A pozsonyi magyar országgyűlés a birodalomnak demokratikus alkotmányt, benne Magyarországnak önállóságot követel.
1848. márc. 4.
Forradalmi megmozdulás Münchenben.
1848. márc. 5.
A forradalmi Franciaországban bevezetik az általános választójogot.
1848. márc. 7.
I. Miklós, segítséget ígérve a porosz királynak a forradalmak ellen, február 25-én mozgósít, majd félmilliós hadsereget vonultat fel a Nyemanhoz és a Bughoz.
1848. márc. 11.
Forradalmi megmozdulás Prágában.
1848. márc. 13.
Kirobban a bécsi forradalom. Metternichet eltávolítják. Március 21-én Franz Anton Kolowrat-Liebsteinsky gróf elnökletével megalakul az első osztrák felelős kormány. kapcsolódó térképek: 55
A Habsburg Birodalomban Bécs és Pest után Velencében is kitör a forradalom.
1848. márc. 18. - márc. 19.
Kitör a forradalom Berlinben . kapcsolódó térképek: 55
1848. márc. 18. - márc. 23.
Forradalom tör ki Milánó/Mailandban is. A "dicsőséges öt nap" alatt megvert Radetzky az osztrák csapatokat kivonja a városból a várnégyszögbe (Verona, Mantua, Legnano, Peschiera).
1848. márc. 19.
Lembergben 12 ezren írják alá a császártól állampolgári és nemzeti szabadságjogokat, valamint a jobbágyság eltörlését kérő feliratot.
1848. márc. 20.
Felkelés robban ki a Poznani Nagyhercegségben, amelynek élére Lengyel Nemzeti Bizottság áll. Berlinben szabadon engedik a "lengyel per" fogjait. Mieroslawski Posenbe megy. kapcsolódó térképek: 54
1848. márc. 21.
IV. Frigyes Vilmos porosz király proklamálja a német egységet és összehívja a porosz alkotmányozó nemzetgyűlést. kapcsolódó térképek: 55
1848. márc. 21.
Az utcai tüntetések után hatalomba bekerülő liberálisok Dániában megszüntetve a tartományok autonómiáját annektálják Schleswiget és Holsteint, mire ott dánellenes felkelés robban ki, amelyet a Német Szövetség, elsősorban Poroszország - meglehetősen gyengén - támogat. A kieli ideiglenes kormány deklarálja a két hercegség elszakadását Dániától.
1848. márc. 22.
Velencében proklamálják a független Szent Márk Köztársaságot (az 1790-ben felszámolt államra utalva). A forradalmi erők kiűzik a városból az osztrák csapatokat.
1848. márc. 23.
Az illirizmus híveként ismert Josip Jelačićot az uralkodó a magyar kormány megkérdezése nélkül horvát bánná nevezi ki. A horvát szábor Jelačićot megválasztja, aki hivatali esküjét a szerb pátriárka kezeibe teszi le. kapcsolódó térképek: 56
1848. márc. 24.
Piemont az egységes Habsburg-ellenes front élén hadbalép Ausztria ellen (osztrák-piemonti háború, 1848. márc. 24-aug. 9). Csatlakozik Toscana, Róma és Nápoly.
1848. márc. 24.
A dán király rendeletben tiltja meg Schleswignek és Holsteinnek a csatlakozást a Német Szövetséghez.
1848. márc. 24.
A poznani lengyel ideiglenes kormány egyezményt köt a porosz hatóságokkal, amelynek értelmében jelentős önkormányzatot kapnak: Poznant egy német és egy lengyel részre osztják fel, utóbbi lesz a lengyel "nemzeti reorganizáció" területe. kapcsolódó térképek: 54
1848. márc. 25.
A zágrábi népgyűlésen megszületik a horvát nemzeti követeléseket tartalmazó petíció, amelyre a bécsi udvar 30-án kitérő választ ad.
1848. márc. 26.
I. Miklós cár kiáltványában meghirdeti a harcot a forradalmak és a lengyelek ellen.
1848. márc. 27.
A délvidéki szerbek újvidéki gyűlése és petíciója a nemzetként való elismerést követeli.
1848. márc. 30.
A dán hadsereg benyomul Schleswigbe.
1848. márc. 31. - ápr. 3.
Az össznémet Előparlament egész Németországra szóló érvénnyel választásokat hirdet.
