területet (Csehszlovákia kihasználja a lengyelek nehéz helyzetét), valamint Árva és Szepes megyéket Lengyelország és Csehszlovákia között. Lengyelország a konferencián a szövetségesek segítségét kéri.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék