pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 28 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1780. jún. 5.

II. József mint társuralkodó Mogiljovban török- és poroszellenes osztrák-orosz szövetséget köt, amelynek kapcsán II. Katalin körvonalazza "görög tervét" az Oszmán Birodalom felosztására. Ez tartalmazza a Bizánci Birodalom restaurálását orosz dinasztia alatt, a cár hűbéreseként. Oroszország emellett megkapná Kis-Ázsiát és a Közép-Keletet Indiáig; Ausztria Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát; Velence Moreát (Peloponnészosz), Krétát és Ciprust; Franciaország Egyiptomot és Szíriát. A tervben szerepel egy Dák államalakulat létrehozása is, Besszarábia, Moldva és Havasalföld egyesítésével.

1806.

Év eleje. Az orosz külügyeket vezető Adam Czartoryski tervet terjeszt elő Európa nemzeti alapú átszervezésére. Eszerint létrejönne a független Lengyelország, valamint egy sor, a Portától független balkáni állam (Szerbia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia, Görögország), amelyek a cár védnöksége alatt föderációra lépnének. kapcsolódó térképek: 50

1806. jan. 1.

A forradalmi naptár megszüntetésével Franciaország visszatér a hagyományos időszámításhoz.

1806. jún. 2.

Az orosz és montenegrói csapatok megkezdik Raguza október 2-ig tartó - sikertelen ostromát. A együttműködés betetőzéseként I. Péter montenegrói uralkodó I. Sándorhoz cárhoz intézett levelében javasolja egy Montenegróból, Hercegovinából, Dalmáciából, Albánia egy részéből és Raguzából álló nagy állam létrehozását, Raguza fővárossal, saját fejedelemsége alatt, orosz védnökséggel. kapcsolódó térképek: 36 327

1832.

eleje Ismét forradalom tör ki Itáliában, amelynek hírére Radetzky csapatai megszállják Bolognát. Giuseppe Mazzini vezetésével létrejön az Ifjú Itália mozgalom, amely célul tűzi az egységes köztársasági Olaszország létrehozását.

1832. jan.

Közzéteszik Moldva Szervezeti Szabályzatát is. Ezzel a két román fejedelemségben párhuzamos intézményeket hívtak életre, ami fontos lépést jelent egyesülésük felé. Egyúttal mindkét statútum szentesíti Szentpétervár jogát a beavatkozásra. kapcsolódó térképek: 59

1832.

Újabb sikertelen montenegrói kisérlet Podgorica elfoglalására.

1832.

A szultáni haderő Szarajevónál végleg legyőzi Husszein Gradascevicet. Hercegovinát leválasztják Boszniáról, s a Husszein ellen korábban fellázadt Ali Rizvanbegovic uralma alá helyezik.

1832.

(-1835) Nagy ukrajnai paraszt megmozdulások Usztyin Karmeljuk vezetésével.

1838. okt. 20.

II. Péter vladika Bosznia és Hercegovina vezírjével montenegrói-török béke Cetinjében. Az ellenségeskedések még ebben az évben kiújulnak.

1844. jan.

Joannisz Kolettisz görög kormányfő alkotmányozó nemzetgyűlési beszédében meghirdeti a görög területek (Királyság, Janina, Szaloniki, Drinápoly, Konstantinápoly, Trapezunt, Kréta, Számosz) egyesítését célul tűző irredenta Nagy Eszmét (Megali Idea). Kormányának augusztus 18-i hivatalba lépésével ez lesz a hivatalos program. kapcsolódó térképek: 104

1844.

Ilja Garašanin, a szerb alkotmányvédő párt egyik vezetője külügyminiszter Tervezet (Načertanije) címmel körvonalazza a nagyszerb nemzetállam megteremtésének és a tengeri kijárat megszerzésének külpolitikai programját. Eszerint Szerbiához tartozna Bosznia, Hercegovina, Ó-Szerbia (Kosovo), Montenegró, a Vajdaság és Észak-Albánia.

1850.

Az Ömer Latasz pasa vezette oszmán haderő Boszniába érkezik, hogy leverje az 1847 óta a központosítás miatt lázongó helyi vezetőket. Sikeres hadjárata eredményeként 1851-re győz, sőt Hercegovinában leveri az önállósodó Ali Rizvanbegovicot is. Ömer új katonai közigazgatást vezet be.

1850.

Parasztfelkelés az északnyugati bolgár területeken.

1861. jan.

Felkelés Hercegovinában a török uralom ellen

1861.

Év vége A Montenegró körül 1860-tól újra kialakuló nyugtalanság közepette a cár protestál, amikor az osztrák csapatok bevonulnak Suttorinába.

1861.

Év folyamán: Az éleződő szerb-török ellentétek közepette G. Sz. Rakovszki Belgrádban megszervezi az első bolgár légiót. Az ellentétek csitulásával a légió 1862-ben feloszlatja önmagát.

1867. aug.

Törökellenes görög-szerb védelmi szerződés a Bécs melletti Vöslauban, amely szerint adott esetben Szerbia megkapja Boszniát és Hercegovinát, Görögország pedig Epiruszt és Thesszáliát. Macedóniát a szerződés nem érinti.

1875. dec. 30.

Ausztria, Anglia, Franciaország és Olaszország megegyezése értelmében felosztás helyett reformokat követelnek Boszniában és Hercegovinában a Portától (Andrássy-jegyzék).

1876. jan. 31.

A Boszniára és Hercegovinára vonatkozó ill. általában a helyi önkormányzat bevezetését követelő, decemberben egyeztetett nagyhatalmi ultimátum átadása a Portának, amely azt februárban elfogadja (reformrendelete amnesztiát ad a felkelőknek is), a felkelők viszont elutasítják.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék