pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 6 találat | 0 - 6
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1907. márc. 15. - márc. 16.

/2-3. Az első általános választáson Finnországban a szociáldemokraták 37,0%-kal győznek (80 mandátum a 200-ból), a 27,3%-ot (59) elérő Finn Párt és a 13,6%-ot (26) elérő Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 12,5%-kal (24) a negyedik. kapcsolódó térképek: 93

1911. jan. 2. - 3.

Országgyűlési választáson Finnországban 40,0%-kal (86 mandátum a 200-ból) győz a Szociáldemokrata Párt, a 21,7%-kal (43) második Finn Párt és 14,9%-kal (28) harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 13,3%-kal (26) a negyedik (de Helsinkiben győz). kapcsolódó térképek: 93

1913. aug. 1.

A Monarchia közli Németországgal a Szerbia elleni preventív háború szükségességét, amit az elfogad.

1913. aug. 1. - 2.

A világháború előtti utolsó finnországi országgyűlési választáson a Szociáldemokrata Párt 43,1%-os (90 mandátum a 200-ból) többséggel győz, a 19,9%-kal (38) második Finn Párt és a 14,1%-kal (28) harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 13,1%-kal (26) negyedik.

1916. júl. 1. - 2.

A finnországi országgyűlési választásokon a Szociáldemokrata Párt csúcsot jelentő 47,3%-kal és a mandátumok abszolút többségével (103 a 200-ból) győz a 17,5%-kal (33) második Finn Párt és a 12,5%-kal harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 11,8%-kal (21) negyedik.

1916. júl.

A Bruszilov-offenzíva sikerének hatására újabb, immár közvetlen titkos orosz-német különbéke-tárgyalások kezdődnek Stockholmban, amelyeket elsősorban Grigorij Raszputyin, a cári családra befolyást gyakorló "sztarec" (szent életű ember) és a balti német bárók "udvari pártja" szorgalmaz (akik július 23-án elérik a különbékét ellenző Szazonov leváltását is).


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék