pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 10 találat | 0 - 10
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1945. aug. 2.

A Hohenzollernek cecilienhofi kastélyában befejezi tanácskozását a szövetségesek július 17-én összeült potsdami konferenciája. Döntenek Németország. illetve Berlin négy zónára osztott megszállásáról a békekötésig, de az országot egyetlen gazdasági egységként kezelik. Leszögezik, hogy a környező országokból (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia) a német lakosokat Németországba kell telepíteni. Elfogadják a jóvátétel elvét. A Szövetségesek nézeteltéréseik keretében egymás szemére hányják, hogy egyfelől a Szovjetunió akadályozza a nyugati megbízottak tevékenységét Bulgáriában és Romániában, másfelől a nyugatiak akadályozzák a szovjet megbízottak tevékenységét Görögországban és Olaszországban. A Szovjetunió igényli, hogy legalább egy olasz gyarmat szovjet gyámság alá kerüljön, igényt tart Törökország két keleti tartományára, a Szorosok körzetében a Dardanellákon pedig támaszpontokra. E kéréseit a nyugati felek nem akceptálják. Konszenzus alakul ki abban, hogy Németországot nem fogják széttagolni (bár az észak-déli demarkációs vonalat Németországot kettéosztó vonalként aposztrofálják), s a békeszerződést az egész országgal kötik. Németország keleti határairól éles vita után úgy foglalnak állást, hogy az Odera-Neissétől keletre eső német területek a békeszerződésig illetve "ideiglenesen lengyel igazgatás alá kerülnek". Kelet-Poroszországot is ideiglenesen leválasztják Németországról, s Északkelet-Poroszországot megkapja a Szovjetunió. A békeszerződés előkészítésére létrehozzák a Külügyminiszterek Tanácsát.

1945. aug. 2.

A kollektív bűnösség elvének szellemében rendelet fosztja meg a csehszlovákiai németeket és magyarokat állampolgárságuktól. kapcsolódó térképek: 245

1945. szept. 11. - okt. 2.

Külügyminiszterek Tanácsának első értekezlete Londonban. Az USA nem ismeri el a Szovjetunió által támogatott - a nyugati felek által el nem ismert - román és bolgár kormány legitimitását. A Szovjetunió az olasz békeszerződés tárgyalása kapcsán hiába kéri a Líbia fölötti gyámságot, 100 millió dolláros jóvátételt Olaszországtól, valamint Trieszt Jugoszláviának ítélését.

1945. dec. 16. - 26.

A Külügyminiszterek Tanácsának második konferenciája Moszkvában. Határozata szerint a békeszerződések előkészítésének döntő fóruma nem a békekonferencia lesz, hanem a tanács. Nyugati elismerésük fejében a Szovjetunió 22-én beleegyezik a román és bolgár kormány - lényegtelen - átalakításába. kapcsolódó térképek: 266

1946. ápr. 25. - máj. 15.

és jún. 15 - júl. 12. A Külügyminiszterek Tanácsának harmadik és negyedik párizsi ülése, amely a békeszerződések szövegezésekor többek között semmisnek nyilvánítja a második bécsi döntést.

1946. júl. 29. - okt. 15.

A második világháborút lezáró párizsi békekonferencia (hivatalosan csak "párizsi konferencia"). A német, osztrák és japán békékről nem tárgyalnak, a konferenciának nincs döntési jogosítványa, csak ajánlásokat tehet a Külügyminiszterek Tanácsának, korábbi döntések (fegyverszünetek, a tanács döntései) több kérdést már prejudikáltak. Október 15-én a konferenciát elnapolják, a szovjet-nyugati ellentétek miatt határidő nélkül elhalasztva a Németországgal és Japánnal, továbbá Ausztriával kötendő békét.

1946. nov. 4. - 15.

A Külügyminiszterek Tanácsának ötödik ülése New Yorkban véglegesíti a másodlagos jelentőségű békeszerződéseket.

1947. nov. 9. - dec. 15.

A Külügyminiszterek Tanácsának hetedik ülésén Londonban nem sikerül megállapodni a német és osztrák békeszerződésben.

1949. máj. 23.

A nyugati német megszállási övezetekből az Alaptörvény hatálybalépésével létrejön az ideiglenesen Bonn székhelyű Német Szövetségi Köztársaság.

1949. máj. 23. - jún. 20.

A Külügyminiszterek Tanácsának nyolcadik (párizsi) ülése a német kérdésről tárgyal. Az eredménytelen ülés végén a három nyugati nagyhatalom elfogadja Nyugat-Németország megszállási chartáját. Megalakul a háromhatalmi Németországi Szövetségi Főbiztosság. Miután Visinskij júniusban bejelenti, hogy többé nem támogatja követeléseit, elutasítják Jugoszlávia területi igényét Karintia és Stájerország további részeire.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék