Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 9 találat | 0 - 9
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. dec. 2.

Az ötpárti szlovák demokratikus koalíció és a magyar választási megállapodása keretében a három magyar párt feladja "az etnikai elven szerveződő területi autonómia2 követelését (1998. ápr. 7-én azután választási megfontolásból elhatározzák a három párt egyesülését, aminek értelmében jún. 21-én létrejön a Magyar Koalíció Pártja, amely a Mečiart leváltó 1998. szept. 25-26-i parlamenti választás után a kormánykoalíció tagja lesz).

1997. dec. 2.

A Varsói vajdaságban bejegyzik Walesa "A III. Lengyel Köztársaság Kereszténydemokráciája" (ChDRP) nevű pártját.

1997. dec. 2. - 4.

Borisz Jelcin személyében II. Miklós 1909-es látogatása óta első ízben jár orosz államfő Stockholmban.

1997. dec. 5.

Az USA elutasítja a volt szovjet (mindenekelőtt a balti) tagköztársaságok orosz érdekszféraként ("közelkülföldként") való kezelését. A lépés előzményeként okt. 24-én Oroszország a baltiak NATO-csatalakozásának alternatívájaként egyoldalú biztonsági garanciát ajánlott fel, amit azok elutasítottak. Az amerikai elkötelezettség következő lépéseként a négy államfő 1998. jan. 16-án Washingtonban biztonsági alapokmányt (Balti Charta) ír alá, amelyben az garantálja a három balti állam biztonságát és NATO-perspektíváját.

1997. dec. 7.

Érvénytelensége miatt megismételt elnökválasztás első fordulója Szerbiában: a 7,2 millió jogosult 55,5%-os részvétele mellett a hét jelölt közül a második fordulóba került szocialista párti Milan Milutinovic 41,6%-ot, a radikális Vojislav Šešelj 34,2%-ot ér el (a szélsőséges nacionalista Vuk Drašković 16,15-kal lesz harmadik).

1997. dec. 8.

Az ENSZ döntése értelmében Kelet-Szlavónia, kétéves nemzetközi (UNTAES-) közigazgatás után - a szerbek által a délszláv háborúban elhódított utolsó területként - , visszakerül Horvátországhoz. Az ünnepélyes visszacsatolásra 1998. jan. 15-én Vukováron kerül sor. A "horvát Dumamente" visszaszerzése után a nemzetközi Duna Bizottság márc. végén Horvátországot is felveszi tagjai sorába.

1997. dec. 13.

A brüsszeli bizottság júl. 10-i javaslatának megfelelően az Európai Unió luxemburgi csúcsértekezlete úgy dönt, hogy hat országgal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia) indulnak meg 1998. márc. 31-től a felvételi tárgyalások.

1997. dec. 16.

A NATO madridi csúcsértekezletének júliusi döntése értelmében Brüsszelben aláírják a csatlakozási jegyzőkönyvet, amelyek szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország 1999. ápr. 4-én (a megalakulás 50. évfordulóján) a szervezet tagja lesz. A hivatalos csatlakozásra végül 1999. márc. 12-én kerül sor.

1997. dec. 21.

A megismételt szerbiai elnökválasztás második fordulójában, az eredményességhez épphogy elegendő 50,3%-os részvétel mellett, a szocialista párti Milan Milutinovic 59,2%-kal győz a 37,6%-kal második Vojislav Šešelj (Szerb Radikális Párt) előtt.


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék