pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 13 találat | 0 - 13
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1991. dec. 19.

A szerbek által ellenőrzött horvátországi területeket összevonva kikiáltják a független Krajinai Köztársaságot.

1992. ápr. 6.

Az Európai Közösség (a Jugoszlávia elleni 1941-es német támadás évfordulóján) elismeri a független Bosznia-Hercegovinát. A szerbek deklarálják a "Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztáraságot". A köztársaságban aznap kirobban az etnikai alapú polgárháború. kapcsolódó térképek: 288 289 327 328 329

1992. aug. 12.

A boszniai Banja Lukában deklarálják a "Szerb Köztársaságot".

1992. okt. 31.

A parlamentek a két boszniai szerb krajina egyesítésével deklarálják a "Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság" létrejöttét (később a "Bosznia-Hercegovina" jelzőt elhagyják). Vezetője Radovan Karadžić (a boszniai szerb párt vezetője) lesz, székhelye a Szarajevó melletti Pale. A BSZK kinyilvánítja, hogy "Jugoszláviában" kíván maradni. kapcsolódó térképek: 289

1992. okt. 31.

Törökország mint regionális nagyhatalom aktivizálódásának jeleként megrendezi a türk országok első csúcsértekezletét Ankarában. kapcsolódó térképek: 287

1995. máj. 30.

A boszniai szerb krajina parlamenti deklarációja szerint a horvátországi és boszniai szerbek államaikat egyesítve, Szarajevó fővárossal kikiáltják az "Egyesült Szerb Köztársaságot". kapcsolódó térképek: 291 292

1995. nov. 21.

Daytonban (Ohio, USA) az amerikai felügyelet mellett november 1-jén kezdődött boszniai békekonferencián a jugoszláv, horvát és boszniai államfő megköti a boszniai előzetes békét. A szerződés szerint az egységes független Bosznia-Hercegovina egy bosnyák-horvát föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból áll. A hatalmi szervek felállásáig 60 ezres NATO-békefenntartó erő (IFOR) állomásozik az országban. A szerződés perspektivikus problémája - a háború és az etnikai tisztogatások örökségével megterhelt tagállamok viszonya mellett - Szarajevó, a szerb köztársaság két részét összekötő keskeny brckói folyosó és a Prevlaka-félsziget (Kotori-öböl) státusa (utóbbi esetben, az 1998. júl. 15-én lejáró ENSZ-mandátum közeledtével, a montenegrói kormány 1998. febr. 20-án nemzetközi döntő bíráskodást igényel). kapcsolódó térképek: 292

1996. júl. 19.

Lemond R. Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Utódja a szintén keményvonalas Biljana Plavšić lesz.

1996. szept. 14.

A békeszerződés óta az első országos választás Bosznia-Hercegovinában. A 42 fős parlamenti helyért folyó harcban a bosnyák-horvát föderáció részéről az 1,3 millió érvényes szavazat 54,2%-ával a bosnyák Demokratikus Akció Pártja (SDA) győz (16 hely a föderációnak fönntartott 28-ból) a 25,3%-kal (8) második Horvát Demokrata Közösség (HDZ) előtt, a boszniai Szerb Köztársaság részéről az 1,1 millió érvényes szavazat 54,5%-ával a Szerb Demokrata Párt (SDS) győz (9 hely a köztársaságnak fenntartott 14-ből) a 17,4%-kal (3) második SDA előtt.

1997. febr. 14.

A nemzetközi döntőbizottság Párizsban egy évvel - majd 1998. márc. 15-én ismét - elhalasztja a döntést az 1991-ben még bosnyák többségű, a Szerb Köztársaság számára létfontosságú boszniai Brčko (a Száva menti folyosó) hovatartozásának kérdésében. Végül egyik félnek sem adva 1999 márc. 5-én Bosznia-Hercegovina szövetségi állam fennhatósága alá utalja.

1997. ápr.

vége Slobodan Milošević javasolja, hogy Kosovo Kis-Jugoszlávia tagköztársasága lehet - amennyiben az lesz a boszniai Szerb Köztársaság is.

1997. júl. 5.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje megfosztja hatalmától Biljana Plavšić államfőt.

1997. nov. 22. - 23.

A radikális R. Karadžić és a nagyhatalmak által támogatott Biljana Plavšić hivatalban levő elnök ellentéte miatt előrehozott parlamenti választás a boszniai Szerb Köztársaságban, amelyen - a menekültek voksainak beszámítása előtt (amelyekkel azután 15 muszlim képviselő jut be a szerb parlamentbe) - Karadžić eddig abszolút többséget élvező Szerb demokrata Pártja 32,9%-kal győz, Plavšić újonnan létrehozott Szerb Nemzeti Szövetsége/SNS (19,9%) és Šešelj Szerb Radikális Pártja/SRS (19,4%) előtt. A Szerb Szocialista Párt/SPS 12%-kal a negyedik. (Az 1998. szept. 12-13-i elnökválasztáson azután a radikális jelölt Nikola Poplasen legyőzi Plavšićot.)


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék