pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 320 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1775. jún. 15.

Mária Terézia a Habsburg Monarchia osztrák-cseh tartományait - Tirol, Vorarlberg és a Tengermellék, valamint Galícia kivételével - egységes vámterületnek nyilvánítja. Magyarország vámkülföld marad.

1776. aug. 9.

Mária Terézia a Horvátoszágon (és ezen keresztül Magyarországon) belülre helyezett Fiuménak trieszti mintára biztosítja a szabad kikötői státust.

1778. jún. 6.

Mária Terézia az 1718 óta közvetlenül igazgatott Temesi Bánságot (Bánát, Bánság) visszacsatolja Magyarországhoz. Területén kialakítják Torontál, Temes és Krassó vármegyéket. A határőrvidéket külön igazgatják. kapcsolódó térképek: 44 184 256 322

1779. ápr. 23.

Mária Terézia Fiumét kerületével együtt különleges jogállással közvetlenül Magyarországhoz csatolja. kapcsolódó térképek: 74

1784. máj. 1.

II. József népszámlálási rendelete. AZ 1784-1786 között végrehajtott népszámlálás szerint Magyarország mintegy 8 millió lakosának- a 18. századi nagy betelepítések következményeként- az 1720-as 45% helyett mindössze 29% a magyar.

1790. dec. 21.

Megnyílik az erdélyi országgyűlés, amelynek fő témája az unió Magyarországgal. Ellene lépnek fel a szászok, majd 1791 március 12-i leiratában a császár is elveti azt. Az országgyűlésen kerül először terítékre az oláh (román) kérdés.

1792. ápr. 20.

A francia törvényhozó gyűlés XVI. Lajos kezdeményezésére hadat üzen I. Ferencnek mint "Magyarország és Csehország királyának". Ezzel kezdetét veszi a francia forradalmi háború.

1808. aug. 19.

Uralkodói állásfoglalás értelmében Fiume - a horvát szábor értelmezésével szemben - közvetlenül Magyarországhoz tartozik.

1835. márc. 2.

Meghal I. Ferenc. Utódja a csökkent szellemi képességű fia lesz (1835-1848), mint I. Ferdinánd néven Ausztria császára, valamint V. Ferdinánd pedig Magyarország és Csehország királya.

1835. nov. 28.

V. Ferdinánd hozzájárulásával a Partiumot (1836-os hatállyal) visszacsatolják Magyarországhoz. kapcsolódó térképek: 74

1842. aug. 31.

Belső zűrzavar közepette Mihály szerb fejedelem Magyarországra menekül.

1848. márc. 3.

A pozsonyi magyar országgyűlés a birodalomnak demokratikus alkotmányt, benne Magyarországnak önállóságot követel.

1848. máj. 30.

Az utolsó erdélyi rendi országyűlés Kolozsvárott kimondja az uniót Magyarországgal.

1848. jún. 12.

A szerb határőr-katonaság fegyveres harcba kezd Magyarország ellen. kapcsolódó térképek: 56

1848. jún. 12. - jún. 17.

Miután Bécs visszautasítja egy független cseh nemzeti kormány felállítását, pánszláv ("pünkösdi") felkelés tör ki Prágában, amelyet Windischgrätz csapatai gyorsan levernek, feloszlatva a pánszláv kongresszust. kapcsolódó térképek: 55

1848. aug. 31.

A bécsi kormány Magyarországot osztrák tartománnyá nyilvánítja.

1848. aug. 31.

Jelačić bevonul Fiuméba, amelyet Horvátországhoz csatolnak.

1848. szept. 11.

Jelačić horvát bán 35 ezres sereggel betör Magyarországra. kapcsolódó térképek: 56

1848. szept. 16.

Magyarországon Kossuth Lajos vezetésével Országos Honvédelmi Bizottmány néven forradalmi kormány alakul (a képviselőház okt. 8-án nyilvánítja teljhatalmú kormánynak).

1848. szept. 19.

A szlovák légió Myjavánál betör Magyarországba, de 29-éig visszavonulásra kényszerítik.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék