pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 47 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1791. jan. 9.

A hágai-angol-osztrák-porosz-holland konferencia a belga rendek kiváltságainak szavatolása mellett garantálja a belgiumi osztrák uralmat. A Habsburgoknak tehát nem sikerült megszerezniük Bajorországot Belgiumért cserébe.

1792. aug. 19.

Az orosz-porosz intervenciós haderő a francia emigráns hadsereggel együtt Belgium felől átlépi a francia határt.

1793. márc. 18.

Döntő francia vereség az osztrákoktól a belgiumi Neerwindennél. A franciák ezután kiürítik Belgiumot.

1795. okt. 1.

Franciaország annektálja Belgiumot és Luxemburgot azaz a Rajna balpartját.

1797. okt. 17.

A leobeni egyezséget szentesítő francia-osztrák békekötés az Udine melletti Campo Formióban. A béke értelmében II. Ferenc Velence, Isztria, Dalmácia és Salzburg ellenében lemond Belgiumról és Lombardiáról. A békeszerződés felszámolja a Velencei Köztársaságot: Ausztria kapja nagyobb keleti részét (Isztria, Dalmácia stb.), nyugati részét (Brescia, Bergamo) a Ciszalpin Köztársasághoz (Lombardia) csatolják. Franciaországé lesznek a Jón-szigetek Korfuval. A Velencéhez tartozott szárazföldi városokért - Butrinto, Parga, Preveza, Vonica ("Velencei Albánia") - hosszú és sikertelen harcot indít Tepeleni Ali janinai pasa. A béke értelmében a rajnai szerzeményeket a rastatti kongresszus elé kell terjeszteni, s ott kötik meg a békét a Német Birodalommal. kapcsolódó térképek: 36 42 48 107 327

1815. jún. 9.

Aláírják a Bécsi Kongresszus záróokmányát. Európában helyreáll az öt nagyhatalom egyensúlya, megszilárdulnak a konzervatív monarchiák. Elvben helyreállítják az 1795-ös határokat: Ausztria megkapja Lombardiát, Dalmáciát (amelyet majd 1849-ig egységesen kormányoz), Galíciát, de lemond Belgiumról (amelyet Hollandiával Németalföld néven egyesítenek) és Baden-Württembergről; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobbik felét, Finnországot és Besszarábiát; Poroszország elveszíti lengyel területeinek egyrészét, ugyanakkor területeket nyer a német tartományokban; létrejön a 38 államot lazán összekapcsoló Német Szövetség; Svájc semleges lesz. kapcsolódó térképek: 39 42 44 46 47 48 107 199 206 317

1830. okt. 4.

A nemzetgyűlés ikiáltja Belgium függetlenségét.

1830. okt. 14.

Angol-francia szerződés Hollandia és az első párizsi békében megszabott határai között restaurált Belgium szétválasztásáról.

1830. nov. 18.

Miután az országot annektálni óhajtó Franciaország és a Bécsi Kongresszus szellemében intervencióra kész Oroszország ellen van, Anglia a számára rosszabb két másik megoldással szemben tudomásul veszi, angol-francia egyezmény születik Belgium függetlenségéről.

1830. dec. 20.

A nagyhatalmak londoni konferenciája elismeri Belgium függetlenségét. A gyorsan összehívott lengyel szejm kiadja a felhívást a felkelésre. A lengyel parasztság azonban nem mozdul, a felkelők pedig megosztottak.

1831. jan. 20.

A Hollandiától elszakadt Belgiumot a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Oroszország) független és semleges államnak nyilvánítják.

1831. jún. 4.

Belgium trónjára lép I. (Szász-Koburg) Lipót (1831-1865).

1831. aug. 2.

Belgiumot holland csapatok özönlik el. Franciaország ultimátumára a csapatokat kivonják.

1831. nov. 15.

A nagyhatalmak (Ausztria, Franciaország, Anglia, Poroszország és Oroszország), valamint Belgium és Hollandia londoni jegyzőkönyve garantálja Belgium függetlenségét, "örök időkre semlegesnek" nyilvánítva az országot.

1839. ápr. 19.

A londoni jegyzőkönyvben (Poroszország, Ausztria, Oroszország, Franciaország, Hollandia, Belgium) Vilmos hollandiai uralkodó elismeri Belgium függetlenségét. Ez lényegében holland-belga békét jelent.

1865. okt. 4.

(és 11.) III. Napóleon a franciaországi Biarritzban - elismerve a németországi porosz szupremáciát - semlegességet ígér Bismarcknak egy porosz-osztrák háború esetére. Egyúttal Franciaország elismeri az egységes olasz államot. Cserében Bismarck Luxemburgot ígéri a franciáknak (III. Napóleon eredetileg Belgiumot is követelte) . kapcsolódó térképek: 61

1914. aug. 2.

Oroszország hadat üzen Németországnak.

1914. aug. 2.

Németország ultimátumban követeli Belgiumtól csapatai átengedését Franciaország ellen. Belgium a követelést elutasítja. A német csapatok hadüzenet nélkül benyomulnak Luxemburgba.

1914. aug. 2.

Enver pasa hadügyminiszter nyomására titkos oroszellenes török-német (és török-osztrák-magyar) szövetségi szerződést kötnek, amelynek értelmében a Porta német oldalon belép a háborúba, ha Oroszország hadba lép Németország ellen (utóbbi ugyanezen a napon megtörténik). Az Oszmán Birodalom az első hatalom, amely dönt a szövetségkötés kérdésében (ha nem is nyilvánosan) . kapcsolódó térképek: 111

1914. aug. 2.

Olaszország mint a hármas szövetség egyezményének megfelelően semlegességi nyilatkozatot tesz. Semlegessége fejében Dél-Tirol olasz többségű területének (Trentino) átengedését kéri, amit a Monarchia elutasít.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék