Az EK döntése értelmében (Görögország nyomására) csak akkor ismerik el Macedóniát, ha megváltoztatja nevét.
1992. máj. 2. - 3.
A jugoszláv szövetségi hadsereg rövid időre elrabolja Alija Izetbegović bosznia-hercegovinai elnököt.
1992. máj. 4.
A jugoszláv államvezetés döntése a szövetségi csapatok kivonásáról Bosznia-Hercegovinából.
1992. máj. 5.
A Krím deklarálja függetlenségét (amit Ukrajna 12-én semmisnek nyilvánít.
1992. máj. 6.
Kradzic és Mate Boban (a formálódó horvát "Hercegboszna" leendő elnöke) Grazban felosztja Bosznia-Hercegovinát (65% szerb, 20% horvát). Az év őszére a felosztás katonailag lényegében megvalósul.
1992. máj. 12.
A szövetségi hadsereg kivonásának befejeztével a boszniai szerb parlament - elsőként a felek közül - saját hadsereg felállításáról határoz (a szövetségi hadsereg boszniai alakulataiból és egyéb erőkből). Parancsnoka Ratko Mladić tábornok lesz.
1992. máj. 18.
Ukrajna és Lengyelország barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződést köt (alapszerződés).
1992. máj. 21.
Lengyel-szovjet alapszerződés aláírása Moszkvában. A Jelcin és Walesa által egyidejűleg aláírt csapatkivonási egyezmény értelmében november közepéig kivonulnak a volt szovjet csapatok.
1992. máj. 21.
A moszkvai parlament érvényteleníti a Krím Ukrajnának történő átadásáról szóló 1954-es szerződést.
1992. máj. 22.
Horvátországot, Szlovéniát és Bosznia-Hercegovinát felveszik az ENSZ-be.
1992. máj. 24.
Illegális parlamenti és elnökválasztás Kosovóban, amelyet a szerb vezetés alkotmányellenesnek és érvénytelennek nyilvánít. A parlamenti választáson a Demokratikus Liga győz, a köztársaság elnöke a liga vezetője, a passzív ellenállást hirdető Ibrahim Rugova író lesz. Máj. kapcsolódó térképek: 257
1992. máj. 30.
Az ENSZ BT a nemzetközi szankciók kiteljesítésével mindenoldalú ("iraki típusú") szankciókat léptet életbe a Kis-Jugoszlávia ellen. kapcsolódó térképek: 289
1992. máj. 31.
Az első parlamenti - és helyi - választások Kis-Jugoszláviában. Szerbiában az ellenzék (leszámítva a VMDK-t) bojkottja mellett, mintegy 40%-kal elsöprő győzelmet arat Milošević kormányzó Szocialista Pártja. Az ultranacionalista csetnikvezér, Vojislav Šešelj pártja 30%-kal a második.
