pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 21 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1777. dec. 30.

Közvetlen örökös nélkül meghal III. (Wittelsbach) József Miksa bajor választófejedelem (1745-1777). II. József a bajor trónra kerülő Károly Tivadar pfalzi választófejedelemnél igényt jelent be Alsó-Bajorországra (így akarván kárpótlást szerezni Szilézia elvesztéséért). Ezzel kezdetét veszi a bajor-osztrák örökösödési viszály.

1778. jan. 3.

Károly Tivadar pfalzi uralkodó és II. József bécsi konvenciója értelmében Ausztria megkapja Alsó-Bajorországot és Felső-Pfalz egyrészét. A hónap közepéig az osztrák csapatok 16-án e területeket elfoglalják.

1779. máj. 13.

Miután az előző év decemberében osztrák-porosz megegyezés született a békekötésről, a március 14-én kezdődött béketárgyalások eredményeként Mária Terézia és II. Frigyes megbízottai, orosz és francia közvetítéssel megkötik a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni békét. Poroszország és Wittelsbach-ház uralkodása alatt biztosítja Bajorország önállóságát Ausztria ellenében (mindössze a bajor Inniviertel jut osztrák kézre). A békét közvetítő és garantáló Oroszország ettől kezdve részt vesz Németország sorsának alakításában. kapcsolódó térképek: 44

1785. júl. 23.

Osztrákellenes porosz-hannoveri-szász szerződés ("fejedelmek szövetsége"). Titkos záradéka szerint megakadályoznak egy osztrák-bajor szövetséget vagy egyesülést, illetve Habsburg részről Osztrák-Németalföld elcserélését Bajorországért.

1791. jan. 9.

A hágai-angol-osztrák-porosz-holland konferencia a belga rendek kiváltságainak szavatolása mellett garantálja a belgiumi osztrák uralmat. A Habsburgoknak tehát nem sikerült megszerezniük Bajorországot Belgiumért cserébe.

1805. szept. 8.

Az osztrák csapatok bevonulnak Bajorországba, amivel kezdetét veszi a harmadik koalíciós háború.

1805. dec. 26.

Francia-osztrák békekötés Pozsonyban, amelynek értelmében Ausztria elveszíti maradék itáliai birtokát (Velencét); Tirolt és Vorarlberget Bajorországhoz csatolják, aminek fejében az átengedi neki Salzburgot; délnyugati területeit átengedi Badennek és Württembergnek; elveszti Isztriát és Dalmáciát; elismeri a királysággá alakuló Bajorországot és Württemberget; magas hadikárpótlást fizet. A békével Franciaország döntő befolyásra tesz szert a német területeken. kapcsolódó térképek: 39 42 107 124

1809. júl. 12.

Znaimban aláírják a francia-osztrák fegyverszünetet, amelynek értelmében Tirol Bajorországé lesz.

1809. okt. 14.

A schönbrunni (bécsi) francia-osztrák békében Ausztria elveszíti Salzburgot, Dalmáciát, Bajorország javára Tirolt, Új-Galíciát (utóbbit a Varsói Hercegséghez csatolják) és csatlakozik a kontinentális zárlathoz. A Franciaországhoz tartozó Illír tartományok megszervezésével - amihez Raguzát is csatolják - megszűnik Ausztria tengeri kijárata. Napóleon 1811-ben a horvát határőr vidéket közvetlen kormányzása alól az Illír tartományokhoz csatolja.

1809. okt. 25.

Innsbruckba bajor csapatok vonulnak be. A hónap végén Hofer vezetésével újabb parasztfelkelés kezdődik Tirol Bajorországhoz csatolása ellen.

1813. okt. 8.

Osztrák-bajor szerződés Bajorország szuverenitásáról. Ezzel Bajorország is csatlakozik a kalischi szövetséghez.

1814. jún. 3.

Bajorország a párizsi szerződés értelmében visszaadja Ausztriának Tirolt, Vorarlberget, Salzburgot.

1828. jan. 18.

Hivatalba lép a görögországi Nauplionba érkező Kapodisztriasz kormányzó-elnök, aki az alkotmányt felfüggesztve és a parlamentet feloszlatva rendkívüli állapotot vezet be. Bajorország és Württemberg külön vámszövetséget hoz létre (Délnémet Zollverein).

1832. ápr. 30.

A védnökhatalmak (Franciaország, Anglia, Oroszország) és Bajorország londoni konferenciája a független Görög Királyság élére a kiskorú Frigyes Ottó von Wittelsbach bajor herceget jelöli (görög-bajor perszonálunió tiltásával). A szultán elismeri Görögország teljes függetlenségét. kapcsolódó térképek: 50 52 52

1850. febr. 27.

Bajorország, Hannover, Szászország és Württemberg szövetkezése a porosz uniós törekvésekkel szemben ("négy király szövetsége"). Hamarosan Ausztria is előáll a maga "Mittel-Europa"-tervével.

1866. jún. 16.

Olaszország hadat üzen Ausztriának. Megkezdődik a porosz/olasz-osztrák háború. Porosz oldalon 17 kis német állam, osztrák oldalon 4 kis állam mellett a nagyobb államok (Bajorország, Szászország, Württemberg, Baden, Hannover Kurhessen, Hessen-Darmstadt, Nassau) harcolnak.

1870. nov. 23.

Bajorország belép az Északnémet Szövetségbe.

1923. okt. 23. - 25.

Munkásfelkelés Hamburgban a kommunista Ernst Thälmann vezetésével.

1939. ápr. 15.

A területgyarapodások nyomán módosítják Nagy-Németország közigazgatási beosztását: többek között Bajorország, Poroszország, Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria között felosztják a Szudéta-vidéket.

1945. ápr. 17.

Patton amerikai hadserege Bajorország felől benyomul Nyugat-Cseszországba. azonban


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék