pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 35 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1824.

A Porta Mohamed Ali egyiptomi alkirályhoz fordul segítségért a görög felkelők ellen, cserében felajánlva neki Krétát, hadvezérének, Ibrahimnak pedig Morea kormányzói posztját. A helyi bolgár csorbadzsik Dimitraki Hadzsitosev vezetésével elűzk a vracai görög püspököt, helyébe a bolgár Gavril Bisztricsanint ültetik. A vezetők börtönbe kerülnek.

1840. nov. 27.

Miután a szövetségesek bombázták Bejrutot, Mohamed Ali kiüríti Szíriát (amelyet azután1841. jan. 11-én visszaad a Portának), a török flottát pedig visszaszolgáltatja a szultánnak. Feladni kényszerül az 1824 óta birtokolt Krétát is, ahol 1841-ben felkelés robban ki.

1844. jan.

Joannisz Kolettisz görög kormányfő alkotmányozó nemzetgyűlési beszédében meghirdeti a görög területek (Királyság, Janina, Szaloniki, Drinápoly, Konstantinápoly, Trapezunt, Kréta, Számosz) egyesítését célul tűző irredenta Nagy Eszmét (Megali Idea). Kormányának augusztus 18-i hivatalba lépésével ez lesz a hivatalos program. kapcsolódó térképek: 104

1844.

Ilja Garašanin, a szerb alkotmányvédő párt egyik vezetője külügyminiszter Tervezet (Načertanije) címmel körvonalazza a nagyszerb nemzetállam megteremtésének és a tengeri kijárat megszerzésének külpolitikai programját. Eszerint Szerbiához tartozna Bosznia, Hercegovina, Ó-Szerbia (Kosovo), Montenegró, a Vajdaság és Észak-Albánia.

1853. jan. 9. - febr. 21.

Oroszország újabb javaslata Angliának az Oszmán Birodalom felosztására. Eszerint Konstantinápoly Oroszországé, Moldva, Havasalföld, Szerbia és Bulgária orosz protektorátus lenne; Egyiptom és Kréta pedig Angliáé. Anglia elutasítja a javaslatot.

1858. júl.

Egyezményben egyenlő jogokat biztosítanak Krétán a muzulmánoknak és a keresztényeknek.

1866. május

Törökellenes felkelés Krétán. A felkelőket görög szabadcsapatok támogatják.

1868.

Szerb-montenegrói megegyezés délszláv föderáció létrehozásáról . kapcsolódó térképek: 258

1868.

Kréta korlátozott autonómiát kap . kapcsolódó térképek: 104

1876. júl. 8.

Reichstadti titkos orosz-osztrák külügyminiszteri (ill. Ferenc József - II. Sándor) megegyezés a Balkán érdekszférákra osztásáról. Eszerint a felkelők győzelme esetén Bulgária, Rumélia és Albánia autonómiát kap, Görögország megkapja Thesszáliát és Krétát, Bosznia és Hercegovina nagy része a Monarchiához, kisebb része Szerbiához és Montenegróhoz kerül, Oroszország visszakapja Délnyugat-Besszarábiát, Konstantinápoly pedig szabad város lesz. Formális egyezményt nem kötnek. A későbbi vita során a Monarchia értelmezése szerint Reichstadtban egész Bosznia-Hercegovinát neki ígérték, Oroszország szerint csak a Dalmáciával szomszédos kisebb területet Északnyugat-Boszniában ("Török Horvátország") .

1896. máj.

Törökellenes felkelés Krétán.

1896. júl. 3.

A szultán elismeri Kréta önkormányzatát . kapcsolódó térképek: 104 108

1896. szept. 4.

Kréta új alkotmányt kap.

1897. jan. 15.

Újabb fegyveres felkelés Krétán a görög uralom ellen, muzulmánellenes tömegmészárlásokkal.

1897. febr. 14.

Görög csapatok szállnak partra, és indítanak harcot Krétán. kapcsolódó térképek: 71 104

1897. márc. 20.

A Porta a nagyhatalmak nyomására teljes autonómiát ad Krétának.

1897. nov. 26.

A nagyhatalmak nyomására a görög királyi házból származó György herceg kerül az autonóm Kréta élére.

1897. dec. 16.

A török győzelemmel (a Porta egyetlen fényes győzelme a korszakban) végződő háborút lezáró görög-török béke Isztambulban. A nagyhatalmak megakadályozzák a győzelem kiaknázását: jelentéktelen, bár katonailag fontos thesszáliai görög területvesztés (6 nahije átadása), és 4 millió török fontnyi jóvátétel mellett az autonóm krétai vilajet élén - amelyet a török csapatoknak el kell hagyniuk - a görög György marad kormányzóként. Oroszország vétót jelent be Kréta görög annektálásával szemben. Anglia megszállja a szigetet, s Epiruszt kívánja felajánlani cserében a görögöknek. A háborúban török oldalon harcoló albánok 1898-ban ismét önkormányzatot követelnek . kapcsolódó térképek: 71 104 104

1898. nov. 7.

Miután felkelés robbant ki Krétán a török és az 1897 óta ott állomásozó angol csapatok ellen, a Porta, valamint Oroszország, Anglia, Franciaország és Olaszország újabb egyezménye értelmében ténylegesen György fejedelem kerül az autonóm sziget élére. A szigetet 14-re elhagyják az utolsó török csapatok is.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék