A balkáni államok krétai csúcsértekezletén Görögország javasolja a délkelet-európai (balkáni) országok intézményesített együttműködését. A javaslatot Románia megvétózza.
1997. nov. 16.
A szervezet történetében egyetlen előzetes referendumként népszavazás Magyarországon a NATO-tagságról, amelyen a 8 millió jogosult 49,2%-os részvétele és 14,8% érvénytelen szavazat mellett 85,3% (a 25%-os eredményességi küszöb helyett a jogosultak 41,5%-a) szavaz igennel.
1997. nov. 22. - 23.
A radikális R. Karadžić és a nagyhatalmak által támogatott Biljana Plavšić hivatalban levő elnök ellentéte miatt előrehozott parlamenti választás a boszniai Szerb Köztársaságban, amelyen - a menekültek voksainak beszámítása előtt (amelyekkel azután 15 muszlim képviselő jut be a szerb parlamentbe) - Karadžić eddig abszolút többséget élvező Szerb demokrata Pártja 32,9%-kal győz, Plavšić újonnan létrehozott Szerb Nemzeti Szövetsége/SNS (19,9%) és Šešelj Szerb Radikális Pártja/SRS (19,4%) előtt. A Szerb Szocialista Párt/SPS 12%-kal a negyedik. (Az 1998. szept. 12-13-i elnökválasztáson azután a radikális jelölt Nikola Poplasen legyőzi Plavšićot.)
1997. nov. 28. - 29.
Szarajevóban rendezik a 16 tagállamot tömörítő Közép-európai Kezdeményezés csúcstalálkozóját.
1997. nov. - 30.
A Moszkva melletti Davidovóban megtartott Kohl-Jelcin találkozón bejelentik a rendszeres német-francia-orosz kapcsolatok ("európai trojka") intézményesítését. Az első csúcstalálkozóra 1998. márc. 25-26-án a Moszkva melletti Borban kerül sor.
1997. nov.
Az októbertől kezdődő merényletek előterében az év végére megerősödő Kosovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) 1998. jan. 4-én bejelenti, hogy harcot kezd Kosovo és Albánia egyesítéséért, majd februárig ellenőrzése alá vonja a tartomány egyharmadát ("Szabad Kosovo"). A szerb rendőrség és katonaság márc. 5-től összehangolt akciót indít a felszabadított terület felszámolására. A mérsékelt irányzat az 1998. márc. 22-i parlamenti és elnökválasztásra koncentrál, amely ismét Rugova és pártja győzelmét hozza (a nemzetközi közvetítést elutasító 1998. ápr. 23-i szerbiai népszavazás pillanatától azután már albán-szerb határincidensekre is sor kerül). A sikeres szerb offenzívát NATO-ultimátumban állítja meg, majd az 1998. okt. 13-i Milošević-Holbrooke egyezmény megpróbálja befagyasztani a kosovói kérdést (a harcok mérlege 1,8 ezer albán és 400 szerb halott, valamint 250 ezer albán menekült). Az egyezmény értelmében az EBESZ fegyvertelen megfigyelőket küld a tartományba. Az újabb tárgyalások kudarca után a három új taggal épp hogy kibővült NATO 1999. márc. 24-én az ENSZ felhatalmazása nélkül megtámadja Kis-Jugoszláviát.
