A Lengyelországot felosztó három nagyhatalom nevében I. Sándor, III. Frigyes Vilmos és I. Ferenc aláírja a Szent Szövetség alapokmányát, amelyhez 1817-ig az angol király kivételével (de Anglia is elfogadja az alapelveket) minden európai uralkodó csatlakozik. A misztikus szövetség célja a status quo és a monarchista államforma fenntartása. Kívülmarad a Pápai Állam és az Oszmán Birodalom. kapcsolódó térképek: 48
1815. nov. 20.
Aláírják a második párizsi békét. Ez Franciaországot 1789-es határai közé szorítja vissza (azaz lényegében sértetlen területtel kerül ki a háborúból), 700 millió frank hadisarc megfizetésére kötelezik, s garanciaként az ország északi és keleti határövezetét a szövetségesek 150 ezres hadereje öt évre megszállja. Chaumont felújításaként Anglia, Ausztria, Poroszország és Oroszország négyhatalmi szövetséget köt, amely a Szent Szövetség rendszerének reális alapja lesz. A nagyhatalmak elismerik és garantálják Svájc semlegességét. kapcsolódó térképek: 48
1818. nov. 12.
Az aacheni konferencián Franciaország csatlakozik az 1814. márciusi négyes szövetséghez ("aacheni jegyzőkönyv"). Ezzel Franciaország is a Szent Szövetség rendszerének része lesz.
1820. nov. 19.
A Szent Szövetség október 20 - december 8-i troppaui (Szilézia) második konferenciája - angol és francia fenntartás mellett - nyilatkozata meghirdeti a forradalmi mozgalmak elleni fegyveres intervenció elvét, és kiáll a Nápoly-szicíliai Kettős Királyság uralkodója, IV. Ferdinánd hatalmának helyreállítása mellett. kapcsolódó térképek: 49
1821. jan. 26. - máj. 21.
A Szent Szövetség Anglia és Franciaország távollétében Laibach/Ljubljanában folytatódó második kongresszusa felhatalmazza Ausztriát, hogy csapatokat vessen be a nápolyi (majd a piemonti) forradalom leverésére. kapcsolódó térképek: 49 50 50
1821. márc. 7.
Az előző nap Iaşiba érkezett Alexandrosz Ypszilantisz Mihai Şuţu moldvai fanarióta fejedelemmel együtt felkelésre szólító kiáltványt intéz a görögökhöz, akik csatlakoznak hozzá. Ypszilantisz átveszi a kormányzást Şuţutól. kapcsolódó térképek: 52
1821. márc. 7. - márc. 8.
A Szent Szövetség által felhatalmazott osztrák haderő Rietinél és Pedelagonál legyőzi a nápolyi karbonári forradalmi csapatokat. kapcsolódó térképek: 49
1821. márc. 17.
A cár a Szent Szövetség forradalomellenes alapállása szellemében elítéli a görög felkelést és Ypszilantiszt távollétében megfosztja őrnagyi (Vladimirescut pedig hadnagyi) rangjától. A patriárka a Porta nyomására kiátkozza Ypszilantiszt.
1821. máj. 12.
A laibachi kongresszus deklarációja a Szent Szövetség szellemében pontosítja a beavatkozás elvét.
1822. dec. 1.
A Szent Szövetség 1822. okt. 20-dec. 14. között Veronában ülésező harmadik - immár teljes - konferenciáján a nemzeti mozgalmak támogatása értelmében vett külpolitikai fordulatot végrehajtó Anglia ellenállása mellett Franciaország, Oroszország, Ausztria és Poroszország elítéli a görög lázadókat (emiatt lemond Kapodisztriasz orosz külügyi államtitkár), továbbá felhatalmazza Franciaországot a beavatkozásra a spanyol forradalom ellen. Ausztria hiába javasolja, hogy Itáliát alakítsák át osztrák fennhatóság alatt álló államszövetséggé. kapcsolódó térképek: 49 50
1823. ápr. 7.
A Szent Szövetség által felhatalmazott francia csapatok átlépik a spanyol határt, május 24-én elfoglalják Madridot, június 24-én Cadizt, a forradalmat leverik, s VII. Ferdinándot véres megtorlás közepette visszahelyezik a trónra. Ez a Szent Szövetség utolsó győzelme. kapcsolódó térképek: 49
1823. dec. 2.
A kongresszushoz szóló üzenetében James Monroe amerikai elnök visszautasítja a Szent Szövetség beavatkozását a dél-amerikai szabadságmozgalmakba, s kijelenti, hogy az európai hatalmaknak nincs beleszólásuk az amerikai kontinens ügyeibe ("Amerika az amerikaiaké" - Monroe-elv).
1830. aug. 3.
Orosz-osztrák megegyezés Karlsbadban, ennek értelmében elismerik a júliusi monarchiát, de nem engedik meg Franciaországnak, hogy Európa ügyeibe beleszóljon (azaz lényegében kizárják a Szent Szövetségből). II. Mahmud szultán újabb rendeletben konkretizálva megerősíti Szerbia széles autonómiáját, örökletes vazallus fejedelemnek ismerve el Miloš Obrenovićot. Ugyancsak elismeri a szerb egyház önállóságát, élén a belgrádi metropolitával. A török csapatok hat erőd kivételével kivonja a fejedelemségből. kapcsolódó térképek: 51
1830. aug. 9.
Új alkotmányt elfogadva Lajos Fülöp (1830-1848) orleansi herceg kerül a francia trónra. Ezzel Franciaország kiválik a Szent Szövetségből, s felbomlik az 1827-es hármasszövetség is.
1830. aug. 17.
I. Miklós orosz cár a diplomáciai kapcsolatok megszakítását és egy a Szent Szövetség nevében megindítandó intervenciót körvonalaz Franciaország ellen.
1833. szept. 10.
Orosz-porosz-osztrák felhívás Teplitzben a Szent Szövetség reaktiválására a forradalmi mozgalmak ellen. Következménye a münchengrätzi és a berlini szerződés lesz.
1833. okt. 18.
A berlini szerződésben ("Keleti Szent Szövetség") Ausztria, Oroszország és Poroszország kölcsönös segítségnyújtást irányoz elő külső támadás és belső zavarok esetére, azaz tulajdonképpen garantálják egymás lengyel birtokait, és egy új forradalom esetére megegyeznek a lengyelek elleni közös fellépésben. A három birodalom közös megszállás alá veszi - bár nem annektálja - Krakkót. Mindezzel felülbírálják a bécsi rendezést.
1834. ápr. 22.
Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Portugália szövetsége ("nyugati alkotmányos államok négyes szövetsége") a "keleti Szent Szövetség" ellen.
1873. okt. 22.
Ausztria, Németország és Oroszország uralkodóinak második találkozóján Schönbrunnban I. Vilmos csatlakozik a júniusi kétoldalú konzultatív paktumhoz, amivel létrejön a franciaellenes élű informális ún. három császár szövetsége (lényegében a keleti Szent Szövetség újjáélesztése).
