pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 415 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1762. jún. 19.

Orosz-porosz védelmi szövetségi szerződés, melyben II. Frigyes fegyveres segítséget ígér III. Péternek Dánia ellen Holstein megszerzéséhez, a cár pedig Frigyesnek Ausztria ellen. Egyeztetik Lengyelországgal és Kurfölddel kapcsolatos politikájukat is.

1762. júl. 9.

/jún. 28. III. Pétert felesége, az ugyancsak német (Anhalt-Zerbst) Sophie Auguste Frederike hercegnő államcsínnyel megbuktatja ("hölgyek forradalma") és meggyilkoltatja (júl. 17/6.), majd II. (Nagy) Katalin néven trónra lép (1762-1796). Koronázására szeptemberben kerül sor. Oroszország megerősíti a májusi orosz-porosz békét, és Poroszországgal együtt lép fel az 1757 óta megszállva tartott Lengyelországban. kapcsolódó térképek: 46

1763. okt. 5.

Meghal III. Frigyes Ágost (1733-1763) szász választófejedelem és lengyel király. Ezzel a Lengyelország és Szászország között 1697 óta fennálló perszonálunió megszűnik. Megindul a harc a lengyel trónért.

1764. júl. 22.

Orosz-porosz egyezmény a "disszidensek" (másvallásúak, mindenekelőtt pravoszlávok, továbbá protestánsok a római katolikus Lengyelországban) szabad vallásgyakorlásáról és támogatásáról.

1764. szept. 7.

II. Katalin nyomására és a tavasztól az országban állomásozó orosz csapatok jelenlétében (ezek majd csak 1780-ban távoznak) a királyválasztó országgyűlés egyhangú szavazatával foglalja el a trónt II. Szaniszló (Ágost) néven (1764-1795) Lengyelország utolsó uralkodója, Stanislaw Poniatowski. Az országban azonban a megszálló orosz csapatokra támaszkodó Repnin orosz követ az igazi úr.

1768. febr. 24.

A neki szánt bábszereppel szakító Szaniszló Ágost vezetésével életbe léptetett 1764-es reformokat likvidáló lengyel-orosz varsói szerződés aláírása, amelynek értelmében a "disszidensek" egyenjogúak a római katolikusokkal (azt ezt tartalmazó március 5-i "toleranciatörvényt" Oroszország, Poroszország, Anglia és Dánia garantálja), de Lengyelországban a katolikus marad az uralkodó vallás (a király csak katolikus lehet). A cárnő egyúttal garantálja az alkotmányt a nemesség "kardinális jogaival".

1768. okt. 6.

A Porta - miután III. Musztafa ultimátumban szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Lengyelországból, és szüntesse be az ortodox "disszidensek" támogatását - francia befolyásra, a Bari Konföderáció támogatására és a krími tatárok nyomására hadat üzen a cárnőnek. Ezzel kezdetét veszi az 1768-1774-es orosz-török háború. kapcsolódó térképek: 34 37 41 46

1769. ápr.

A lengyelországi belső zavarokat kihasználva Mária Terézia csapatai - Szaniszláv király felhívására - megszállják az 1412-ben Lengyelországnak elzálogosított 16 szepesi várost, a Bari Konföderáció bázisterületét. A lengyel-török határon végig katonai őrvonalat (cordon) rendelnek el.

1770. okt. 16.

A járvány elleni védekezés (az ún. cordon sanitaire) ürügyén II. Frigyes megszállja Posent, Nagy-Lengyelországot és a "Királyi Poroszországot", Ausztria pedig a Kárpátokon átkelve újabb három galíciai határmenti területet (Podhale, Szandez, Wladimir) foglal el.

1772. jan. 15.

Orosz-porosz titkos egyezmény Lengyelország felosztására Szentpétervárott (hivatalos aláírására febr. 17-én kerül sor).

1772. aug. 5.

Orosz-porosz-osztrák szerződés Szentpétervárott Lengyelország megcsonkítására ("Lengyelország első felosztása"). Az orosz csapatok a megcsonkított országban maradnak.

1787. máj. 11.

II. Szaniszló Ágost és II. Katalin kaniówi találkozóján Lengyelország felajánlja segítségét török háború esetére, de az ajánlatot orosz részről elutasítják.

1791. dec. 23.

II. Katalin a Lengyelország 1772-es megcsonkításával orosz kézre került nyugati területeken létrehozza a Zsidó Letelepedési Körzetet, ennek kormányzóságaira korlátozza zsidók letelepedését.

1792. máj. 18.

Az orosz hadsereg a Targowicei föderáció támogatásának ürügyével betör Lengyelországba. Poroszország elutasítja a segítségnyújtást, Ausztria és a szultán sem lép fel.

1793. jan. 6.

II. Frigyes Vilmos deklarálja a lengyel területek bekebelezését. A porosz csapatok átlépve Lengyelország nyugati határát elfoglalják Posent, Gnesent és Kalischt.

1793. jan. 14.

Az orosz csapatok átlépik Lengyelország keleti határait.

1793. jan. 23.

A francia forradalom motiválta és Lengyelország újabb megcsonkítását ("második felosztás") eredményező titkos szövetségi egyezmény Oroszország és Poroszország között Szentpétervárott (amely érvényteleníti az 1791-es lengyel alkotmányt is). Az egyezmény végrehajtására május 9-én kerül sor. kapcsolódó térképek: 34 44 46 316 317

1793. ápr. 7. - 9.

Az orosz csapatok elfoglalják a Lengyelország újabb megcsonkításával annektált területeket. Szaniszló Grodnóba teszi át székhelyét, ahol június 17-én összeül az utolsó szejm.

1793. szept. 24.

A grodnói szejm a lengyel-porosz szerződés ratifikálásával szentesíti Lengyelország második megcsonkítását ("néma ülés"). Ezzel színlengyel területek jutnak porosz kézre.

1793. okt. 16.

Marie Antoinette királynő pere és kivégzése Franciaországban. A wattignies-i csatában a francia hadsereg győz az osztrák csapatok ellen. Oroszország szövetségi szerződése a maradék Lengyelországgal.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék