pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 69 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1757. okt. 30.

III. Oszmán (1754-1757) halála után III. Musztafa (1757-1774) trónralépése az Oszmán Birodalomban.

1767. jan. 16.

A szultán felszámolja az Ohridi patriarkátust, az utolsó önálló (autokefal) ortodox egyházat az Oszmán Birodalomban. Ettől kezdve a montenegrói püspök-fejedelem (vladika) képviseli a de facto önálló pravoszláv egyházat. kapcsolódó térképek: 95 173

1769. febr. 9.

/jan. 29. II. Katalin protektori hangvételű felhívást intéz az Oszmán Birodalom pravoszlávjaihoz.

1774. júl. 21.

Az orosz-török háborút lezáró (1775. jan. 24-én ratifikált) kücsük kajnardzsa-i békével Oroszország megkapja az áhított fekete-tengeri kijáratot: a Dnyeper és a Déli-Bug alsó folyása közötti területet és a Kercs-félszigetet, valamint Azovot. A szultán elismeri az addig török fennhatóság alatt állt Krími tatár kánság függetlenségét (Kercs és Jenikalé tatár erődjeit megszerzi Oroszország). Moldva és Havasalföld visszakerül az Oszmán Birodalomhoz, de a cárnő jogot kap arra, hogy a fejedelemségek és a görög egyház érdekeit képviselje a Portánál, továbbá angol és francia mintára megkapja a kapitulációkat. Oroszország szabad kereskedelmi hajózási jogot kap a Fekete-tengeren (amely ezzel megszűnik "török tónak" lenni), és megnyílnak a Szorosok (Boszporusz, Dardanellák) az orosz kereskedelmi hajók előtt. A békekötés napja az ún. keleti kérdés mint az oszmán hagyaték sorsának "születésnapja". kapcsolódó térképek: 37 41 46 53 59 100 117

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1788. márc. 14.

II. Katalin protektori felhívása az Oszmán Birodalom pravoszlávjaihoz.

1792. jan. 9.

Az galac/galaţi-i béketárgyalások végeztével Iaşiban aláírják az orosz-török háborút lezáró békeszerződést. Az 1774-es ill. 1783-as szerződéseket elismerni kényszerülő Oszmán Birodalom és Oroszország új határa a Dnyeszter lesz (orosz kézre kerül a Déli-Bug és a Dnyeszter köze Ocsakov erődjével. kapcsolódó térképek: 37 41

1800. okt. 14.

I. Pál ill. a külügyek irányítója, Fjodor Rosztopcsin gróf (Anglia felé a fegyveres semlegességet hangoztató) britellenes terve porosz, osztrák és francia részvétellel az Oszmán Birodalom felosztására: Oroszország igényt tart Moldvára, Ruméliára és Konstantinápolyra, a többi (Bosznia, Szerbia, Havasalföld) Ausztriáé és Poroszországé lehet; Görögország és a szigetek egy köztársaságot alkotnának a négy hatalom védnöksége alatt, Egyiptom Franciországé; egy orosz hadsereg Perzsián át szétverné a brit uralmat Indiában.

1802. jún. 25.

Francia-török békekötés, amelyben Napóleon visszadja a Portának a ténylegesen már amúgysem birtokolt Egyiptomot. A békében Napóleon megújítja az 1740-es kapitulációkat is, amelyek értelmében Franciaország az Oszmán Birodalom római katolikusainak protektora.

1802.

Az Oszmán Birodalom belzavarai közepette felerősödő orosz nyomásra a Porta újabb hatti-humajunban erősíti meg a még a kücsük-kajnardzsai szerződésben rögzített autonómiát a román fejedelemségekben. Ugyanekkor hét évben szabja meg a fejedelmek uralkodásának időtartamát, és gyakorlatilag leválthatatlanná teszi őket. Leszögezi, hogy orosz jóváhagyás nélkül a Porta jelöltje nem nevezhető ki fejedelemnek, ami megerősíti az orosz befolyást a fejedelemségekben. A Porta a fejedelemségek élére Constantin Ypsilanti (Havasalföld) és Alexander Murusi (Moldva) orosz jelölteket nevezi ki.

1806. júl. 20.

Párizsi orosz-francia szerződés, amelynek értelmében Oroszország a Cattarói-öblöt (ahonnan a montenegrói csapatoknak távozniuk kell) átengedi Ausztriának, deklarálják a Jón-szigetek és Raguza független köztársasági státusát, elismerik az Oszmán Birodalom függetlenségét, és a francia csapatok három hónap alatt el kell hagyniuk az összes német területet.

1808. febr. 2.

Napóleon ismét megszállja a pápai államot. Napóleon nagyszabású javaslata I. Sándornak az Oszmán Birodalom felosztására, egyúttal szabad kezet adva neki Finnországban. I. Sándor válaszában a román fejedelemségek előzetes átengedését kéri, valamint ígéretet, hogy Napóleon nem növeli meg a Varsói Hercegség területét. Megegyezés nem jön létre.

1808. okt. 12.

Napóleon és I. Sándor orosz cár, valamint vezető politikusok szeptember 27 - október 14. közötti erfurti találkozója - amelyen négy király és 34 fejedelem hódol Napóleonnak ("erfurti fejedelmi napok") - megújítja a két hatalom szövetségét. Az erfurti francia-orosz egyezmény (mivel Tilsitben a Jón-szigetek és Dalmácia francia kézre került) a román fejedelemségeket és Finnországot orosz érdekszférába utalja, míg Napóleon szabad kezet kap az Ibériai-félszigeten. Az Oszmán Birodalom Tilsitben felmerült felosztása lekerül napirendről. kapcsolódó térképek: 37 51

1815. szept. 26.

A Lengyelországot felosztó három nagyhatalom nevében I. Sándor, III. Frigyes Vilmos és I. Ferenc aláírja a Szent Szövetség alapokmányát, amelyhez 1817-ig az angol király kivételével (de Anglia is elfogadja az alapelveket) minden európai uralkodó csatlakozik. A misztikus szövetség célja a status quo és a monarchista államforma fenntartása. Kívülmarad a Pápai Állam és az Oszmán Birodalom. kapcsolódó térképek: 48

1826. okt. 7.

A Porta az augusztus 1-jén induló tárgyalások végén - Anglia és Ausztria nyomására - Akkermanban aláírja az orosz-török szerződést, amelyben elfogadja az 1812-es bukaresti béke tiszteletbentartását követelő orosz ultimátumot. A román fejedelemségekben hét évente fejedelemválasztást ir elő (amelynek eredményét Szentpétervárnak és Isztambulnak egyaránt jóvá kell hagynia); valamint mindkét fejedelemségben új közigazgatási szabályzat bevezetését. Megerősítik Szerbia széles autonómiáját. Oroszország az Oszmán Birodalommmal egyenlő jogokat kap a Szorosokban. kapcsolódó térképek: 50 51 59 100 51 59 100

1828. máj. 7.

A 105 ezres orosz haderő átkelve a Pruton betör az Oszmán Birodalomba.

1829. szept. 14.

Megkötik a drinápolyi orosz-török békét . A Porta elismeri Görögország autonómiáját a szövetségesek védnöksége alatt. Nemzetközileg először elismerten megerősítik Szerbia autonómiáját, átengedve egyúttal neki az igényelt (mert 1813-ban egyszer már elfoglalt) hat déli nahijét. Az 1826-os akkermani szerződés szellemében megerősítik az öt év óta orosz megszállás alatt álló Havasalföld és Moldva autonómiáját: új szervezeti szabályzatot ("alkotmányt") kívánnak adni nekik. Oroszország annektálja a Duna-deltát a Kígyó szigettel. A Porta pénzügyi helyzetét megrendítő hatalmas kárpótlásra kényszerül, amelynek kifizetéséig az orosz csapatok megszállva tartják a fejedelemségeket. A Szorosokat megnyitják az orosz kereskedelmi hajók előtt, Oroszország szabadkereskedelmi jogot kap az Oszmán Birodalom egész területén és a Fekete-tengeren. kapcsolódó térképek: 49 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333 50 51 52 58 59 64 100 101 104 109 117 333

1844. máj. 31. - jún. 8.

I. Miklós angliai látogatása során javaslatot tesz Angliának az Európa "beteg emberének" aposztrofált Oszmán Birodalom felosztására - pontosabban deklarálja, hogy "számítani kell" a beteg ember halálára. Eszerint többek között Konstantinápoly szabad város lesz, Oroszország katonai ellenőrzést gyakorol a Boszporusz fekete-tengeri kijárata, Anglia vagy Ausztria pedig a Dardanellák égei-tengeri kijárata fölött.

1853. jan. 9. - febr. 21.

Oroszország újabb javaslata Angliának az Oszmán Birodalom felosztására. Eszerint Konstantinápoly Oroszországé, Moldva, Havasalföld, Szerbia és Bulgária orosz protektorátus lenne; Egyiptom és Kréta pedig Angliáé. Anglia elutasítja a javaslatot.

1853. márc. 2.

Menysikov orosz nagykövet Konstantinápolyban előadja Oroszország - döntően az Oszmán Birodalom görögkeleti vallású lakossága fölötti protektorátust igénylő - követeléseit.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék