Népszavazás a horvátországi szerbek körében a függetlenségéről. kapcsolódó térképek: 289
1990. szept. 2.
Moldova orosz- és ukránlakta területein, Tiraszpol székhellyel megalakul a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság. kapcsolódó térképek: 324
1990. szept. 3.
Kosovóban felfüggesztik az autonóm szervek működését.
1990. szept. 7.
Válaszul az autonóm szervek felfüggesztésére a koszovói törvényhozás illegális kačaniki ülése Kosovo Köztársaság alkotmányát kihirdetve deklarálja a tartomány elválását Szerbiától. kapcsolódó térképek: 257
1990. szept. 12.
A "2+4" tárgyalások befejezéseként a szövetséges hatalmak, lemondva megszállási jogaikról, visszaadják Németországnak szuverenitását; az ún. "2+4" szerződés többek között rendelkezik a szovjet csapatkivonásról is 1994 végéig. kapcsolódó térképek: 233 273 280
1990. szept. 13.
A két ország viszonyát 20 évre szabályozó, az egységes Németországra is érvényesnek szánt német-szovjet alapszerződés aláírása Moszkvában a külügyminiszterek (H-D. Genscher ill. E. Sevardnadze) részéről ("új" vagy "második Rapalló"). A szerződést november 9-én Bonnban M. Gorbacsovval már az egyesült Németország nevében írja alá Helmut Kohl.
1990. szept. 16.
Albánia hivatalosan kéri felvételét az EBEÉ-folyamat tagjai sorába, aminek feltételeként kész elfogadni annak alapelveit és döntéseit, valamint a helsinki dokumentumokat.
1990. szept. 16.
Bejelenti lemondását W. Jaruzelski lengyel államfő.
1990. szept. 24.
A szovjet törvényhozás a gazdasági nehézségek miatt rendkívüli hatáskörrel ruházza fel Gorbacsovot.
1990. szept. 24.
Kohl és Gorbacsov sztavropoli megállapodásának megfelelően az NDK azonnali hatállyal kilép a Varsói Szerződésből.
1990. szept. 27. - 28.
Berlinben egyesülési kongresszusát tartja a nyugatnémet és keletnémet SZDP.
1990. szept. 28.
Ramiz Alia személyében - az európai folyamatokban való albán részvétel igénye mellett a szuverenitást hangoztatva a katonai tömbökkel és a nagyhatalmi erőpolitikával szemben - először szólal fel ENSZ-közgyűlésen albán vezető.
1990. szept. 30.
(és okt. 14.) A rendszerváltás zárópontjaként megrendezett helyi választásokon Magyarországon 40,2, ill. 28,9%-os részvétel mellett, a városokban az ellenzéki liberális erők, a községekben független jelöltek győznek.
