pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 425 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1779. máj. 13.

Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44

1799. ápr. 50.

A második lengyel légió veresége Magnanónál a Szuvorov vezette oroszoktól.

1814. márc. 1.

A repedező egyetértés miatt a szövetségesek a 20 évre kötött chaumonti négyhatalmi (angol-porosz-orosz-osztrák) szerződésben állást foglalnak Napóleon teljes veresége (különbéke tilalma), valamint Németország, Hollandia, Svájc, Spanyolország teljes függetlensége mellett. A szerződés az 1815-ös végleges rendezés alapja lesz.

1832. máj. 27.

Délnémet demokraták 25 ezres gyűlése Hambachban lengyel emigránsok részvételével. A gyűlés Németország egyesítését és demokratikus átalakítását követeli.

1832. máj. 27.

Az egyiptomi csapatok beveszik a palesztinai Akkont, miután a drinápolyi békével elégedetlen Mohamed Ali szembefordult a szultánnal.

1848. febr. 27.

Az első forradalmi megmozdulások Dél-Németországban.

1848. márc. 31. - ápr. 3.

Az össznémet Előparlament egész Németországra szóló érvénnyel választásokat hirdet.

1848. ápr. 11.

V. Ferdinánd király aláírással szentesíti a pozsonyi magyar országgyűlés alkotmányos átalakítását körvonalazó törvényeit. Cenzusos választójogi törvényt fogadnak el. Az ország új fővárosa Pest-Buda lesz.

1848. ápr. 11.

A Mieroslawski vezette poseni lengyel bizottság egy parasztfelkeléstől való félelmében Jaroslavecben újra megegyezik a porosz vezetéssel szervezetei feloszlatásáról (jaroslaveci konvenció). A felkelők nem fogadják el az egyezményt.

1848. ápr. 11.

Frantisek Palackỳ cseh nacionalista a német nagy előparlamenthez küldött levelében megalapozza az ún. ausztroszlávizmus eszméjét, amelynek értelmében Ausztriának nem szabad belépnie Németországba, hanem önálló, nemzetek fölött álló államként kell megmaradnia.

1848. máj. 23.

A poznani küldöttek a frankfurti gyűlés elé terjesztik "Lengyelország" helyreállítására onatkozó következtetéseiket, azzal, hogy a német többségű területeket átengedik Németországnak.

1849. márc. 27.

A frankfurti német gyűlés - válaszul Schwarzenberg lépésére - 267:263 arányban elfogadja a Német Birodalom alkotmányát (és az általános választójogot rögzítő választási törvényt), amely Németországot az ún. kisnémet egység szellemében (porosz vezetéssel, Ausztria nélkül) örökös császársággá nyilvánítja. kapcsolódó térképek: 55

1849. ápr. 28.

IV. Frigyes Vilmos porosz király visszautasítja a frankfurti gyűléstől kapott német császári címet és feloszlatja a gyűlést. Az össznémet gyűlés nem engedelmeskedik, és Németországban megkezdődik a harc a birodalmi alkotmány életbeléptetéséért. kapcsolódó térképek: 55 61 61

1853. ápr. 8.

Poroszország a Zollverein 12 éves meghosszabbításaként a német adóunió és vámunió egyesítésével új vámszövetséget hoz létre (1854. jan. 1-jén lép életbe), amivel ismét túlsúlyra juttatja Németországban a kisnémet irányzatot.

1869. aug. 7. - 9.

Eisenachi kongresszusán megalakul a Németországi Szociáldemokrata Párt.

1870. júl. 2.

A sajtó kiszivárogtatja, hogy Bismarck ösztönzésére a spanyol trónra Hohenzollern Lipót főherceget jelölik, ami diplomáciai konfliktust robbant ki Németország és Franciaország között.

1871. febr. 26.

A versailles-i előzetes békében Franciaország átengedi Németországnak Elzászt és Lotharingia nagyobb részét, hozzájárul Párizs ideiglenes megszállásához és 5 milliárd frank hadisarc fizetésére kötelezi magát. Garanciaként a német csapatok az ország keleti területeit megszállva tartják . kapcsolódó térképek: 63

1871. márc. 21.

Németország szövetségi kancellárja Bismarck lesz.

1873. okt. 22.

Ausztria, Németország és Oroszország uralkodóinak második találkozóján Schönbrunnban I. Vilmos csatlakozik a júniusi kétoldalú konzultatív paktumhoz, amivel létrejön a franciaellenes élű informális ún. három császár szövetsége (lényegében a keleti Szent Szövetség újjáélesztése).

1875. máj. 22. - máj. 27.

Gothában két munkáspárt (Általános Német Munkásegylet, Németországi Szociáldemokrata Párt) egyesülésével megalakul Németország Szociáldemokrata Munkáspártja. Hamarosan a nemzetközi munkásmozgalom legerősebb pártja lesz.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék