pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 181 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1768. okt. 6.

A Porta - miután III. Musztafa ultimátumban szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Lengyelországból, és szüntesse be az ortodox "disszidensek" támogatását - francia befolyásra, a Bari Konföderáció támogatására és a krími tatárok nyomására hadat üzen a cárnőnek. Ezzel kezdetét veszi az 1768-1774-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 34 37 41 46

1768. okt. 28.

A Porta Kis István uralmának megdöntésére irányuló török-velencei támadását a montenegrói csapatok a szeptemberi vereségek után Bjelopavlicnál visszaverik.

1771. júl. 6.

Ausztria védelmi szövetsége a Portával, amelyben Olténia (Kis-Oláh ország) átengedése fejében fegyveres segítséget ígér.

1774. júl. 21.

Az orosz-török háborút lezáró (1775. jan. 24-én ratifikált) kücsük kajnardzsa-i békével Oroszország megkapja az áhított fekete-tengeri kijáratot: a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyása közötti területet és a Kercs-félszigetet, valamint Azovot. A szultán elismeri az addig török fennhatóság alatt állt Krími tatár kánság függetlenségét (Kercs és Jenikalé tatár erődjeit megszerzi Oroszország). Moldva és Havasalföld visszakerül az Oszmán Birodalomhoz, de a cárnő jogot kap arra, hogy a fejedelemségek és a görög egyház érdekeit képviselje a Portánál, továbbá angol és francia mintára megkapja a kapitulációkat. Oroszország szabad kereskedelmi hajózási jogot kap a Fekete-tengeren (amely ezzel megszűnik "török tónak" lenni), és megnyílnak a Szorosok (Boszporusz, Dardanellák) az orosz kereskedelmi hajók előtt. A békekötés napja az ún. keleti kérdés mint az oszmán hagyaték sorsának "születésnapja". kapcsolódó térképek: 37 41 46 53 59 100 117

1777. febr. 25.

A Porta jóváhagyja Bukovina elcsatolását.

1787. aug. 24.

A Porta miután az előző évben orosz jóváhagyás nélkül leváltotta a román fejedelemségek vezetőit, majd 1787-ben ultimátumban szólította fel Oroszországot a Krím és Grúzia kiürítésére, preventív háborút kezdeményezve hadat üzen Oroszországnak. Ezzel kezdetét veszi az 1787-1792-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 37 41

1788. jún.

Kara Mahmud pasa Scutariban lemészároltatja a megnyerésére érkező osztrák küldöttséget. Jutalmul a szultán hivatalosan kinevezi Scutari kormányzójának.

1795.

A Portától való függetlenségét kinyilvánító Oszman Paszvand-Oglu vidini aga (a várost 1794-ben foglalta el) a janicsárokkal megtámadja a Belgrádi pasalikot, első hadjáratát azonban a szerb csapatok segítségével visszaverik. Jutalmul a Porta tovább bővíti a Belgrádi pasalik önkormányzatát. II. Katalin rendelete az orosz kereskedők védelmében megtiltja a zsidók letelepedését az eredeti orosz területeken, csak az újonnan szerzett ún. Elkülönített Körzet városaiban engedélyezi azt.

1798. aug. 24.

Miután a szultán júliusban tengeri támogatást kért a cártól Szentpétervárott az orosz-török szövetség alapját képező tervet fogadnak el a Porta megsegítésére.

1798. szept. 1.

A Porta hadat üzen Franciaországnak, amivel formálisan is megkezdődik a francia-török háború (1798-1802).

1798. okt. 29.

Az I. Péter püspök-fejedelem által egyesített montenegrói törzsek 22-ére összehívott cetinjei gyűlésükön elfogadják az ország első törvénykönyvet (amely lényegében az 1796-os törvények kiegészítése polgári cikkelyekkel). Részben az orosz cár nyomására a Porta 1799-ben formálisan is elismeri Montenegró függetlenségét és Brda déli részeinek csatolását. kapcsolódó térképek: 46 106 108 330

1799. jan. 3.

Lényegében az egyiptomi hadjárat eredményezte franciaellenes orosz-török szövetség formális megkötése Konstantinápolyban. A szerződés titkos záradéka szabad áthaladást biztosít az orosz hadihajóknak a Szorosokon. Egyúttal angol-török szövetséget is kötnek. Végleg körvonalazódik a második franciaellenes koalíció. A háborúba bonyolódó Porta megpróbál kiegyezni a helyi ajánokkal: a lázadó Paszvand-Oglu - miután nem sikerült legyőzni - a szultántól pasa rangot kap (és Vidin majd csak 1807-es halála után száll vissza a Portára), Tepeleni Ali pasát Rumélia kormányzójának nevezi ki (ez a legmagasabb tisztség a Balkánon). Az ajánok ennek ellenére szakadár politikát folytatva Franciaország szövetségét keresik. A janicsároknak a szultán megengedi, hogy visszatérjenek Belgrádba. kapcsolódó térképek: 52

1802. jún. 25.

Francia-török békekötés, amelyben Napóleon visszadja a Portának a ténylegesen már amúgysem birtokolt Egyiptomot. A békében Napóleon megújítja az 1740-es kapitulációkat is, amelyek értelmében Franciaország az Oszmán Birodalom római katolikusainak protektora.

1802.

Az Oszmán Birodalom belzavarai közepette felerősödő orosz nyomásra a Porta újabb hatti-humajunban erősíti meg a még a kücsük-kajnardzsai szerződésben rögzített autonómiát a román fejedelemségekben. Ugyanekkor hét évben szabja meg a fejedelmek uralkodásának időtartamát, és gyakorlatilag leválthatatlanná teszi őket. Leszögezi, hogy orosz jóváhagyás nélkül a Porta jelöltje nem nevezhető ki fejedelemnek, ami megerősíti az orosz befolyást a fejedelemségekben. A Porta a fejedelemségek élére Constantin Ypsilanti (Havasalföld) és Alexander Murusi (Moldva) orosz jelölteket nevezi ki.

1805. szept. 23.

Mivel Franciaország ismét fenyegeti Egyiptomot, a Porta Konstantinápolyban szövetségre lép Oroszországgal. Az 1799-est megerősítő szerződés értelmében az orosz hadihajók szabadon átjárhatnak a Szorosokon, amely más országok előtt zárva marad.

1805. nov.

A szerbek elfoglalják Smederevo/Szendrőt, amely a felkelők első székhelye lesz. Az ide összehívott szkupstina decemberben megtagadja az adófizetést a Portának. kapcsolódó térképek: 51

1806.

Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50

1806. jan. 1.

A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.

1806. aug. 30.

A szultán a kücsük-kajnardzsai békét ismétlő 1802-es megállapodás ellenében francia nyomásra leváltja Alexander Morusi moldvai és Constantin Ypsilanti havasalföldi oroszbarát fanarióta fejedelmeket. A Porta megszegi a Szorosokra vonatkozó 1799-es egyezményt. Oroszország válaszul ultimátumot intéz a Portához. Napóleon bátorítja a szultán oroszellenes fellépését. kapcsolódó térképek: 41

1806. okt. 17.

A Porta elkésett lépéssel visszahelyezi tisztségükbe a fejedelmeket.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék