Pándi Lajos
Köztes-Európa kronológia 1756-1997
 

 
 
 
  kronológiák    » köztes-európa
1756-1815   1815-1878   1878-1914   1914-1925   1926-1945   1945-1989   1989-1997   
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997
 
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
 
 
   keresés
szûkítés 
-
      találatszám: 27 találat | 0 - 20 |>> 
 
  kapcsolódik  
 
» a kronológia fejezetei

» az adatbázisról

 
 
» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1955

» Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763-1995)

» Általános történelmi kronológia
 

| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. szept. 26. - okt. 1.

A szept. 22-i parlamenti deklarációt szentesítő illegális népszavazás Koszovóban.

1991. okt. 1.

A crnagorácok ostrom alá veszik Dubrovnikot (a későbbiekben felmerül az egykori Raguzai Köztársaság restaurálásának ötlete).

1991. okt. 3.

Csehszlovák-szovjet alapszerződés, amely szerint "egyikőjük sem engedi, hogy területe harmadik ország számára a másik elleni felvonulási területté váljon" (negatív biztosítási garancia).

1991. okt. 3.

A jugoszláv Államelnökség szerb, crnagorác, kosovói és vajdasági tagjai ("a csonka elnökség") átveszik a nem működő szövetségi parlament jogkörét (s egyúttal rendkívüli állapotot hirdetnek). S. Mesić helyébe államfőként a montenegrói Branko Kostićot állítják. Előző nap a szerb kormány döntött hasonlóan a szövetségi kormányról (aminek következtében Marković már nem gyakorolhatja jogkörét. Ezzel Jugoszlávia lényegében széthull.

1991. okt. 4.

A csehszlovák parlament elfogadja a vitatott feddhetetlenségi törvényt, amely szerint az előző kommunista rendszer elnyomó apparátusának tagjai 1996. januárjáig nem tölthetnek be kiemelkedő állami funkciót.

1991. okt. 6.

A "visegrádi hármak" (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország) 5-6. krakkói találkozójukon célul tűzik a teljes nyugati integrációt, beleértve a NATO-tagságot is. kapcsolódó térképek: 287

1991. okt. 6.

A szerbek Pokupskóig előrenyomulva 30 km-re megközelítik Zágrábot. Horvátország közel harmadának megszállásával a horvát területet illetően katonailag létrejött a nagyszerb Jugoszlávia ("Szerboszlávia").

1991. okt. 7.

Parafálják a csehszlovák-német alapszerződést, amely a szudétanémet probléma rendezetlensége miatt nem kis ellenállást vált ki Németországban.

1991. okt. 8.

Lejár a brioni moratórium, s érvénybe lép Horvátország és Szlovénia korábban három hónapra felfüggesztett függetlenségi nyilatkozata. Formailag is érvényét veszti Stipe Mesić szövetségi államelnöki funkciója. Az ENSZ Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert nevezi ki közvetítőnek. A szövetségi légierő gépei bombázzák a zágrábi báni palotát. kapcsolódó térképek: 288 326 327

1991. okt. 8.

A Szovjetunió beleegyezik harci egységeinek 1992-es kivonásába Lengyelországból. kapcsolódó térképek: 273

1991. okt. 9.

A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatra lép Litvániával és Észtországgal.

1991. okt. 11.

Bejelentik a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) felszámolását. November 6-án Gorbacsov kinevezi utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőit.

1991. okt. 13.

A bulgáriai parlamenti választáson, 81,6%-os részvétel mellett, a 34,4%-ot elérő ellenzéki DESZ minimális különbséggel győz az exkommunista BSZP (33,1%) előtt. A mérleg nyelve a történelem fintoraként a török kisebbség pártja lesz 6%-os eredménnyel. Az ugyanekkor megrendezett helyi választáson ellentétes eredmény születik: a BSZP győz 44,7%-kal a DESZ (37,3%) előtt. A választás nyomán november 10-én Filip Dimitrov vezetésével hivatalba lép az ország 1944 óta első nem kommunista kormánya. kapcsolódó térképek: 300

1991. okt. 15.

A Szovjetunió diplomáciai kapcsolatra lép Lettországgal.

1991. okt. 16.

A parlament a muzulmán és horvát képviselők szavazataival kimondja Bosznia-Hercegovina szuverenitását. A Szerb Demokrata Párt (SDS) képviselői bojkottálják a deklarációt, majd kivonulva szerb parlamentté nyilvánítják magukat.

1991. okt. 18.

A hágai Jugoszlávia-konferencián a hat tagállam köztársasági elnökei közül öt elfogadja a köztársaságok függetlenségét kimondó Carrington-tervet. Milošević azonban elutasítja, ami a konferencia csődjét eredményezi, s az ún. Badinter-bizottság kinyilvánítja, hogy "Jugoszlávia megszűnt létezni".

1991. okt. 18.

Nyolc szovjet köztársaság és a szövetségi vezetés gazdasági megállapodása (hiányzik Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és a balti államok).

1991. okt. 18.

Izrael és a Szovjetunió Jeruzsálemben felveszi a diplomáciai kapcsolatot. kapcsolódó térképek: 30

1991. okt. 21.

A feloszlatott helyi parlament Bujar Bukoshi vezetésével "emigráns kormányt" alakít Kosovóban.

1991. okt. 22.

Az EK 12 és az EFTA 9 tagállama létrehozza az Európai Gazdasági Térséget.

1991. okt. 24.

Lengyel-szovjet egyezmény a szovjet csapatok 1993 végéig történő kivonásáról.

1991. okt. 25.

Illegális népszavazás a Szerbia és Montenegró között 1945-ben felosztott muzulmán Novipazari szandzsák területén az autonómiáról, amelyet a mintegy 200 ezer muzulmán szavazó 98,3%-a fogad el. kapcsolódó térképek: 289

1991. okt. 26.

A jugoszláv szövetségi hadsereg utolsó katonája is elhagyja Szlovéniát.

1991. okt. 26.

Kazahsztán deklarálja függetlenségét.

1991. okt. 27.

A volt szovjet blokkban utolsóként megtartott, 1928 óta első első szabad parlamenti választáson Lengyelországban 43,2%-os részvétel mellett - a Szolidaritás széthullása után rendkívül szétaprózott politikai színkép következtében - 12,3%-kal a liberális Demokratikus Unió győz (62 mandátum a 460-ból), a posztkommunista Egyesült Demokratikus Baloldal 12,0%-a előtt. Összesen 37 párt kerül be a parlamentbe. kapcsolódó térképek: 293 312

1991. okt. 27.

A Biztonsági Tanács előzetesen hozzájárul ENSZ-békefenntartók Horvátországba küldéséhez.

1991. okt. 29.

A boszniai szerb kisebbség deklarálja az "Északkelet-boszniai Autonóm Területet".


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék