Az NDK törvényhozása törli az alkotmányból a kommunista párt hatalmi monopóliumnak kitételét.
1989. dec. 2. - 3.
Gorbacsov és a Reagant követő G. Bush amerikai elnök első találkozója Máltán. A német egységről, Európa és a világ megosztottságának felszámolásáról tárgyalva, lezártnak nyilvánítják a hidegháború korszakát.
1989. dec. 3.
Gustav Husákot mint az utolsó "normalizációs" politikust leváltják Csehszlovákia köztársasági elnöki posztjáról. A CSKP elítéli az 1968-as intervenciót.
1989. dec. 3.
Egon Krenz-cel az élen lemond az NDK pártvezetése.
1989. dec. 4.
A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezlete (az akcióban akkor részt nem vevő Románia kivételével) kollektív önkritikát gyakorol az 1968-as csehszlovákiai katonai intervenció miatt. A Szovjetunió egyidejűleg külön hasonló értelmű nyilatkozatot tesz.
1989. dec. 4.
Többszázezres kormányellenes tüntetés Prágában.
1989. dec. 4.
Megnyitják a csehszlovák-osztrák határt.
1989. dec. 7.
Bulgáriában 16 ellenzéki szervezet (köztük a Nyilvánosság Klub és az Ekoglasznoszt) megalakítja a Zselju Zselev vezette Demokratikus Erők Szövetségét. A DESZ-nek a törvényhozáshoz benyújtott petícióját 10-én 50 ezres demonstráció fogadja el.
1989. dec. 7.
Ljubljanában Szlovén Demokratikus Ellenzék (DEMOS) néven hatpárti ellenzéki koalíció alakul. Elnöke az 1966-1989 között emigrációban élő Jože Pučnik lesz.
1989. dec. 7.
Litvánia a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként deklarálja a pluralizmust.
1989. dec. 8. - 9.
és 16-17. Az NSZEP rendkívüli kongresszusán E. Krenz utódjaként Gregor Gysi kerül a párt élére. A párt új neve Demokratikus Szocializmus Párt (PDS) lesz.
1989. dec. 9.
Az Európa Tanács áldását adja a német egységre.
1989. dec. 10.
Csehszlovákiában a kormány 7-i lemondása után, az ellenzék bevonásával megalakul a Marian Čalfa vezette "nemzeti közmegegyezés kormánya".
1989. dec. 11.
A Bolgár Kommunista Párt lemond alkotmányban biztosított monopolhatalmáról. Ennek megfelelően 1990. jan. 15-én a kommunista országgyűlés egyhangúlag törli az alkotmányból "a kommunista párt vezető szerepe" kitételt.
1989. dec. 14.
Moszkvában meghal Andrej Szaharov, az első számú "nyugatos" orosz ellenzéki. Halálával "Oroszország lelkiismerete" az amerikai emigrációban élő "szalavofil" Alekszandr Szolzsenyicin lesz.
1989. dec. 16.
Temesvárott a hívek megakadályozzák a Ceauşescu-rendszert bíráló Tőkés László református lelkész kitoloncolását. A következő napokban felkeléssé szélesedő demonstrációk ellen bevetett rendőri és katonai alakulatok áldozatainak száma megközelíti a százat.
1989. dec. 17.
Jugoszláviában a köztársasági pártkongresszusok zárópontjaként a Szerb Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa Sz. Milošević vezetésével elutasítja a többpártrendszert, kiáll a föderatív Jugoszlávia és az egységes JKSZ mellett.
1989. dec. 18.
Megalakul a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK).
1989. dec. 20.
A Litván Kommunista Párt kiválik az SZKP-ből.
1989. dec. 21.
A Román Emigránsok Szövetsége emigráns kormány alakítása mellett dönt Rómában.
1989. dec. 22.
Az NSZK, Ausztria és Magyarország a Biztonsági Tanács összehívását kéri a romániai helyzet miatt. A Szovjetunió fontolgat, Franciaország elfogadna egy szovjet beavatkozást.
1989. dec. 22.
A temesvári ellenállásból kibontakozó felkelés nyomán - a hadsereg átállásával - megbukik a Ceauşescu-rendszer. Románia irányítását a Corneliu Mănescu vezette Nemzeti Megmentési Front (NMF) veszi át. Az NMF 28-án megválasztott Tanácsának elnöke Ion Iliescu lesz. Az országban napokon át fegyveres harc folyik. kapcsolódó térképek: 280 297
1989. dec. 22.
Megnyitják a Berlin megosztottságát szimbolizáló Brandenburgi Kaput.
1989. dec. 23.
Megalakul az Ibrahim Rugova vezette ellenzéki Kosovói Demokratikus Liga. A bíróság 1990 szept. 12-én jegyzi be.
1989. dec. 24.
A Szovjetunió Népképviselőinek Kongresszusa az A. J. Jakovlev vezette bizottság előző napi jelentését elfogadva jogilag "nem létezőnek" nyilvánítja az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum érdekszféra-felosztó titkos jegyzőkönyvét. kapcsolódó térképek: 309
1989. dec. 25.
Különleges katonai bíróság rögtönzött perben halálra ítéli a Ceauşescu házaspárt. Az ítéletet azonnal végrehajtják.
1989. dec. 26.
Romániában a magyar kisebbség egységes politikai pártjaként megalakul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
1989. dec. 28.
A prágai kommunista országgyűlés elnökének választja A. Dubčeket.
1989. dec. 29.
A csehszlovák kommunista országgyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnöknek választja a nemrég még börtönbe küldött Václav Havelt.
1989. dec. 29.
A BKP határozata a török kisebbség vallási és kulturális alapjogairól, amit nacionalista ellentüntetések sora fogad.
1989. dec. 29.
A Szejm az állam nevét Lengyel Köztársaságra változtatja.
