pándi lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997     
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 16 találat | 0 - 16
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1942. ápr. 10.

Megalakul a kommunista EAM partizánhadereje a Görög Népi Felszabadító Hadsereg (ELASZ).

1943. júl. 16.

A görög ellenállás erői brit nyomásra együttműködési megállapodást írnak alá. Görög-brit egyezmény értelmében az ELASZ-t a brit közel-keleti főparancsnokság irányítása alá helyezik.

1943. júl. 16.

A Szovjetunió vétót emel a lengyel-csehszlovák föderációval szemben a csehszlovák emigráns kormánynál. kapcsolódó térképek: 214

1943. aug.

A görög ellenállás erői (köztük az EAM-ELASZ) Kairóban úgy döntenek, hogy az 1936-ban a Metaxasz kinevezésével kompromittálódót király az államformáról való népszavazás előtt nem térhet haza.

1943. aug.

Megegyezés a Kruja melletti Mukje/Mukajban a két albán ellenállás vezetői között, amelynek értelmében közös szervezetet hoznak létre Bizottság Albánia Megmentéséért néven. Míg azonban a Nemzeti Front ragaszkodik "Nagy-Albánia" 1941-es határaihoz (így Koszovóhoz), a jugoszlávbarát LNC ellenzi azt. Az AKP vezetése semmisnek nyilvánítja a mukjei megállapodást. kapcsolódó térképek: 202 211 212 214 226 268

1943. okt. 10.

Polgárháború tör ki Görögországban a nemzeti-republikánus (EDESZ) és a harcot kezdeményező kommunista (ELASZ) ellenállási mozgalom között.

1943. okt. 10.

Németország Adriai Tengermellék Katonai Övezet néven annektálja Gorizia, Trieszt, Pula, Fiume és Ljubljana tartományokat.

1944. febr. 1.

A szovjet alkotmánymódosítás értelmében a tagköztársaságok jogot kapnak, hogy külföldi államokkal közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn, és saját köztársasági hadsereggel rendelkezzenek. kapcsolódó térképek: 29

1944. febr.

Miután a kommunista haderő háttérbe szorította riválisait, brit nyomásra tűzszünetet köt az ELASZ és az EDESZ.

1944. aug. 28. - szept. 4.

Az ELASZ felszabadítja a bolgár csapatok által korábban megszállt Nyugat-Trákiát és Kelet-Macedóniát.

1944. szept. 26.

A Nápoly melletti Casertában, a szövetségesek földközi-tengeri főhadiszállásán megkötött szerződés, amelyben a görög republikánus EDESZ képviseletében Zervasz és (szovjet nyomásra) a kommunista ELASZ vezetőjeként Szarafisz tábornok Angliával megegyeznek, hogy fegyveres erőiket brit parancsnokság alá helyezik (ezen keresztül a Papandreu vezette egységkormány alá), s a németek kivonulása után az ELASZ nem lehet jelen a stratégiailag fontos térségek Attika, Macedónia, Epirusz nagyvárosaiban (Athén, Pireusz, Janina, Szaloniki). A görög kommunista erők gerincét ekkor már az eredetileg jugoszláv partizánok segítségével szervezett Macedoszláv Felszabadítási Front (SNOF) - új nevén Macedón Felszabadítási Front (NOF) - adja.

1944. nov. 2.

A német csapatok befejezik Görögország kiürítését.

1945. jan. 5.

A Szovjetunió újra elismeri a Lublini Bizottságból alakult lengyel kommunista ideiglenes kormányt. A nyugati szövetségesek válaszul megerősítik, hogy továbbra is az emigráns kormányt ismerik el.

1945. jan. 5.

A britek elfoglalják Pireuszt, ezzel Athén körülzártsága megszűnik. A "decemberi háború" (Dekembrina) az ELASZ vereségével ér véget: mintegy 15 ezer tússzal elhagyni kényszerül Athént (közülük kb. 8 ezret meggyilkolnak). A partizánok kiürítik Szalonikit is s visszavonulnak a hegyekbe.

1945. jan. 15.

Életbe lép Görögországban a fegyverszünet, amelynek értelmében szabad választásokat rendeznek, valamint népszavazást az államformáról; a partizánhadsereget lefegyverzik, cserében biztosítják a szabadságjogokat, s a kommunista párt legálisan működhet. Az Athénért folyó harcok során az ELASZ 1200, a 75 ezres brit haderő 2100 halottat veszít. Összesen 11 ezren halnak meg.

1945. febr. 12.

A görög királyi kormány, a felszabadított területek ideiglenes népi kormánya, az ELASZ és Anglia mint garanciavállaló között kötött varkizai béke előírja az ELASZ lefegyverzését március 15-éig. A kommunisták amnesztiát kapnak. Az ELASZ mintegy négyezer harcosa Jugoszláviába, Bulgáriába és Albániába menekül.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék